A Nobel-békedíjas Lech Wałęsáról, a Szolidaritás független szakszervezet alapítójáról és első elnökéről, későbbi államfőről csütörtökön azt tette közzé a nácizmus és kommunizmus bűntetteit kutató lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN), hogy a néhai Czeslaw Kiszczak kommunista belügyminiszter özvegye által átadott dokumentumok között megtalálható egy Wałęsa által aláírt, Bolek titkosügynöki fedőnéven folytatandó együttműködésről szóló nyilatkozat, egy terjedelmes beszervezési és munkadossziéval együtt.
A jelenleg Venezuelában tartózkodó Wałęsa pénteki blogbejegyzésében tagadta ügynökmúltját, de azt állította:
„hibát követett el”,
de „nem olyan jellegűt”. A hiba mibenlétét nem árulta el, amit egy meg nem nevezett „tettesnek” adott ígérettel indokolt. „Még él a tettes, akinek közzé kell tennie az igazságot, és számítok is erre” – írta Wałęsa.
A hajdani munkásvezér és legendás antikommunista harcos a nap folyamán újabb bejegyzést is közölt, melyben azt állítja: jelentésekként használhatták fel azokat a jegyzeteit, amelyeket a rendszerváltás előtti számos házkutatás során foglaltak le tőle a hatóságok. „Az egyik házkutatáskor lefoglalták egy kézzel írott, 1970 decemberében kelt személyes beszámolómat, amely neveket és viselkedéseket is tartalmazott” – írta Wałęsa.
Lengyelországban hatalmas visszhangot keltett,
hogy az IPN a héten hatdoboznyi, feltehetően kommunista állambiztonsági iratot vett át Czeslaw Kiszczak néhai kommunista belügyminiszter házában, miután Czeslaw Kiszczak, az 1981-es hadiállapot bevezetése egyik fő felelősének özvegye felajánlotta neki a férje által otthonukban tartott dokumentumok pénz fejében történő átadását. A Wałęsára vonatkozó dossziékat az IPN levéltárosai által megtekintett első dobozban találták, és előzetesen hitelesnek minősítették, bár történészi elemzésnek még nem vetették alá.
Wałęsát egyes lengyel történészek – köztük egy 2008-ban megjelent könyvben Piotr Gontarczyk és Slawomir Cenckiewicz, a központi katonai levéltár jelenlegi igazgatója – az utóbbi években többször azzal vádolták, hogy
Bolek fedőnéven a kommunista állambiztonsági szervek titkos ügynöke volt.
Wałęsa 1992-ben egy, a PAP hírügynökségnek adott nyilatkozatban beismerte, azóta viszont mindig tagadta ezt. 2000-ben a lengyel átvilágítási bíróság bizonyítékok hiányában úgy döntött, hogy Wałęsa nem volt ügynök.
Andrzej Duda lengyel elnök csütörtökön elmondta: mindenki, aki Cenckiewicz és Gontarczyk Wałęsáról szóló, „igen kemény bizonyítékokon alapuló” könyvét olvasta, világosan látta, mik a tények. „Jellemző, hogy az 1989-es rendszerváltás után 27 évvel egy magánház szekrényében… titkos iratokra találnak” – jegyezte meg Duda, feltéve a kérdést:
„hány ilyen ház van még Lengyelországban?”
Az üggyel kapcsolatban Donald Tusk, az Európai Tanács lengyel elnöke is állást foglalt. Szerinte az átadott iratok „megerősítik azt, amiről – talán nem mindig ügyesen és meggyőzően – Wałęsa is beszélt”. Tusk úgy vélte: Wałęsa dossziéival úgy kellene bánni, hogy ez ne sértse Lengyelország érdekeit.
Több lengyel kommentátor kiemelte, hogy az IPN által ismertetett dossziék az 1970-1976-os évekre, vagyis a Szolidaritás megalapítása előtti időszakra vonatkoznak, így a rendszerváltás jelképes alakjának nimbuszát nem rombolják le.