Milyen messzire mehet el Magyarország?

Jogos és rendkívül komoly kérdést vet fel a Fidesz alkotmánymódosító terve, mellyel minél jobban és hatékonyabban szeretne választ adni egy „terrorveszély-helyzetre”.

Ez a válasz pedig, legalábbis a javaslatok jelenlegi állapota szerint, rendkívül messze megy el, messzebb annál, ami az európai térségben a haditörvényszék bevezetésével és ebből következő módon a bármely EU- és NATO-tagállamra jellemző demokratikus berendezkedést meghatározó alkotmányos garanciák eltörlésével járó háborús helyzeteken kívül létezik.

A Budapest Business Journal január 22-én az egyik politikai párt, a Modern Magyarországért Mozgalom (MoMa) szövegét átvéve tette közzé ezeket a meglepő rendelkezéseket. A sokk jelentős, mert a harminc pontból álló módosító javaslat gyakorlatilag totálisan szabad kezet ad a kormánynak a cselekvésre egy „terrorveszély-helyzet” kialakulása esetén, pontosan úgy, mint a hadiállapot kihirdetése esetén, átmeneti készültségi fokozatok nélkül, a demokratikus rend módosításának szakaszolása nélkül, közvetlenül bevezetve az ellenőrzést a társadalom minden szintjén.

Íme, a javaslatok:

1. Minden állami médiaszolgáltatónak kötelessége az elfogadott és koordinált információkat, valamint a hivatalos döntéseket közzétenni.

2. Az ország védelme szempontjából fontos termékek, energetikai források, fogyasztási javak felhalmozása, szabályozása, korlátozása.

3. Egyszerűsített eljárásban növelhető a beosztások száma a közigazgatásban, a védelemszervezésben, a fegyveres erőkben és a rendvédelmi szerveknél.

4. Egyszerűsíthető a vezetési rendszer a közigazgatás egyes területein, módosíthatók a valamely közigazgatási szerv munka- és eljárásrendjére vonatkozó hatályos szabályozások – a közigazgatás munkaidejének, egy bizonyos hatóság hatáskörének, joghatóságának és céljának módosítása.

5. Különleges eljárások bevezetése érdekében korlátozhatják a frekvenciagazdálkodást és a sugárzást.

6. A szükséges mértékben korlátozhatják a magyar légtér és a repülőterek használatát.

7. Korlátozhatják az ország biztonságát veszélyeztető más államok, magánszemélyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tulajdonjogát és zárolhatják ezek vagyonát.

8. A nemzeti terület és a közszolgáltatásokkal kapcsolatos kritikus infrastruktúra védelmében bevethető a nemzeti hadsereg és a rendvédelmi szervek erői és felszerelése.

9. Elrendelhetik különleges tartalékok képzését, felgyorsíthatják az importból származó javak beszerzését, kiviteli korlátozásokat rendelhetnek el, kereskedelemi kvótákat vezethetnek be és felfüggeszthetik a közbeszerzéseket.

10. Különleges terrorelhárító intézkedéseket vezethetnek be.

11. A nemzetközi szabályozásokat és megállapodásokat figyelmen kívül hagyva megerősíthetik a határforgalom ellenőrzését.

12. Az állampolgárokra vonatkozó riasztási fokozatokat vezethetnek be.

13. A közintézmények és iskolák esetében különleges beléptetési szabályokat és műszaki ellenőrzéseket alkalmazhatnak.

14. Korlátozhatják vagy megtilthatják a belépést a közigazgatás, a honvédség, a rendvédelmi és közreműködő szervek létesítményeibe. Ezek forgalom előli lezárása mellett korlátozható vagy eltéríthető az ezekhez a létesítményekhez vezető utak használata.

15. Elrendelhetik az említett területeken vagy az azokhoz vezető utakon található személyek vagy járművek átkutatását, az ismeretlen eredetű, őrizetlenül hagyott tárgyak felkutatását és megsemmisítését.

16. Átírhatják a katonai szolgálatra vonatkozó – a békeidőben alkalmazott eljárásoktól eltérő – szabályozásoknak a hadsereg operatív egységeire és a rendvédelmet biztosító szervek hivatalos személyekre vonatkozó rendelkezéseit.

17. Elrendelhetik az internet, a levelezés, a csomagok és a postai forgalom fokozott ellenőrzését.

18. Korlátozhatják és különleges engedélyhez köthetik az ország bizonyos területein való tartózkodást.

19. Kijárási tilalmat rendelhetnek el az érintett területeken, annak időtartamának pontos megjelölésével.

20. Betilthatják a közterületeken zajló eseményeket, tüntetéseket.

21. Felfüggeszthetik, korlátozhatják és ellenőrizhetik a postai vagy elektronikus kommunikációs szolgáltatásokat, valamint a távközlési eszközök vagy az informatikai technológia, ezek berendezéseinek és hálózatainak használatát, ellenőrizhetik vagy betilthatják az elektronikai eszközök használatát.

22. Az ország egyes területein időben és térben korlátozhatják, részben vagy teljesen betilthatják a közúti, vasúti, vízi és légi járművek forgalmát.

23. Lefoglalhatják, vagy korlátozhatják a javítóműhelyek, repülőterek vagy raktározási területek használatát, valamint közúti, vasúti, vízi és légi szállításokra kötelezhetik a kérdéses szállítójárművek tulajdonosait, melyek költségeit nekik kell fedezniük.

24. Korlátozhatják vagy megtilthatják külföldiek beutazását Magyarországra.

25. Korlátozhatják vagy megtilthatják a kapcsolattartást és a kommunikációt külföldiekkel, valamint külföldi szervezetekkel vagy intézményekkel.

26. Hatóságok előtti megjelenésre kötelezhetik a Magyarországon tartózkodó idegeneket, a kormány pedig korlátozhatja a tartózkodási idejüket.

27. Különleges engedélyekhez köthetik az ország különböző térségein belüli vagy bizonyos térségeibe való utazást.

28. Az ország egyes térségeinek lakosságát a terület bizonyos időre történő elhagyására kötelezhetik, a kormány új tartózkodási helyet jelöl ki számukra.

29. Eltérhetnek a közpénzek kezelésével kapcsolatos meglévő szabályozásoktól, forrás-átcsoportosításokat végezhetnek a költségvetés fejezetei között, felfüggeszthetnek bizonyos költségvetési kifizetéseket, rendkívüli kifizetéseket rendelhetnek el, újfajta bírságokat vezethetnek be, módosíthatják ezek mértékét és kifizetési módját, adókedvezményeket vagy adócsökkentéseket szüntethetnek meg.

Elképzelhető, hogy ez a Fideszes törvényjavaslat nem megy át a Parlamenten, mert nem kapja majd meg a szavazatok szükséges négyötödét.

A gond viszont az, hogy ennek a tervezetnek a megjelenése megmutatta,

milyen messze áll az Európai Unió annak az ígéretnek a teljesítésétől,

mely szerint az állam- és kormányfők megállapodásra jutnak abban, amit ők maguk ígértek meg ünnepélyesen, nevezetesen a terrorista helyzetekre adandó válaszlépések közös keretében, beleértve egy részletes törvény kidolgozását, melynek segítségével – a demokratikus játékszabályok betartásával – egységesen lehetne fellépni egy terrorfenyegetés megjelenése esetén.

Tekintettel arra, hogy az ezzel kapcsolatos európai kezdeményezés vagy kudarcba fulladt, vagy zárójelbe tették, minden egyes tagállam arra kényszerül, hogy az EU létrehozása előtti autonóm munkarendhez, vagyis egy saját, autarkiás, csak befelé összpontosító döntési rendszerhez térjen vissza. A nemzetbiztonság, természetesen, az a kiváltság, mely teljes mértékben az egyes államok szuverenitásához kötődik, de továbbra is érvényes a kérdés: mindezekben a szövegekben hol fedezhető fel Európa, a maga értékrendszerével együtt? Ha CSAK a kormánynak van lehetősége eldönteni mindazokat, amik a magyar törvényjavaslatban szerepelnek, attól a pillanattól kezdve a miniszterelnök teljhatalmú szereplővé válik, rendkívül kiterjedt, önkényesen felhasználható hatalommal. Ilyen körülmények között a kormány egyoldalúan, konzultálás nélkül eldöntheti, hogy fennáll-e a terrorveszély-helyzet állapota, automatikusan beindítja az alkotmányos mechanizmust és ebből következően egyedüli döntéshozóvá és a törvény alkalmazásának egyedüli végrehajtójává válik. A többi hatalmi ág eltűnik, eltűnik minden demokratikus garancia, eltűnik – az ÁLLAM BIZTONSÁGA nevében – az intézményi egyensúly és az ebből fakadó társadalmi viszonyok.

Egyszerű véletlen lenne ez,

Magyarországnak a migránsválság és a terrorista merényletekkel kapcsolatos félelem által létrehozott kettős nyomás kiváltotta „antidemokratikus kisiklása”? Ez nem lehet véletlen eset, hiszen ne feledjük, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) január elején elítélte Magyarországot az emberi jogok európai egyezménye 8. cikkelyének megsértése miatt, méghozzá egy másik magyarországi antiterrorista törvény rendelkezései miatt, mely már 2011-ben hatályba lépett. Az a törvény jelentősen megerősítette a szélsőséges csoportok ellen küzdő különleges rendőri erők hatásköreit és különösen a titkos fizikai és elektronikai megfigyelésekre, házkutatásokra és kommunikációk megfigyelésére vonatkozó jogosítványait.

Az EJEB közleményében az áll, hogy „ezek a rendelkezések virtuálisan Magyarország valamennyi lakosára kiterjedhetnének, az újfajta technológiák ugyanis lehetővé teszik a kormány számára a terrorista tevékenységekben közvetlenül érintett személyekre vonatkozó nagy mennyiségű adat könnyű rögzítését. Ezeknek a megfigyelési rendelkezéseknek az alkalmazása teljes mértékben a végrehajtó hatalom kezében van úgy, hogy semmilyen módon nem lehet ellenőrizni a kérdéses lépések hasznosságát és az érintett személyek nem fellebbezhetnek ezekkel szemben, sem jogi, sem nem jogi jellegű úton”.

Merre sodródik Európa? Hogyan jutottunk idáig? Ki szavatolhatja (ha még egyáltalán képes), hogy az Európa szétdarabolására törekvők nem nyerték már meg a játszmát, megsemmisítve az EU konstruktív projektjét? Visszajuttatva bennünket abba az időszakba, amikor ebben a mi Európánkban pontosan ilyenfajta lépéseket tettek, kontinentális és világméretű tragédiák bevezetéseképpen. Egy olyan Európába, melyben kétségbeesett államok próbálkoznak védekezni vagy igazságot tenni maguknak. Úgy hiszik, hogy ez már nem lehetséges? Tévednek. Mert de. Méghozzá nagyon is gyorsan, a retorziók és diktatórikus lépések – melyeket a nemzeti lét, értékek és vallás védelmével indokolnak – ürügyül szolgálhatnak bármilyen későbbi szörnyűséghez, ahogy arra már volt példa. Éppen ezek elkerülésére találták ki az Egyesült Európát, a béke szavatolóját. Meg akarjuk semmisíteni, örülünk a megingásának, még Pandóra szelencéjét is kinyitjuk. Méghozzá nem is újat. Ugyanazt a korábbit, a hasonlóan kegyetlen és vérszomjas régi démonokkal.

És sohase feledjék Euripidész szavait: „Akiket az istenek el akarnak veszejteni, azoknak előbb elveszik az eszüket.”

Az alcímeket a szerkesztőség adta.