Kutyafalkák tizedelik a visszatelepített bölényeket

Annyira jellemző romániai történet ez, olyan, mint amikor néhány hónap múlva el kell bontani a nagy mellveregetéssel felavatott autópálya-szakaszt.

A WWF Románia és a Rewilding egyesület tavaly nyáron szabadon engedett 14 bölényt a Krassó-Szörény megyei Szárkő-hegységben. Az állatok valamikor őshonosak voltak a Kárpátokban, de kétszáz éve kihaltak. A különböző európai tenyészetekből származó bölények előbb egy bekerített területen alkalmazkodhattak az új környezethez, később félszabadon éltek egy nagyobb területen, majd szabadon engedték a csordát a Szárkő-hegység 59 ezer hektáros Natura 2000-es besorolású területén.

Románia jelentős számú szabadon élő bölénypopulációt szeretne kialakítani, amely egyedülálló lehet egész Európában. A hosszú távú cél pedig az, hogy 2025-ig legyen legkevesebb 500 szabadon élő bölény a Déli-Kárpátokban.

A Krassó-Szörény megyei Örményes község egyébként készült a bölények visszahonosítására, mivel turisztikai hasznot is remélt a bölények visszahonosításából. Több helybéli lakost erdőkerülővé és a bölénylesre érkező turisták idegenvezetőivé képeztek ki.

És most jön a fordulat.

A WWF közlése szerint

a szabadon élő bölényeket elvadult kutyafalkák támadják,

eddig két bölényt öltek meg. Ebben annak is szerepe volt, hogy a bölények elkergettek a csordából négy legyengült egyedet, amelyek magányosan kószáltak a vidéken. Ez azonban a természetes szelekció része. Az már nem természetes, hogy egy Natura 2000-es természetvédelmi területen, ahol a kihalásból visszahozott bölények élnek, kóborkutya-falkák garázdálkodjanak és tizedeljék a vadállományt.

A WWF képviselői erdészekkel, állatorvosokkal jártak a helyszínen, ahol korábban kamerákat is elhelyeztek, és arra a következtetésre jutottak, hogy legalább két bölényt kutyák öltek meg. A kamerák rögzítették, hogy a 15 egyedből álló kutyafalka a bölénytetemekből táplálkozik. A térségben ez a falka számít a legerősebb ragadozó csoportnak, és a bölények levadászásán kívül gyakorlatilag eleszik a zsákmányt (szarvasokat, őzeket, nyulakat stb.) az ott élő csekély számú farkas elől is. A kutyák nem csak a vadállományt, hanem a juhokat is tizedelik. A helyzet veszélyességét csak fokozza, hogy a kutyák gyorsabban szaporodnak a farkasoknál, így a falka létszáma is gyorsabban gyarapodik.

A WWF Románia szerint sürgős intézkedésekre van szükség,

mivel az elvadult kutyafalkák nem csak a Szárkő-hegységben, hanem az ország egész területén gondot jelentenek. Fokozni kellene az emberek felelősségérzetét, hogy ne engedjék szabadon a természetben a „fölöslegessé vált” vált kutyákat, de a hatóságoknak is nagyobb mértékben kellene foglalkozniuk a kutyák sterilizálásával, beoltásával és mikrocsipezésével. Az állatneveldék a korcs kutyák helyett használjanak inkább fajtiszta pásztorkutyákat, amelyeket megfelelően etessenek és gondozzanak. Cselekvési tervekre van szükség az elvadult kutyák befogására, valamint a kutyák szabadon engedésének visszaszorítására is. Egyben országosan összehangolt programra is szükség van a kóborkutya-állomány csökkentésére nem csak a településeken, hanem a természeti környezetben is – sürgeti a WWF.