A németországi közösségi hálózatokon megdöbbentő, bármiféle valós alap nélküli információk keringenek a menekültekről. Ezek egy olyan félrevezetési kampány részei, melyeket a szélsőjobboldaliak félelemkeltésre és a migránsokkal szembeni ellenséges érzések táplálására használnak, írja a Der Spiegel.

Az egyik Facebook-felhasználó nemrég felháborodott bejegyzést tett közzé a közösségi hálózaton, melyben egy kelet-németországi városban, Lostauban, egy állatsimogatós állatkertnél történt incidensről számolt be. Az incidens röviden: több menekült lemészárolt néhány kecskét, melyeket aztán egy tábortűz mellett megettek.

Ezzel a történettel egyetlen gond van, írja a Der Spiegel. A kérdéses állatkert nem létezik.

A város polgármestere, Thomas Voigt szerint a parkot röviddel a berlini fal leomlása után bezárták. „Valaki valószínűleg fel akarta lázítani az embereket”, mondta.

A lemészárolt kecskék története pedig csak egy a sok közül, melyek az utóbbi hónapokban Németországban keringenek. Egy részüknek semmi közük sincs a valósághoz, mások csak félig igazak, és ezeket hamis bizonyítékokkal igyekeznek hitelessé tenni, teszi hozzá az idézett kiadvány.

Jobboldali populistákhoz vezető nyomok

Ugyanakkor az online kommunikáció nyomokat hagy hátra, melyek megtalálhatók. A lemészárolt kecskékkel kapcsolatos incidens esetében ezek egy Peter Knoche nevű férfi Facebook-oldalához vezetnek, aki az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű jobboldali populista szervezet vuppertali (Nyugat-Németország) fiókjának szóvivő-helyettese.

Elismerte, hogy ő tette közzé először az interneten a pletykát, forrásként az egyik barátját nevezve meg, akiről azt állítja, hogy „abszolút megbízható”. De a bejegyzést törölték Knoche Facebook-oldaláról. A kérdéses barát is aktív tagja az AfD vuppertali szervezetének, ugyanis ő a menedékügyi szóvivő.

Az esetet feltárni igyekvő Der Spiegel azt írja, ez utóbbi erősködött, hogy az esetet tanúk igazolták, csakhogy „félreértette” a helyet, ahol történt, ugyanis nem Lostauról van szó, hanem a 60 kilométerre lévő Halberstadtról. Azt állítja, hogy erről az állatkert egyik gondozója is tanúskodhat, de – természetesen – a kilétét nem árulhatja el, mert elveszítené az állását.

Másrészről a halberstadti állatkert igazgatója, Marina Breitschuh tagadta, hogy megtörtént volna egy ilyen incidens. Hallott egy hasonló esetről, de az állítólag Erfurtban történt meg. Ám az ottani vezetők is tagadták ennek valódiságát.

Hogyan hamisítanak meg a fényképes információt

Az egyik internetező egy fényképet tett közzé az egyik közösségi hálózaton, melyen – látszólag – arabok egy csoportja egy szőke nőt bántalmaz, a fényképhez pedig ezt az üzenetet csatolta: „A fénykép többet mond, mint 1.000 szó”. A fényképre ráírta, hogy „Szilveszter éjszakája, Köln 2015/16” (1. fénykép). Az osztrák Mimikama portál kiderítette, hogy a Getty Images ügynökség tulajdonát képező fénykép (2. fénykép) egy menekültek közötti összecsapást mutat, melyre szeptember 1-én került sor a budapesti Keleti Pályaudvaron.

A fényképet még csak nem is törvényesen töltötték le, így a felhasználó azt is ráírta, hogy „Igazság «24h News»”, hogy ezzel rejtse el a Getty ügynökség logóját (3. fénykép).

Az Adevărul képszerkesztői, akik megnézték az összes képet, melyet a Getty Images ügynökség arról az incidensről közzétett, újabb felfedezést tettek, mely legalább annyira megdöbbentő, mint amit az (internetes visszaélések ellen harcoló) Mimikama portál talált: a bántalmazott „szőkeség” még csak nem is nő, hanem egy valamivel hosszabb és szőkére festett hajú férfi! (4. és 5. fénykép)

Rendszeresen felbukkanó történetek

De az online környezetben megszokott jelenség a hamis információk terjesztése, állítja az interneten elkövetett visszaélések ellen harcoló osztrák Mimikama portálnál dolgozó Andre Wolf.

„Egyes történetek régi ismerősök. Néhány havonta, vagy évente újra meg újra felbukkannak az internet mélyéről”, magyarázza Wolf. Vannak olyan napok is, amikor a Mimikamások akár kilenc új esetet is felfedeznek.

E hamis történetek terjesztéséhez néha régi, más ügyekre vonatkozó fényképeket és videofelvételeket használnak, ezekre pedig egy új történetet építenek fel, mellyel az a céljuk, hogy felháborodást váltsanak ki.

A pletykák pedig gyorsan terjednek, főleg, ha olyan sztereotípiákra erősítenek rá, melyek már amúgy is megvannak a társadalomban, magyarázta a társadalompszichológiára szakosodott Immo Fritsche. Vannak olyanok, akik szerint a menedékkérők hajlamosak a bűncselekményekre és bármikor készek kihasználni a környezetükben lévők jóindulatát. A pszichológus szerint az ilyenfajta pletykák terjesztése elsősorban a bizonytalanság által terhelt időszakokban hatékony.

Súlyosbodik a helyzet

A németországi belföldi hírszerző szolgálatok és rendfenntartó erők is elkezdtek utánanézni az ilyenfajta rasszista, vagy idegengyűlölő ízű pletykáknak. A Der Spiegel szerint a keresések sokszor szélsőjobboldali csoportok vagy politikai szervezetek oldalaihoz vezetik őket. És szintén gyakori, hogy az internetes oldalakat kezelők azt állítják, hogy csak más forrásokból származó információkat adnak tovább.

A szélsőjobboldali mozgalmak szakértője, Roland Keilen szerint, aki a Rajna-vidék–Pfalz tartományi rendőrség bűnügyi nyomozati irodájának munkatársa, egyes esetekben a kommentárok bejegyzésről bejegyzésre egyre érdekesebbé válnak.

És elmondása szerint sok olyan gyűlölettel teli kijelentés olvasható, melyek nem neonáci köröktől származnak, hanem tiszteletre méltó személyektől, akik a valódi nevükön nyilatkoznak. Keilen azt állítja, a hatósága által vizsgált 41 eset több mint negyedében nők az uszítással gyanúsított személyek.

Az ilyenfajta ügyekkel 25 éve foglalkozó szakértő úgy véli, hogy a 90-es évek elején a helyzet nem volt ennyire súlyos.

„A dolgok az internet miatt eszkalálódnak”, mondja Keilen. „Egyesek vakon elhiszik az ilyenfajta történeteket. Annyira radikalizálódnak, hogy már nem fogadják be a racionális érveket.”