// 2026. szeptember 20., vasárnap // Friderika

Sepsiszentgyörgy képbe helyezi magát

// HIRDETÉS

Az idei év a képről fog szólni Székelyföld kulturális fővárosában.

Tereken, falakon, filmkockán, vásznon, levegőben és nyomtatásban hirdetné a film-, a fotó- és a képzőművészet erejét a kép köré épülő tematikus kulturális év Sepsiszentgyörgyön. A polgármesteri hivatal által megbízott Városimázs Iroda munkatársai már megkezdték a kulturális intézményekkel, civil szervezetekkel, kulturális programszervezőkkel, művészekkel zajló konzultációs sorozatot, amely egész januárban zajlik, hogy mihamarabb körvonalazza a teljes év programkínálatát. Az első találkozó után máris több mint 40 ötlet vár kidolgozásra – tájékoztatnak a kezdeményezők.

Mint ismeretes, Otthon a kultúrában szlogen alatt négy tematikus év fogja össze a Sepsiszentgyörgy Székelyföld Kulturális Fővárosa kezdeményezést: 2013-ban a Hang és szó évét, 2014-ben a Játék-, 2015-ben a Hagyomány évét tartották, ezt zárja idén a Kép éve.

A Kép évében számos utcai projektötlettel, filmes és a vizualitáshoz tartozó előadássorozattal, színház és film találkoztatásával, a helyi alkotókat foglalkoztató és nemzetközi vonatkozású tárlatokkal állnak elő a szervezők. Ehhez a tematikához igazítják a nagyobb szabású rendezvényeket is, mint például a Grafikai Biennálét, a tavaly első alkalommal megszervezett Design Hetet vagy a pulzArt kortárs összművészeti fesztivált.

A program a magyar származású, Amerikában élő Sylvia Plachy világhírű fotóművész erdélyi témájú kiállításával indul, melyre február 20-án kerül sor az EMŰK-ben. Sikeres pályázat esetén Sepsiszentgyörgyre érkezik a svéd Cirkus Cirkör cirkuszi társulat is.

Az események idén is a műfajok közti átjárhatóságra és a nyelvfelettiségre törekednek, ugyanakkor hangsúlyos szerepet kapnak a köztéri projektek. Az i2021-es projektötletek közt szerepelt egy street art fesztivál megszervezése, ezt az ötletet kívánják a szervezők összekapcsolni a pulzArt fesztivállal. Kifestőst, képeslapot és a karikatúra műfaját is szorgalmazzák a papíralapú képi közlésben.

A városlakók aktív bevonása érdekében a szervezők biztosítanak majd lehetőségeket a vizuális megnyilvánulásra, ugyanakkor élénkíteni kívánják a kulturális és oktatási intézmények között meglévő kapcsolatokat.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
Krónika

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?
Főtér

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Székelyhon

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS