Az online manipuláció és uszítás újabb hulláma csak olaj a tűzre az amúgy is robbanékony helyzetben.
A németországi közösségi hálózatokon megdöbbentő, bármiféle valós alap nélküli információk keringenek a menekültekről. Ezek egy olyan félrevezetési kampány részei, melyeket a szélsőjobboldaliak félelemkeltésre és a migránsokkal szembeni ellenséges érzések táplálására használnak, írja a Der Spiegel.
Az egyik Facebook-felhasználó nemrég felháborodott bejegyzést tett közzé a közösségi hálózaton, melyben egy kelet-németországi városban, Lostauban, egy állatsimogatós állatkertnél történt incidensről számolt be. Az incidens röviden: több menekült lemészárolt néhány kecskét, melyeket aztán egy tábortűz mellett megettek.
Ezzel a történettel egyetlen gond van, írja a Der Spiegel. A kérdéses állatkert nem létezik.
A város polgármestere, Thomas Voigt szerint a parkot röviddel a berlini fal leomlása után bezárták. „Valaki valószínűleg fel akarta lázítani az embereket”, mondta.
A lemészárolt kecskék története pedig csak egy a sok közül, melyek az utóbbi hónapokban Németországban keringenek. Egy részüknek semmi közük sincs a valósághoz, mások csak félig igazak, és ezeket hamis bizonyítékokkal igyekeznek hitelessé tenni, teszi hozzá az idézett kiadvány.
Ugyanakkor az online kommunikáció nyomokat hagy hátra, melyek megtalálhatók. A lemészárolt kecskékkel kapcsolatos incidens esetében ezek egy Peter Knoche nevű férfi Facebook-oldalához vezetnek, aki az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű jobboldali populista szervezet vuppertali (Nyugat-Németország) fiókjának szóvivő-helyettese.
Elismerte, hogy ő tette közzé először az interneten a pletykát, forrásként az egyik barátját nevezve meg, akiről azt állítja, hogy „abszolút megbízható”. De a bejegyzést törölték Knoche Facebook-oldaláról. A kérdéses barát is aktív tagja az AfD vuppertali szervezetének, ugyanis ő a menedékügyi szóvivő.
Az esetet feltárni igyekvő Der Spiegel azt írja, ez utóbbi erősködött, hogy az esetet tanúk igazolták, csakhogy „félreértette” a helyet, ahol történt, ugyanis nem Lostauról van szó, hanem a 60 kilométerre lévő Halberstadtról. Azt állítja, hogy erről az állatkert egyik gondozója is tanúskodhat, de – természetesen – a kilétét nem árulhatja el, mert elveszítené az állását.
Másrészről a halberstadti állatkert igazgatója, Marina Breitschuh tagadta, hogy megtörtént volna egy ilyen incidens. Hallott egy hasonló esetről, de az állítólag Erfurtban történt meg. Ám az ottani vezetők is tagadták ennek valódiságát.
Az egyik internetező egy fényképet tett közzé az egyik közösségi hálózaton, melyen – látszólag – arabok egy csoportja egy szőke nőt bántalmaz, a fényképhez pedig ezt az üzenetet csatolta: „A fénykép többet mond, mint 1.000 szó”. A fényképre ráírta, hogy „Szilveszter éjszakája, Köln 2015/16” (1. fénykép). Az osztrák Mimikama portál kiderítette, hogy a Getty Images ügynökség tulajdonát képező fénykép (2. fénykép) egy menekültek közötti összecsapást mutat, melyre szeptember 1-én került sor a budapesti Keleti Pályaudvaron.
A fényképet még csak nem is törvényesen töltötték le, így a felhasználó azt is ráírta, hogy „Igazság «24h News»”, hogy ezzel rejtse el a Getty ügynökség logóját (3. fénykép).
Az Adevărul képszerkesztői, akik megnézték az összes képet, melyet a Getty Images ügynökség arról az incidensről közzétett, újabb felfedezést tettek, mely legalább annyira megdöbbentő, mint amit az (internetes visszaélések ellen harcoló) Mimikama portál talált: a bántalmazott „szőkeség” még csak nem is nő, hanem egy valamivel hosszabb és szőkére festett hajú férfi! (4. és 5. fénykép)
De az online környezetben megszokott jelenség a hamis információk terjesztése, állítja az interneten elkövetett visszaélések ellen harcoló osztrák Mimikama portálnál dolgozó Andre Wolf.
„Egyes történetek régi ismerősök. Néhány havonta, vagy évente újra meg újra felbukkannak az internet mélyéről”, magyarázza Wolf. Vannak olyan napok is, amikor a Mimikamások akár kilenc új esetet is felfedeznek.
E hamis történetek terjesztéséhez néha régi, más ügyekre vonatkozó fényképeket és videofelvételeket használnak, ezekre pedig egy új történetet építenek fel, mellyel az a céljuk, hogy felháborodást váltsanak ki.
A pletykák pedig gyorsan terjednek, főleg, ha olyan sztereotípiákra erősítenek rá, melyek már amúgy is megvannak a társadalomban, magyarázta a társadalompszichológiára szakosodott Immo Fritsche. Vannak olyanok, akik szerint a menedékkérők hajlamosak a bűncselekményekre és bármikor készek kihasználni a környezetükben lévők jóindulatát. A pszichológus szerint az ilyenfajta pletykák terjesztése elsősorban a bizonytalanság által terhelt időszakokban hatékony.
A németországi belföldi hírszerző szolgálatok és rendfenntartó erők is elkezdtek utánanézni az ilyenfajta rasszista, vagy idegengyűlölő ízű pletykáknak. A Der Spiegel szerint a keresések sokszor szélsőjobboldali csoportok vagy politikai szervezetek oldalaihoz vezetik őket. És szintén gyakori, hogy az internetes oldalakat kezelők azt állítják, hogy csak más forrásokból származó információkat adnak tovább.
A szélsőjobboldali mozgalmak szakértője, Roland Keilen szerint, aki a Rajna-vidék–Pfalz tartományi rendőrség bűnügyi nyomozati irodájának munkatársa, egyes esetekben a kommentárok bejegyzésről bejegyzésre egyre érdekesebbé válnak.
És elmondása szerint sok olyan gyűlölettel teli kijelentés olvasható, melyek nem neonáci köröktől származnak, hanem tiszteletre méltó személyektől, akik a valódi nevükön nyilatkoznak. Keilen azt állítja, a hatósága által vizsgált 41 eset több mint negyedében nők az uszítással gyanúsított személyek.
Az ilyenfajta ügyekkel 25 éve foglalkozó szakértő úgy véli, hogy a 90-es évek elején a helyzet nem volt ennyire súlyos.
„A dolgok az internet miatt eszkalálódnak”, mondja Keilen. „Egyesek vakon elhiszik az ilyenfajta történeteket. Annyira radikalizálódnak, hogy már nem fogadják be a racionális érveket.”
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Pénteki ülésén a kormány megvitatta és jóváhagyta a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet – számolt be a Facebook-oldalán a pénzügyminiszter.
Állami költségvetésből buliztak a Salromnál, miközben megfeszített erővel keresték a hatóságok a parajdi bányakatasztrófa megoldását. A betegszabadságokat is érintik a kormány új megszorítási intézkedései.
Egy 70–80 méteres szakadékból került elő annak a motorosnak a holtteste, akit csütörtökön megtámadott egy medve a Transzfogarasi úton, a Vidraru-tó közelében.
Az olasz sajtó részleteket közölt a csütörtöki transzfogarasi halálos medvetámadás áldozatáról, a 48 éves Omar Farang Zinről, aki Facebook-oldalán tett közzé szerdán medvés fotókat és videókat.
Petre-Florin Manole munkaügyi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a havi bruttó 347 lejes étkezési támogatásban pedig csak a bruttó hatezer lejnél kisebb alapfizetésű közalkalmazottak fognak részesülni.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.