// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Ahol a filmezés a remény

// HIRDETÉS

Pénzigényes luxusművészetet alakítottak több hónapos foglalkozássá hátrányos helyzetű gyermekek számára. TIFF a fesztiválon túl.

Mindig gyereknapra (is) esik a legnagyobb kolozsvári filmes banzáj, a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF), ennek örömére rendezik a Víkend a kastélyban programot a tiffesek Bonchidán: akár több száz, hátrányos helyzetű gyermeket visznek ki a Bánffy-kastély udvarára játszani, sportolni, filmet nézni. 

Az évi egy alkalmon kívül szerettek volna hosszabb távon is foglalkozni a gyerekekkel, így született meg a Rendezzük a jövőt (Regizăm viitorul) projekt ötlete – mondta Oana Giurgiu, a TIFF egyik főszervezője hétfőn, a projektet záró sajtótájékoztatón. Eredetileg a pataréti gyerekekkel szerettek volna foglalkozni, de mivel vidéki közösségek fejlesztését támogató uniós pénzzel tudták finanszírozni az elképzelésüket, végül Kolozs község interetnikus közösségére esett a választásuk. (Patarét ugyanis Kolozsvár része.) Azért, mert közel van Kolozsvárhoz, és mert nagyon vegyes közösség.

 

Kolozs annyira interetnikus, hogy lakosságának többsége roma, a románok és a magyarok kisebbséget alkotnak, mondta Olimpiu Béla Lăcătuș, a CHARA Jótékonysági Egyesület munkatársa. Ez az egyesület segített a filmeseknek és a projektbe beszállt pszichológusoknak kiválasztani azt a több mint 120 kolozsi gyereket, akiket 2015-ben a filmezés alapműveleteire tanítottak.

 

Közülük végül 108-110 gyerek járt el rendszeresen a foglalkozásokra, ahol a kezdeti idegenkedéstől a totális lelkesedésig és egy kisfilmig jutottak, amelyet ma délben vetítettek le Kolozson.

 

 

A filmezést Felméri Cecília kolozsvári rendező bontotta le gyerekeknek is oktatható tevékenységekké, amelyeket több helyszínen és még több önkéntessel tartottak meg. A TIFF Ház mint állandó helyszín mellett a gyerekek a forgatókönyv-íráskor eljutottak egy könyvtárba, meglátogatták a Szépművészeti Múzeumot, a színészet oktatását a Nemzeti Színház meglátogatásával kötötték össze, a vágásról a Look TV stúdiójában kaptak közelebbi képet, vetítéskor pedig a Győzelem mozit járták be a vetítőgéptől a vászonig.

 

Megtanították őket kicsi GoPro kamerákat kezelni és külön hangot rögzíteni, majd kisebb-nagyobb csoportokban, egy-egy önkéntes segítségével járták a falut, hogy elkészítsék filmjüket Kolozsról úgy, ahogy ők látják. Az elkészült 25 perces film minden részletét ők forgatták, a vágást pedig felnőttek végezték – tudtuk meg.

 

Nem az volt a fő céljuk, hogy a jövő filmes nemzedékét neveljék ki egyetlen falu 7-14 éves gyermekeiből, hanem hogy esélyt, lehetőséget villantsanak fel előttük a szabadidő másféle eltöltéséről, amelyek helyben nem adottak, és hogy elültessék bennük a változás és a közösségi változtatás vágyát, mondta Oana Giurgiu. 

 

 

A projektmenedzser – és mindenki, aki részt vállalt a Rendezzük a jövőt tíz hónapjában – tisztában van vele, hogy ez a pár foglalkozás csak csepp a tengerben, és hogy valódi esélyt a kitörésre ezeknek a gyerekeknek egyedül a folyamatosan színvonalas oktatás biztosíthat. Mindenki nagyon elismerően szólt a kolozsi iskola tanárairól és igazgatójáról, akik szintén a saját szabadidejükből áldoztak a foglalkozások népszerűsítésére, a gyerekek kiválasztására, a szülők meggyőzésére.

 

A projektben pszichológusokkal is együtt dolgoztak, akik kommunikációs foglalkozásokon békésebb nyelvezethez és konfliktusmegoldásokhoz, illetve ahhoz segítették hozzá a gyerekeket, hogy jobban tiszteljék magukat és másokat, számolt be Alexandra Gorea pszichológus a sajtótájékoztatón.

 

A gyerekek a felnőttekkel főleg románul, maguk között pedig románul, magyarul és romani nyelven beszéltek, kinek ahogy jött. A nyelvi akadályokat inkább a felnőtteknek, az önkénteseknek kellett tudni legyőzni, árulták el a szervezők. Mi pedig a reklámmappáról tanultuk meg, hogy a Dik muvizo azt jelenti: mozizol.

 

A filmezést mint felszabadult időtöltést és oktatási tevékenységet más közösségekben is ki szeretnék próbálni, de a kolozsi gyermekeket sem hagyják magukra a projekt lejártával, árulta el Oana Giurgiu. Azok közül, akik folytatnák, vetítőcsoportot hoznak létre: a tiffesek adnák a filmeket és a felszerelést, a gyerekek pedig havonta vetítéseket szerveznek majd a faluban. Így a nyáron működő kolozsi fürdő mellett új kikapcsolódási lehetőséget is rendszeresítenének a Kolozsvár melletti községben.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS