// 2026. november 16., hétfő // Ödön

A bevándorlók és a nép gyermekének kegyetlensége

// HIRDETÉS

A sok sematikus kultúrkampf-magyarázat mellett jól elfér Slavoj Žižek provokatív gondolatkísérlete is.

Vajon szilveszter éjszakáján a bevándorlók tudatosan a nyugati társadalom értékeit akarták megsérteni? A politikai felelősöknek mindenesetre ki kellene lépniük szűkkeblű gondolkodási sémáikból.

Sokat írtak és beszéltek a kölni szilveszter éjszakáról és nemcsak azért, mert traumát okozó esemény volt, hanem mert a jelenlegi legnagyobb politikai gonddal, a bevándorlással áll kapcsolatban. De nem túl sok magyarázat volt igazán meggyőző. A berlini kormány egyik minisztere egy összeesküvés lehetőségéről beszélt ártatlan arccal, de azt nyilvánvalóan nem mondhatta el, hogy ki és miért esküdött össze. Egy szemfülesebb svájci művésznő a Dóm téren tüntetett meztelenül, akkor is tiszteletet követelve magának, ha éppen pucér, amivel azt kívánta sugallni, hogy azzal az elutasítással kíván harcolni, amit a muzulmánok a nem teljesen elleplezett nők iránt mutatnak. Ebben a csatában élen jártak a feministák, azt gyanítva, hogy a szilveszter éjszakai undorító támadások csak a szexizmus túlpörgetései voltak, amitől – végül is – a nyugati társadalmakban is van alkalom félni. Leegyszerűsítőbb magyarázatokkal is találkoztam, melyek szerint társadalmi kitaszítottságuk miatt absztinenciára kényszerített fiatalok serege nem is tehetett egyebet.

Mégis a legtöbbek által elfogadott,

a „civilizációk ütközéséről” szóló magyarázat túlságosan általános

és nem magyarázza, hogy miért egyszerre több városban, illetve miért szilveszter éjszakáján és nem máskor került sor ilyen eseményekre. Egy valamivel jobb magyarázattal Slavoj Žižek, az ideológiai baloldal sztárja, valójában egy nonkonformista és besorolhatatlan gondolkodó állt elő. Röviden, Žižek azt állítja, hogy valójában a „farsang egyik obszcén változatának” voltunk a tanúi.

Állítása szerint Kölnben valami ahhoz hasonló történt, amit Robert Darnton amerikai történész írt le a XVIII. századnak szentelt könyvében, A nagy macskamészárlásban. 1730-ban, Párizsban több nyomdászinas egyik éjszaka megkínozta és meggyilkolta az összes elfogott macskát, beleértve munkaadójuk feleségének kedvenc cicáját is. Úgy tűnik, hogy a fiúkkal rosszabbul bántak, mint az elkényeztetett kis macskákkal és úgy döntöttek, így egyenlítik ki a számlát. De az egész jelenet olyan volt, mint egy nevetéssel és sikongatással kísért mulatság, egy vidám és felszabadító jellegű esemény. Žižekben azonban felmerül a kérdés, hogy miből fakad a kegyetlenséget kísérő vidámság? Érdekes, hogy egy román etnográfus szintén lejegyzett egy elszigetelt szokást, a kutyaakasztást, melyet szintén a kegyetlen öröm hahotázása kísért, bár nem tudta feltárni az eredetét.

Mindenesetre, állítja Žižek,

a nép egyszerű gyermeke mindig is kegyetlen volt

és csak egy idealizáló előítélet láttatta erkölcsileg magasabb rendű lénynek, csak azért, mert ő maga is elnyomott volt. A farsang mindig is alkalmat jelentett arra, hogy szabad utat engedjenek a bosszúszomjas erőszaknak, szimbolikusan felborítva a dolgok rendjét, és különösen a macska tűnt tökéletes áldozatnak vagy olyan közvetítőnek, melyen keresztül levezethető volt az erőszak. A fiatalok, hogy gúnyt űzzenek egy felszarvazottból, egy macskát dobálnak egymásnak, közben a bundáját tépve nyávogásra kényszerítik. A franciák ezt, mondja Žižek, faire le chat-nak nevezik, a németek pedig Katzenmusik-nak, és a maga részéről mindkettőt teljes mértékben kifejező elnevezéseknek tekinti: „A macskát a magánélet egyik legintimebb aspektusával, a szexszel kapcsolták össze. Le chat, la chatte, le minet a nép nyelvén nagyjából ugyanazt jelenti, mint az angol „pussy”, évszázadokon keresztül obszcén dolgokat fejezett ki.”

Žižek állítása szerint elképzelhető, hogy Kölnben valójában e kegyetlen játék kortárs változatának voltunk a tanúi. Egy kiváltságos német középosztály ellen irányuló faire le chat-nak: „Nem lehet szó a szexuális vágy hirtelen impulzusáról – ez diszkrétebben is jelentkezhetett volna –, sokkal inkább a félelemkeltés és megaláztatás nyilvános előadásáról, arról a műsorról, melynek során a kiváltságos németek ’pussy’-jait fájdalmas tehetetlenségre redukálták.”

Ebben a helyzetben, állítja még a filozófus, nagy

ostobaság lenne nekiállni megtanítani a muzulmán bevándorlóknak,

hogyan viselkedjenek a nőkkel, hogyan kell betartani a nyugati társadalmi illemkódexeket, hiszen ők nagyon is tudják, mit várnak el tőlük, mint idegenektől egy domináns kultúrában, de éppen az volt a céljuk, hogy megbotránkoztassák a nyugatiakat.

A konvencionálisan gondolkodók számára megdöbbentően hangzik Slavoj Žižek elmélete, de képes elkerülni a szokványos ideológiai sémákat. Mert bár baloldalról érkezik, nem egy új nomád proletariátust, egy jobb jövő „hírnökeit” látja a bevándorlókban, és mert képes józanul felhívni a figyelmet a bevándorlók és a befogadó ország közötti bonyolult és ambivalens kapcsolatra.


Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ki mondja, hogy Romániában nincs rend? Az államelnökhöz is bekopogott a végrehajtó!
Főtér

Ki mondja, hogy Romániában nincs rend? Az államelnökhöz is bekopogott a végrehajtó!

Továbbá: alig érkezett meg Ursula von der Leyen Romániába, a vérnackó George Simion máris elküldte a fenébe. És két szakszervezeti főnök háztartási gépeket vásárolt magának… a szindikátusi kasszából.

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében
Krónika

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében

Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.

Sokba került a SRI-alezredes és a chicagói orvos Instagramon fogant szerelme
Főtér

Sokba került a SRI-alezredes és a chicagói orvos Instagramon fogant szerelme

A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval
Székelyhon

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval

Több milliárd forintnyi készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós országgyűlési képviselő ügyében indított büntetőeljárásban. A pénzt nyolc órán át öt gépi számlálóval számolták meg.

Fritz egyetért azzal, hogy megyéket kell összevonni, egy RMDSZ-es vezető alternatívát javasol a közigazgatási reformra
Krónika

Fritz egyetért azzal, hogy megyéket kell összevonni, egy RMDSZ-es vezető alternatívát javasol a közigazgatási reformra

Egyetért Dominic Fritz, az USR elnöke a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) javaslatával, miszerint a közigazgatási reform során nem csupán a kis települések számát kell összevonások révén csökkenteni, hanem a megyékét is.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS