Korai lenne leírni Traian Băsescu volt államfőt: a két mandátuma után az elnöki palotából egy éve távozó egykori hajóskapitány a jelek szerint megtalálta a csodaszert arra, hogy továbbra is tényező maradjon a román politikai életben. Egy friss felmérés szerint ugyanis pártja, a Népi Mozgalom (MP), amelynek elnöki tisztsgét nemrég vette át, a harmadik erő a két nagy, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) mögött. Az RMDSZ viszont a fasorban sincs. Legalábbis most nem lépné át a parlamenti küszöböt.

De akkor lássuk a számokat.

A Rating Politic ügynökség december elején végzett telefonos közvéleménykutatása szerint a megkérdezettek 35 százaléka a PNL-re, 34 százaléka a PSD-re 7,5 százaléka pedig az MP-re voksolna, ha most rendeznének parlamenti választást Romániában.

A Băsescu védnökségével 2014-ben alakult párt a tavalyi európai parlamenti választáson még a voksok 6 százalékát szerezte meg, de akkori elnöke, Elena Udrea volt turisztikai miniszter korrupciós botrányai nyomán támogatottsága az ötszázalékos parlamenti küszöb alá esett. Băsescu idén októberben lépett be a pártba, amely azonnal elnökévé is választotta.

A volt államfő főleg a migránsválság ügyében tanúsított határozott álláspontja révén hívta fel magára a figyelmet: Băsescu volt a leghangosabb ellenzője annak, hogy az ország menedékkérőket vegyen át más uniós országoktól a brüsszeli kvótarendszer alapján és azt is biztonsági kockázatnak nevezte, hogy a bukaresti kormány telket adott a muzulmán közösségnek egy óriásmecset megépítse céljából.

A Rating Poltic felmérése szerint az említett három párton kívül a Călin Popescu Tariceanu szenátusi elnök vezette Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE), illetve a magyarellenes Nagy Románia Párt (PRM) is bejutna a bukaresti parlamentbe 6,5 illetve 5 százalékkal.

Az RMDSZ-nek 4 százalékos eredményt jósol az ismertetett felmérés fél évvel a helyhatósági és egy évvel a parlamenti választások előtt. Az új választási törvény mindazonáltal a regionális pártok képviselethez jutását alternatív küszöbbel könnyíti: azok az – országos szinten öt százalék alatt teljesítő – politikai alakulatok is bejutnak a parlamentbe, amelyek négy megyében megszerzik a voksok legalább 20 százalékát.