A Bukaresti Fellebbviteli Bíróság 30 napra letartóztatta Szőcs Zoltánt, a HVIM erdélyi elnökét, akit azzal vádolnak, hogy robbanószerkezetek készítésére uszította a szervezet tagjait. A döntés megtámadható a Legfelsőbb Bíróságon. Konkrétan Szőcs Zoltánt azzal vádolják, hogy alkotmányos rend elleni bűncselekmények elkövetésére és a robbanóanyagok kezelésére vonatkozó szabályok be nem tartására uszított.

Mikor kezdődött a nyomozás és a SRI szerepe

Az aktában szereplő adatok szerint ebben az ügyben 2015. október 23-án kezdődött a nyomozás, amikor a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) azzal kereste meg a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Ellenes Igazgatóságot (DIICOT), hogy „a HVIM nacionalista-szélsőséges csoportosulás Kovászna megyei szervezetének tagjai, melynek vezetői közvetlen kapcsolatban állnak a szélsőséges Jobbik Magyarországért Mozgalom (Jobbik), a HVIM, valamint a ( magyarországi Alkotmányvédelmi Hivatal által terrorista jellegű struktúrának tekintett) Betyársereg szélsőséges magyar szervezetek koordinátoraival, „az államhatalom gyakorlásának megnehezítése vagy megakadályozása céljából a nemzetbiztonságot veszélyeztetni képes alkotmányos rend elleni tevékenységeket végeznek”.

„Megállapítást nyert, hogy 2014-től kezdve egyes külföldi állampolgárok/kettős állampolgárok igyekeznek táplálni a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) magyar szélsőséges struktúra romániai szervezete tagjainak érdeklődését a fizikai képességeik fejlesztése iránt, hogy erőszakos természetű cselekedeteket és implicit módon olyan terrorista cselekményeket kezdeményezzenek, melyek az autonomista és revizionista célok („Nagy-Magyarország” helyreállítása) megvalósításához vezethetnek”, állítják az ügyészek (a zavaros és körülményes fogalmazás az egész anyagban az eredeti szövegnek megfelelő – a szerk.).

Mivel vádolják Szőcs Zoltánt

Ugyancsak ők azzal vádolják Szőcs Zoltánt, hogy a HVIM erdélyi elnökeként (Románia területén működő, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) 2015. október 10-én, egy gyűlésen, melyen a magyarországi HVIM romániai szervezetei helyi struktúráinak tagjai vettek részt, Szőcs Zoltán állítólag arra uszította az erdélyi HVIM kézdivásárhelyi sejtjének tagjait, hogy készítsenek egy robbanószerkezetet, melyet aztán a december 1-i nemzeti ünnep román etnikumúak általi megünneplése kapcsán szervezett rendezvények alatt kellett közterületen felrobbantaniuk Kovászna megye területén, amire Beke István Attila, a kérdéses nacionalista-szélsőséges szervezet meghatározó tagja kijelentve: „Megcsináljuk.”

„Ezt azoknak a revizionista-szeparatista céloknak a megvalósítása érdekében tették volna, melyeket a magyarországi HVIM nacionalista-szélsőséges struktúra Erdélyben hirdet, hogy többek között a román etnikumúak és a javaik ellen irányuló erőszakos tettekkel megvalósítsák azon céljukat, hogy hátráltassák/megakadályozzák a román hatóságokat az államhatalom gyakorlásában az úgynevezett ’Székelyföld’ térségben, mely a ’Nagy-Magyarország’ helyreállítását célzó folyamat része”, mutatnak rá a nyomozók.

„Székelyföld nem Románia!”

Szőcs Zoltán, aki a „Székelyföld nem Románia!” szlogen hirdetője és meg van arról győződve, hogy a HVIM csoportosulás tagjai által Erdélyben képviselt autonomista-szeparatista célok eléréséhez „a tettek útjára kell lépni, mindent erővel kell elérni, vér nélkül nem lehetséges”, az erdélyi HVIM elnöki minőségében 2015. október 10-én a következő feladattal bízta meg a HVIM kézdivásárhelyi sejtje tagjait: „December 1-e alkalmából… szereljetek össze kb. 20 darabot… egy kronométerrel… elképzelhetitek, pont akkor, amikor felvonulnak… úgy kell megcsinálni, hogy több gyulladjon meg egyszerre… vagány lenne, ha füst keletkezne, jó bomba lenne… szinte látom, ahogy mind hasra vágják magukat, soha többé nem csinálnak majd ilyet, olyasmi kellene, amiről még a BBC is beszámolna… mindenki rólunk beszélne… felhívná a figyelmet Kézdivásárhelyre, hogy lássák, az itteniek nem félnek… úgy kell csinálnunk, hogy a mi kezünk tiszta legyen azon a napon… menjetek el valahova… az egészet a szobornál kellene kezdeni, ott kapja mindegyik a jelet, onnan induljon ki az egész, ott legyen az első kapcsolat, amikor rákapcsolódik az antennára… ahova mennek, ott kellene nekünk… vagy Szentgyörgyön, vagy Csíkban… kellene tartanunk egy próbát… egy ’pizzát’ (a házilag készített robbanószerkezet kódneve – a DIICOT szerint) nem falsz be, hanem csak megkóstolod, megnézed, milyen… főleg, ha rendelkezel a ’pizza’ receptjével… mielőtt egy nagyot harapnátok belőle, előbb próbálkozzatok egy szelettel…”

„Állandóan alábecsüljük az éberség fontosságát”

Szőcs Zoltán a nyomozók előtt kijelentette, hogy nem emlékszik, mikor zajlott a kérdéses beszélgetés, de csak egy vicc volt. Az ügyészek azonban azt állítják, a bűnvádi nyomozás bebizonyította, hogy 2015. november 30-án, miközben házkutatást tartottak Beke István Attila lakhelyén/lakhelyein, Szőcs Zoltán állítólag több telefonbeszélgetést folytatott egyik barátjával, melynek során a „pizza” iránt érdeklődött – „Nem volt semmi, igaz?! Nem… megették?!”. Kifejezte aggodalmát amiatt, hogy a hatóságok esetleg „nyomára bukkanhattak annak a ’pizzának’… állandóan ezen gondolkodom, tudod, hogy folyamatosan a ’pizzáról’ beszéltünk, hogy milyen jó lenne, ha megennénk, amikor hazamegyünk… az a helyzet, hogy… az a hely, ahol beszélgettünk, tudod… sokan jártak oda, túlságosan… állandóan alábecsüljük az éberség fontosságát… csak nehogy túl nagy gondjain legyenek emiatt. Még a javunkra fordíthatjuk a történetet”.

Mivel érvelnek a letartóztatás mellett a DIICOT ügyészei

A DIICOT ügyészei felhívják a figyelmet a HVIM erdélyi elnöke, Szőcs Zoltán által elkövetett tettek természetére és súlyosságára, ezek megvalósításának konkrét módozatára és körülményeire (olyan nacionalista-szélsőséges struktúrához való tartozás, melynek Erdélyben hirdetett revizionista-szeparatista célkitűzései arra vonatkoznak, hogy megvalósuljon „Nagy-Magyarország” helyreállítása, többek között román etnikumúak ellen irányuló erőszakos tettek révén).

* a kitervelés, a megtervezés és Beke István Attila eltökéltsége az alkotmányos rend ellen irányuló akciók végrehajtásában, az a hatás, ami bekövetkezett, vagy bekövetkezhetett volna, ha Kovászna megye területén, december 1-ének megünneplése alkalmából szervezett rendezvény alatt közterületen felrobbantanak egy házilag készített robbanószerkezetet, melynek elkészítésére a gyanúsított uszított, az az erős félelem- és bizonytalanság érzés, amit az ilyenfajta tettek kiváltanak a közvéleményben, általában véve az Erdély térségében élő román etnikumú polgárokban és különösen az úgynevezett „Székelyföldön” élőkben;

* a nemzetbiztonságnak okozott kár az államhatalom gyakorlásának megnehezítésével az érintett térségekben, mindezek megannyi okot szolgáltatnak arra, hogy az állam hatóságai határozott lépéseket tegyenek a közbiztonság védelme és a büntetőeljárás megfelelő lefolytatásának biztosítása érdekében azzal, hogy a fentebb nevezett személyt előzetes letartóztatásba helyezik.

A HVIM célja: „Nagy-Magyarország” helyreállítása

A DIICOT szerint a HVIM az egyik legaktívabb revizionista és irredenta, rasszista, antiszemita és románellenes szervezet, mely a Kárpát-medence területén a magyar állam identitási-nemzeti értékeihez való tartozás szellemében neveli a magyar etnikumú ifjúságot.

Ennek megfelelően, a HVIM bevallott célja „Nagy-Magyarország” helyreállítása, ahogy az a trianoni szerződés aláírása (1920. június 4.) előtt létezett, Magyarországhoz csatolva az első világháború után elvesztett területeket.

Az ügyészek azt állítják, hogy már az entitás nevének is revizionista áthallásai vannak, hiszen a „64 vármegye” a trianoni szerződés (1920) előtt a „Magyar Szent Koronához” tartozott területeket jelenti, ezek között pedig romániai „régiók” is szerepelnek: Fehér, Arad, Bihar, Beszterce-Naszód, Brassó, Krassó-Szörény, Csík, Kolozs, Kovászna, Fogaras, Hunyad, Máramaros, Maros, Udvarhely, Szatmár, Szilágy, Szeben, Kis-Küküllő, Nagy-Küküllő, Temes, Torda.

„A HVIM tagjai szélsőséges viselkedéssel, a revizionista-szeparatista célok elérésében végzett erőszakos tettekkel, valamint az Európai Unióval szembeni bírálatokkal tűnnek ki, azt állítva, hogy ez utóbbi nem teszi lehetővé a magyar nemzeti identitási jellegek szabad kifejezését a közösségi államokkal kapcsolatosan, valamint elfogadhatatlan feltételeket támaszt a tagországokkal szemben”, mutat rá a DIICOT.

Hol tevékenykedik a HVIM

Románia területén az erdélyi HVIM tevékenykedik, mely entitás az ideológiai struktúrát és a cselekvési modellt illetően a magyarországi mozgalom mintáját követi, és ennek 2014 óta a gyanúsított Szőcs Zoltán az elnöke. Hazánk területén a HVIM jelenleg Kolozs, Kovászna, Hargita és Maros megyékben működik.

Az ügyészek csatoltak egy kivonatot a HVIM esküjéből: „… vállalom, hogy tiszteletben tartom a Magyar Királyság hagyományait és törvényeit és hű leszek az apostoli királyok által megalkotott történelmi Alkotmányhoz… akár életem árán is megvédem a hazámat… ezzel az eskümmel vállalom, hogy nem térek le a HVIM alapítója által meghatározott útról (a Szent Korona területeinek egyesítése – a DIICOT megjegyzése), elfogadom a vezetők által meghatározott feladatokat, megvédem őket, a vezetőkkel és a Mozgalommal szemben ellenséges érzéseket táplálók az ellenségeim… alávetem magam a vezetőimnek… üldözni fogom az árulókat, a hitetleneket és az ellenségek, háborúban semmisítem meg őket, amíg el nem nyerik a büntetésüket…”

A DIICOT ügyészei kedden, amikor házkutatást tartottak a HVIM-es vezető lakásán, állítólag több székely zászlót találtak. Szőcs Zoltánt a nyomozók a Kovászna megyei Bereck község polgármesterének lakásán vették őrizetbe, ugyanis ennek lánya a HVIM-vezető élettársa.

Beke István Attilát vették először őrizetbe

Ugyanebben az ügyben december 1-én őrizetbe vettek egy magyar etnikumú román állampolgárt, a 40 éves Beke István Attilát, akit azzal vádolnak, hogy kísérletet tett alkotmányos rend elleni tettekre és nem tartotta be a robbanóanyagok kezelésére vonatkozó szabályokat.

A nyomozók szerint Beke, a magyarországi HVIM nacionalista-szélsőséges struktúra romániai szervezetének meghatározó tagja állítólag készíteni akart egy robbanószerkezetet, melyet közterületen, Kézdivásárhelyen, a december 1-e megünneplése alkalmából szervezett rendezvény folyamán szándékozott felrobbantani.

A Beke István Attila által használt ingatlanban végzett házkutatás során a nyomozók több száz robbanóanyagot, távirányításra alkalmas elektronikus berendezéseket, két katonai éjjellátó felszerelést, valamint egy lőgyakorlatra alkalmas helyiséget is találtak, állítják igazságszolgáltatási források.

Az ügyészek a letartóztatási javaslat indokolásában rámutattak arra, hogy október 10-én, Kovászna megyében sor került több HVIM-tag találkozójára, ahol javaslat történt egy házilag készített robbanószerkezet elhelyezésére és felrobbantására a december 1-i ünnep alkalmából Kézdivásárhelyen tartott rendezvény alatt, a javaslattevő pedig azt állította, hogy otthon van egy doboznyi petárdája, amit erre fel lehet használni.

A találkozó során megállapodtak abban, hogy a szerkezetet Beke István készítse el, aki ért az elektronikához, majd helyezze el egy szemetes kukában Kézdivásárhely központjában, a katonai parádé helyszínének közelében.

A HVIM egy szélsőjobboldali magyarországi csoportosulás, mely a Magyarországon kívüli magyar közösségek egyesítéséért és az 1920-as trianoni szerződés revíziójáért küzd. A radikális szervezet neve a 64 vármegyéből álló Nagy-Magyarországra utal.

Fotó: riseproject.ro