Még a márciusi hazai premier előtt.
Kósa András László, a Balassi Intézet bukaresti központjának igazgatója az MTI-nek kedden elmondta: a marosvásárhelyi közönség még a romániai országos premier előtt láthatja a Cannes-i nagydíjas és Aranyglóbusz-díjas Saul fiát. Nemes Jeles László filmjét február 25-én, csütörtök este vetítik a Magyar Filmnapokon.
A csütörtökön kezdődő és vasárnap záruló Magyar Filmnapokat a Balassi Intézet és a marosvásárhelyi K'Arte Egyesület szervezi. A román vagy angol felirattal vetített filmek a helyi Művész moziban láthatók.
A Magyar Filmnapok közönsége megtekintheti Pálfi György legutóbbi alkotását, a Szabadesést, akárcsak a Fazekas Csaba által rendezett Swing című vígjátékot. A filmnapokon retrospektív blokk tiszteleg Hajdu Szabolcs művei előtt, műsorra tűzik a rendező Fehér tenyér, Bibliotheque Pascal és Délibáb című alkotásait. A két utóbbi vetítése után a közönség a rendezővel és Török-Illyés Orsolya színésznővel beszélgethet.
A filmnapok programja animációs filmeket, kisjátékfilmeket és dokumentumfilmeket is tartalmaz.
A marosvásárhelyi Magyar Filmnapokon kerekasztal-beszélgetést szerveznek a Túlélés vagy népszolgálat? Mikó Imre és a Securitate című dokumentumfilm után. Ezen Demény Péter és Láng Zsolt írók, Novák Csaba Zoltán történész, Szokoly Elek politikai elemző és Ungvári Zrínyi Imre egyetemi tanár vesznek részt.
A Saul fiának legközelebb vasárnap, február 28-án szurkolhatunk az Oscar-díjkiosztón: Nemes Jeles László filmje ugyanis a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában versenyez a szobrocskáért.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.
Öt évvel ezelőtt még átlagosan tizenöt medve fordult meg nap mint nap Tusnádfürdőn, sokszor a település utcáin bóklászva. A helyiek biztonságot követeltek, a városvezetés és a szakemberek pedig a konfliktusok megelőzésében keresték a megoldást.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Felrobbant egy tengeri drón pénteken a konstancai kikötőben; a robbanás hangja a környező lakónegyedekben is hallható volt.
Egy 34 éves férfi életét vesztette szombat reggel, miután a hatóságok szerint medvetámadás érte a Szeben megyei Prod település közelében – közölte a Szeben Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU).
Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.