// 2026. szeptember 22., kedd // Móric

Ahol a filmezés a remény

// HIRDETÉS

Pénzigényes luxusművészetet alakítottak több hónapos foglalkozássá hátrányos helyzetű gyermekek számára. TIFF a fesztiválon túl.

Mindig gyereknapra (is) esik a legnagyobb kolozsvári filmes banzáj, a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF), ennek örömére rendezik a Víkend a kastélyban programot a tiffesek Bonchidán: akár több száz, hátrányos helyzetű gyermeket visznek ki a Bánffy-kastély udvarára játszani, sportolni, filmet nézni. 

Az évi egy alkalmon kívül szerettek volna hosszabb távon is foglalkozni a gyerekekkel, így született meg a Rendezzük a jövőt (Regizăm viitorul) projekt ötlete – mondta Oana Giurgiu, a TIFF egyik főszervezője hétfőn, a projektet záró sajtótájékoztatón. Eredetileg a pataréti gyerekekkel szerettek volna foglalkozni, de mivel vidéki közösségek fejlesztését támogató uniós pénzzel tudták finanszírozni az elképzelésüket, végül Kolozs község interetnikus közösségére esett a választásuk. (Patarét ugyanis Kolozsvár része.) Azért, mert közel van Kolozsvárhoz, és mert nagyon vegyes közösség.

 

Kolozs annyira interetnikus, hogy lakosságának többsége roma, a románok és a magyarok kisebbséget alkotnak, mondta Olimpiu Béla Lăcătuș, a CHARA Jótékonysági Egyesület munkatársa. Ez az egyesület segített a filmeseknek és a projektbe beszállt pszichológusoknak kiválasztani azt a több mint 120 kolozsi gyereket, akiket 2015-ben a filmezés alapműveleteire tanítottak.

 

Közülük végül 108-110 gyerek járt el rendszeresen a foglalkozásokra, ahol a kezdeti idegenkedéstől a totális lelkesedésig és egy kisfilmig jutottak, amelyet ma délben vetítettek le Kolozson.

 

 

A filmezést Felméri Cecília kolozsvári rendező bontotta le gyerekeknek is oktatható tevékenységekké, amelyeket több helyszínen és még több önkéntessel tartottak meg. A TIFF Ház mint állandó helyszín mellett a gyerekek a forgatókönyv-íráskor eljutottak egy könyvtárba, meglátogatták a Szépművészeti Múzeumot, a színészet oktatását a Nemzeti Színház meglátogatásával kötötték össze, a vágásról a Look TV stúdiójában kaptak közelebbi képet, vetítéskor pedig a Győzelem mozit járták be a vetítőgéptől a vászonig.

 

Megtanították őket kicsi GoPro kamerákat kezelni és külön hangot rögzíteni, majd kisebb-nagyobb csoportokban, egy-egy önkéntes segítségével járták a falut, hogy elkészítsék filmjüket Kolozsról úgy, ahogy ők látják. Az elkészült 25 perces film minden részletét ők forgatták, a vágást pedig felnőttek végezték – tudtuk meg.

 

Nem az volt a fő céljuk, hogy a jövő filmes nemzedékét neveljék ki egyetlen falu 7-14 éves gyermekeiből, hanem hogy esélyt, lehetőséget villantsanak fel előttük a szabadidő másféle eltöltéséről, amelyek helyben nem adottak, és hogy elültessék bennük a változás és a közösségi változtatás vágyát, mondta Oana Giurgiu. 

 

 

A projektmenedzser – és mindenki, aki részt vállalt a Rendezzük a jövőt tíz hónapjában – tisztában van vele, hogy ez a pár foglalkozás csak csepp a tengerben, és hogy valódi esélyt a kitörésre ezeknek a gyerekeknek egyedül a folyamatosan színvonalas oktatás biztosíthat. Mindenki nagyon elismerően szólt a kolozsi iskola tanárairól és igazgatójáról, akik szintén a saját szabadidejükből áldoztak a foglalkozások népszerűsítésére, a gyerekek kiválasztására, a szülők meggyőzésére.

 

A projektben pszichológusokkal is együtt dolgoztak, akik kommunikációs foglalkozásokon békésebb nyelvezethez és konfliktusmegoldásokhoz, illetve ahhoz segítették hozzá a gyerekeket, hogy jobban tiszteljék magukat és másokat, számolt be Alexandra Gorea pszichológus a sajtótájékoztatón.

 

A gyerekek a felnőttekkel főleg románul, maguk között pedig románul, magyarul és romani nyelven beszéltek, kinek ahogy jött. A nyelvi akadályokat inkább a felnőtteknek, az önkénteseknek kellett tudni legyőzni, árulták el a szervezők. Mi pedig a reklámmappáról tanultuk meg, hogy a Dik muvizo azt jelenti: mozizol.

 

A filmezést mint felszabadult időtöltést és oktatási tevékenységet más közösségekben is ki szeretnék próbálni, de a kolozsi gyermekeket sem hagyják magukra a projekt lejártával, árulta el Oana Giurgiu. Azok közül, akik folytatnák, vetítőcsoportot hoznak létre: a tiffesek adnák a filmeket és a felszerelést, a gyerekek pedig havonta vetítéseket szerveznek majd a faluban. Így a nyáron működő kolozsi fürdő mellett új kikapcsolódási lehetőséget is rendszeresítenének a Kolozsvár melletti községben.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Georgescu-támogatók hergelték erőszakba a juhtenyésztők bukaresti tüntetését – hírek kedden
Főtér

Georgescu-támogatók hergelték erőszakba a juhtenyésztők bukaresti tüntetését – hírek kedden

Több millió ember nyugdíját rosszul számolták ki – derül ki egy vizsgálatból, amit a nyugdíjpénztárnál végeztek.

Autógumikat kiszúró forgalomlassítót szereltek fel egy erdélyi városban – megbírságolták az önkormányzatot
Krónika

Autógumikat kiszúró forgalomlassítót szereltek fel egy erdélyi városban – megbírságolták az önkormányzatot

Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.

Így csinált magából sakknagymestert egy román gyáros
Főtér

Így csinált magából sakknagymestert egy román gyáros

Alexandru Crișan felemelkedése és bukása a sakktörténelem legkirívóbb csalása, egyben a romániai átmenet vegytiszta lenyomata.

Személyautó és motorkerékpár ütközött Csíkkozmáson
Székelyhon

Személyautó és motorkerékpár ütközött Csíkkozmáson

Motorossal ütközött egy személyautó Csíkkozmáson az egyik útkereszteződésnél vasárnap délelőtt – jelentette a helyszínről kollégánk. A baleset helyszínére mentőt riasztottak a sérült ellátására.

Eltűntek a sorompók, de a rendőrök nem: így ellenőrzik a román–magyar határt Schengen után
Krónika

Eltűntek a sorompók, de a rendőrök nem: így ellenőrzik a román–magyar határt Schengen után

Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.

Nem diéta, hanem szokásváltás: így segít a tartós fogyásban a finomhangolás
Székelyhon

Nem diéta, hanem szokásváltás: így segít a tartós fogyásban a finomhangolás

A szigorú diéták helyett apró, fenntartható változtatásokra épít Negoiță Robert sporttáplálkozási szakértő módszere. Tapasztalatai szerint a tartós fogyás kulcsa nem a megvonás, hanem a fokozatos szokásváltás.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS