Még a márciusi hazai premier előtt.
Kósa András László, a Balassi Intézet bukaresti központjának igazgatója az MTI-nek kedden elmondta: a marosvásárhelyi közönség még a romániai országos premier előtt láthatja a Cannes-i nagydíjas és Aranyglóbusz-díjas Saul fiát. Nemes Jeles László filmjét február 25-én, csütörtök este vetítik a Magyar Filmnapokon.
A csütörtökön kezdődő és vasárnap záruló Magyar Filmnapokat a Balassi Intézet és a marosvásárhelyi K'Arte Egyesület szervezi. A román vagy angol felirattal vetített filmek a helyi Művész moziban láthatók.
A Magyar Filmnapok közönsége megtekintheti Pálfi György legutóbbi alkotását, a Szabadesést, akárcsak a Fazekas Csaba által rendezett Swing című vígjátékot. A filmnapokon retrospektív blokk tiszteleg Hajdu Szabolcs művei előtt, műsorra tűzik a rendező Fehér tenyér, Bibliotheque Pascal és Délibáb című alkotásait. A két utóbbi vetítése után a közönség a rendezővel és Török-Illyés Orsolya színésznővel beszélgethet.
A filmnapok programja animációs filmeket, kisjátékfilmeket és dokumentumfilmeket is tartalmaz.
A marosvásárhelyi Magyar Filmnapokon kerekasztal-beszélgetést szerveznek a Túlélés vagy népszolgálat? Mikó Imre és a Securitate című dokumentumfilm után. Ezen Demény Péter és Láng Zsolt írók, Novák Csaba Zoltán történész, Szokoly Elek politikai elemző és Ungvári Zrínyi Imre egyetemi tanár vesznek részt.
A Saul fiának legközelebb vasárnap, február 28-án szurkolhatunk az Oscar-díjkiosztón: Nemes Jeles László filmje ugyanis a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában versenyez a szobrocskáért.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.
Kiemelt figyelemmel reagált a román sajtó arra a hírre, hogy Magyarország aranykészletei immár nagyobbak, mint a Bukarest által felhalmozottak.
További híreink: az időnket is ellopják – 23 órás lesz a vasárnap; az üzemanyagárak pedig elszabadultak, de a gazdákat legalább megmentené egy rendelet.
A vágott bárány átlagára 45 és 60 lej között mozog kilogrammonként Székelyföld piacain. Míg Gyergyószéken már 45 lejért is találni húst, Sepsiszentgyörgyön mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk a vásárlóknak a 60 lejes egységár miatt.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Mintegy 40 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára szerdán, egyelőre az OMV és a Petrom-töltőállomásokon.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.