// 2026. november 16., hétfő // Ödön

Miért a Bánság a vezér és Erdély az ész?

// HIRDETÉS

Mert jól gazdálkodnak. Csakhogy Bukarest szépen lefölözi a jól végzett munka hasznának nagy részét.

A Bukarest–Ilfov–Argeş–Prahova–Konstanca tengelyhez tartozó cégek adják a teljes román kivitel 38,6 százalékát, míg a Bihar–Arad–Temes–Szeben–Brassó tengelyhez tartozók a 27,8 százalékát, derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) legutóbbi adataiból.

Nicolae Ţăranu neves gazdasági elemző a két tengely közötti látható versenyképességi különbségre mutatott rá. Ennek megfelelően, míg az előbbi térség esetében a kereskedelmi hiány és a kivitel értékének aránya az exportáló cégek hihetetlenül alacsony versenyképességéről árulkodik, a második övezet esetében a kereskedelmi többlet és a kivitel közötti arány nagyon jó versenyképességi szintet mutat. Más szóval, a Bukarest–Ilfov–Argeş–Prahova–Konstanca térség cégei 7,5 milliárd eurós külkereskedelmi hiánnyal zárták a múlt év első nyolc hónapját, míg a Bihar–Arad–Temes–Szeben–Brassó térség cégei 1,16 milliárd eurós külkereskedelmi többletet generáltak.

Gyakorlatilag a bánsági és erdélyi cégek nyereségesebbek,

mint a munténiaiak és konstancaiak.

Miről árulkodnak ezek az adatok? A bánsági és dél-erdélyi cégek költségvetési többletet biztosítanak. Annak ellenére, hogy Piteşti-en van a legnagyobb autógyártó, a Dacia.

A román gazdaság azért működőképes, mert a jól elvégzett munka évszázadok alatt, propaganda és önfényezés nélkül, beleivódott a bánságiak és erdélyiek tudatába.

Két napig a Realitatea.tv stúdióinak voltam a vendége, mely több műsort is készített Temesváron. A város (többségében román) cégeinek vezetői által ismertetett számok és adatok rávilágítanak arra, hogy miért van vezető szerepe a Bánságnak immár több évszázada.

Temes megyében 58 német cég van, ezek több mint 10 millió euró értékben exportálnak, a második helyen az olasz cégek találhatók, de a teljes egészében román tőkéjű cégek is még nyereségesek.

A Bánságnak az a nagy gondja, hogy a központ által behajtott pénzekből

csak 42 százalék jut vissza a térségbe állami beruházások formájában.

Vagyis a központi költségvetésnek befizetett 1.000 euróból 420. Miközben Vaslui megye 1.000 euró befizetése után 1.520 eurót kap vissza. Ez elmondhatatlan mértékben felháborítja a bánságiakat.

Temesvárnak nincs körgyűrűje, nemzetközi szinten versenyképes sportcsarnoka, de nagyméretű stadionja sem. Miközben azon kevés városok egyike, melyek hozzáadott értéket biztosítanak a nemzetgazdaságnak. A munkanélküliségi ráta 1 százalék alatti. Az átlagbér 1.770 lej, míg Bukarestben 2.420. A költésénél többet termelő bánsági közismert zsugorisága tartja életben a gazdaságot.

Nos, akkor hogy is ne háborodna fel? A Temesvári Kiáltvány 13. pontjában már 1990. március 11-én a decentralizálást követelte. Ha valaki házat akar építeni magának a fények városában, akkor nem küldi el a pénzt Bukarestbe, hogy ott döntsenek annak elköltéséről. Az a normális, ha ő dönthet.

A helyi autonómiától a „déliek” félnek. A magyaroktól Caracalban és Giurgiuban rettegnek.

A magyar kérdés ürügy. A bukaresti politikus simlisek azért nem akarnak helyi autonómiát, hogy többet lophassanak.

Az összes 1989 utáni kormány felvetette a közigazgatási reformot. Senki sem tett semmit. Amikor a Parlament kész volt elfogadni a régóta várt törvényt, hirtelen minden stúdióban előkerült a cilinderből egy magyar irredenta.

A térségben a román az egyetlen nép, mely igazán tudja, hogyan állítson saját maga elé akadályokat. Ugyanakkor Orbán Viktor kormánya nagy nemzetközi tüntetésekre készül, melyeken túlkapásként akarja bemutatni Trianont.

Azért közöltem szikár gazdasági adatokat, hogy egyszerű példával bemutassam, miért van szüksége Romániának közigazgatási reformra. A kommunisták által Máramarosszigeten meggyilkolt Sever Bocu parasztpárti vezető már 1931-ben felpanaszolta: „A Bánság hét éve milliókat fizet be, a legnagyobb mértékben járulva hozzá – a hajdanán virágzó iparára és kereskedelmére való tekintettel – az inasalap fenntartásához. A 25 millióból egyetlen egyszer adtak a (temesvári) inasok ruházatára, akkor is csak 200.000 lejt.”

Csaknem 100 évvel az Egyesülés után semmit sem változott a helyzet. Traian Vuiának igaza volt, amikor azt állította, hogy előzetes alkuhoz kellett volna kötni az ókirálysággal való egyesülést. Mária királyné is egyetértett a főváros Brassóba költöztetésével, de a „déliek” azok nevében is döntöttek, akik továbbra is a jól végzett munka szerint akarnak élni, az idők végezetéig.

„Az az ember, aki nem a szülőfaluját, a szűken vett szülőföldjét szereti elsősorban, az nem szereti a hazáját!” A központosítás miatt a nyugati városok, melyek „ma erős kulturális határt alkotnak, Iaşi sorsára fognak jutni, dicsőséges romokká válnak egyetlen város, Bukarest érdekében”, írta a két világháború között Sever Bocu.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Függőségtől a józanság felé: új életet tanulnak a szenvedélybetegek Magyarózdon
Krónika

Függőségtől a józanság felé: új életet tanulnak a szenvedélybetegek Magyarózdon

Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához
Főtér

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához

Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval
Székelyhon

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval

Több milliárd forintnyi készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós országgyűlési képviselő ügyében indított büntetőeljárásban. A pénzt nyolc órán át öt gépi számlálóval számolták meg.

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében
Krónika

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében

Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS