// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Sepsiszentgyörgy képbe helyezi magát

// HIRDETÉS

Az idei év a képről fog szólni Székelyföld kulturális fővárosában.

Tereken, falakon, filmkockán, vásznon, levegőben és nyomtatásban hirdetné a film-, a fotó- és a képzőművészet erejét a kép köré épülő tematikus kulturális év Sepsiszentgyörgyön. A polgármesteri hivatal által megbízott Városimázs Iroda munkatársai már megkezdték a kulturális intézményekkel, civil szervezetekkel, kulturális programszervezőkkel, művészekkel zajló konzultációs sorozatot, amely egész januárban zajlik, hogy mihamarabb körvonalazza a teljes év programkínálatát. Az első találkozó után máris több mint 40 ötlet vár kidolgozásra – tájékoztatnak a kezdeményezők.

Mint ismeretes, Otthon a kultúrában szlogen alatt négy tematikus év fogja össze a Sepsiszentgyörgy Székelyföld Kulturális Fővárosa kezdeményezést: 2013-ban a Hang és szó évét, 2014-ben a Játék-, 2015-ben a Hagyomány évét tartották, ezt zárja idén a Kép éve.

A Kép évében számos utcai projektötlettel, filmes és a vizualitáshoz tartozó előadássorozattal, színház és film találkoztatásával, a helyi alkotókat foglalkoztató és nemzetközi vonatkozású tárlatokkal állnak elő a szervezők. Ehhez a tematikához igazítják a nagyobb szabású rendezvényeket is, mint például a Grafikai Biennálét, a tavaly első alkalommal megszervezett Design Hetet vagy a pulzArt kortárs összművészeti fesztivált.

A program a magyar származású, Amerikában élő Sylvia Plachy világhírű fotóművész erdélyi témájú kiállításával indul, melyre február 20-án kerül sor az EMŰK-ben. Sikeres pályázat esetén Sepsiszentgyörgyre érkezik a svéd Cirkus Cirkör cirkuszi társulat is.

Az események idén is a műfajok közti átjárhatóságra és a nyelvfelettiségre törekednek, ugyanakkor hangsúlyos szerepet kapnak a köztéri projektek. Az i2021-es projektötletek közt szerepelt egy street art fesztivál megszervezése, ezt az ötletet kívánják a szervezők összekapcsolni a pulzArt fesztivállal. Kifestőst, képeslapot és a karikatúra műfaját is szorgalmazzák a papíralapú képi közlésben.

A városlakók aktív bevonása érdekében a szervezők biztosítanak majd lehetőségeket a vizuális megnyilvánulásra, ugyanakkor élénkíteni kívánják a kulturális és oktatási intézmények között meglévő kapcsolatokat.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS