// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Tiltott magyar beszéd a KFC-ben: sovinizmus vagy félreértés?

// HIRDETÉS

Egy marosvásárhelyi incidens miatt lehet ismét háborogni. Bár a cég szerint nem is tiltják a magyar nyelvet.

Már az amerikai gyorsétterem-láncban is dúl a sovinizmus Romániában – legalábbis egy derül ki egy marosvásárhelyi hölgy panaszaiból, aki szerint a helyi KFC-ben az egyik magyar alkalmazott azt közölte: felsőbb utasításra nem beszélhet anyanyelvükön a magyar ügyfelekkel.

Mint mesélte, az étteremben románul szólt hozzájuk az alkalmazott, ők is románul válaszolgattak, de amikor észrevették, hogy a hölgy ingére tűzött névtáblán magyar név szerepel, akkor magyarul akarták folytatni a párbeszédet. Erre az volt a válasz, hogy nem beszélhet magyarul. „Csak annyit mondott még, hogy az előző napon volt olyan kliense, aki egyáltalán nem tudott románul, és azzal sem hagyták, hogy magyarul beszéljen. Ezután románul folytattuk a beszélgetést” – mondta el a Székelyhonnak.

A fiatal marosvásárhelyi hölgy közzétette a történteket a KFC központi Facebook-oldalán, ahol több mint 700 like-ot és több mint 4 ezer hozzászólást kapott. A nyomdafestéket nem tűrő soviniszta hozzászólalásoktól az enyhébb hangvételűekig nagyrészt az az üzenet összegezhető: Romániában élünk, akinek nem tetszik, elmehet Magyarországra magyarul beszélni.

Bár a KFC hivatalos magyarázattal szolgált az incidensre, az érintett nem tartja kizártnak, hogy a helyi „kisfőnök” önkényeskedése áll a háttérben. Nem hiszi ugyanis, hogy egy nemzetközi gyorsétteremlánc ilyen felső utasítást adott volna.

Hétfőn a menedzser is azt hangsúlyozta: félreértés történt, de az ügyben csak a felettesei nyilatkozhatnak. A céget képviselő hölgy ugyanazt mondta, ami a közösségi hálón található: a KFC szerint félreértésről volt szó. A tegező hangnemben íródott válasz lényege: utánajártak, és félreértés történt. Új étteremről lévén szó, a kiszolgáló hölgy a betanulási szakaszban volt, akinek a munkáját más városból érkezett kollégák felügyelték, akik nem értettek magyarul, ezért beszélt a vásárhelyi alkalmazott is románul.

„Szeretnénk, ha minden egyes KFC-s élmény kellemes lenne, ezért nem létezik semmilyen megszorítás a magyar nyelv használatát illetően az éttermeinkben. Köszönjük!” – olvasható az állásfoglalásban.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS