Nyolcvankét embert zártak ki a Vajdasági Magyar Szövetségből (VMSZ) csütörtökön. A pártból a Magyar Mozgalom (MM) nevű civil szervezet alapító tagjait, közöttük Szabadka polgármesterét távolították el.

A VMSZ és az MM ilyen éles szakítása után az is egyértelművé vált, hogy az áprilisban várható parlamenti választásokon a délvidéki magyarság az országos, a tartományi és a helyi politika alakítása mellett a vajdasági magyar politika következő éveinek irányvonalait is meghatározhatja.

A VMSZ-tagokat azért zárták ki, mert az MM egyik vezetője, Korhecz Tamás – aki korábban a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke volt – bejelentette, előfordulhat, hogy a mozgalom is indul a szerbiai választásokon.

A VMSZ alapszabálya szerint a párt tagjai nem indulhatnak választáson más szervezet színeiben. A fegyelmi eljárás az MM-tagok ellen január végén indult, csütörtökön pedig – a fellebbezések után – a VMSZ másodfokon is kizárta őket.

A Magyar Mozgalmat civil szervezetként jegyezték be tavaly augusztusban, és alapításakor elhangzott, hogy nem alakul párttá, politikai tevékenységet azonban folytat majd. A szervezetnek – internetes oldaluk szerint – majdnem háromszáz alapító tagja van, jelentős részük az alapításkor a Vajdasági Magyar Szövetség soraiba tartozott.

A pártból az MM megalakulását követően először Varga László parlamenti képviselőt zárták ki, mert – az indoklás szerint – „megsértette a VMSZ alapszabályának rendelkezéseit, valamint a VMSZ tekintélyét romboló és érdekei ellen cselekvő tevékenységet folytatott”, később pedig kilenc szabadkai önkormányzati képviselőnek kellett távoznia a pártból.

A nyolcvankét fős kizárás alapjaiban nem rengeti meg a legnagyobb délvidéki pártot, amelynek valamivel több mint 11 ezer tagja van, okozhat azonban politikai átrendeződést azokban az önkormányzatokban, ahol az MM-be átlépő korábbi VMSZ-vezetés volt. Ilyen település például a magyar határhoz közeli Szabadka.

Maglai Jenő, a város polgármestere a Vajdasági Magyar Szövetség elnökségi tagja volt, és az utóbbi években pedig még az ellenzéki politikusok véleménye szerint is jól vezette a települést. Jelentős helyi befolyása miatt a VMSZ veszíthet támogatottságából ebben a kulcsfontosságú városban, és ezzel a legnagyobb délvidéki magyar párt vezetősége is tisztában van. Pásztor István pártelnök október 23-i beszédében már utalt a szabadkai gyengülés lehetőségére. Ugyanakkor a VMSZ elnöke a kizárásokkal kapcsolatban azt is kijelentette, hogy

magyar polgármestert nem váltanak le, azaz az önkormányzati választásokig együttműködnek Maglai Jenővel.

A Beta szerb hírügynökség helyszíni tudósítójának beszámolója szerint ezt Maglai is megerősítette a kizárások után, amikor úgy fogalmazott: a kizárás „nem mehet a lakosság kárára, mindenkinek ez az érdeke, ez az ésszerű lépés”. Pál Károly, a VMSZ politikusa pedig azt mondta: pártja továbbra is támogatja polgármesterként Maglai Jenőt, mert a VMSZ érdeke az, hogy a választási ciklus problémamentesen záruljon le.

Annak ellenére, hogy a választásokat még nem írták ki, és a Magyar Mozgalom hivatalosan még nem jelentette be indulását, Vajdaság-szerte a szervezetet hirdető óriásplakátok jelentek meg, ami ugyan nem feltétlenül jelent kampányt, hiszen reklámnak is tekinthető, ám a vajdasági magyar politika jelenlegi izgatottságát figyelembe véve mégis üzenetértékű lépés.

Ahogy annak is van üzenete, hogy egyes – főleg balközép irányultságú ellenzéki – pártok már meglebegtették: támogatnák, vagy indulnának együtt a Korhecz Tamás és Varga László nevével fémjelzett tömörüléssel. Viszont míg a politikai színtéren vonzó lehet olyan szervezetet támogatni, amelynek meghatározó tagjai ismert egykori VMSZ-közeli politikusok, addig az csak a választások napján derül ki, hogy a szavazópolgárok a vajdasági politika megújulását látják-e a Magyar Mozgalomban, vagy pedig azzal a bírálattal értenek egyet, hogy a szervezetet olyan “sértődött, pozíciót vesztett” emberek alapították, akik ismét előtérbe szeretnének kerülni.

A 2011-es népszámlálási adatok szerint Szerbiában valamivel több mint 253 ezer magyar él, ami a lakosság 3,53 százalékát jelenti. A negyedmilliós magyarság az észak-szerbiai Vajdaságban él. A 2014-es előre hozott parlamenti választáson több mint 75 ezren voksoltak a VMSZ-re, ez a szám – a magyarságon belüli megosztottság, valamint a külföldre vándorlás magas aránya miatt – az idén várhatóan alacsonyabb lesz, még úgy is, hogy a korábbi bejelentésekkel ellentétben mégsem önállóan indul a választásokon, hanem másik két vajdasági magyar párttal, a Vajdasági Magyar Demokrata Párttal, valamint a Magyar Egység Párttal karöltve

Az öt vajdasági magyar párt közül jelenleg csak a VMSZ-nek van képviselője a szerbiai parlamentben: öt helyet tudhat magáénak. A 120 fős vajdasági tartományi parlamentben 7 VMSZ-es képviselő van, közöttük házelnökként Pásztor István is.