A Financial Times közlése szerint ezen a héten pénteken Brüsszelben ülnek össze az EU bel- és igazságügyi miniszterei, hogy döntsenek a schengeni határok sorsáról. A luxemburgi soros elnökség terve, hogy két évre vezessék be újra az Európai Unió egyes tagállamai között a belső határellenőrzést.

Azért szükséges ezt a lépést megtenni, mert a menekültválság súlyos hiányosságokra mutatott rá a görög határokon. A lap birtokába jutott dokumentum szerint,

azonnali hatállyal bevezetnék a szigorítást.

Szakértők ugyanakkor úgy vélekedtek, hogy Brüsszel a görögöket akarja ezzel az intézkedéssel kényszer alatt tartani, hogy tegyen végre valamit a menekültáradat megfékezésére, kérje a Frontex, vagyis az Európai Unió határőrizeti szerveinek koordinációjáért felelős intézmény segítségét.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke ugyanakkor csütörtökön a Gazeta Wyborcza című lengyel lapnak nyilatkozva arról beszélt, hogy egy „mini Schengen” létrehozása valójában a schengeni rendszer megszűnését jelentené. A 26 tagú schengeni övezetnek  – Hollandia által november végén felvetett – leszűkítéséről szólva

az Európai Tanács elnöke spekulációknak nevezte azokat a véleményeket, amelyek szerint a javaslat megvalósítható.

A Németország által szorgalmazott állandó menekültelosztási mechanizmust, kvótát firtató kérdésre Donald Tusk azzal válaszolt: nem hiszi, hogy az Európai Unióban jelenleg olyan többség lenne, amely ezt valamelyik uniós miniszteri tanácskozáson megszavazná.

A mini Schengen tervéről nyilatkozó európai kommentátorok Svédországot, Németországot, Ausztriát, Belgiumot és Hollandiát említették azon uniós országok között, melyek között a határok továbbra is szabadon átjárhatók lennének. A dél- és közép-európai tagállamok ezen elképzelés szerint kívül rekednének a schengeni rendszeren.