// 2026. szeptember 20., vasárnap // Friderika

Melyik V4-országban utasítják el leginkább a menekülteket?

// HIRDETÉS

Ha arra tippelt volna, hogy Magyarországon, csalódnia kell.

Sőt, a háborús övezetekből érkező menekültek befogadásával kapcsolatban a magyarok kifejezetten megengedőek – bár a listán leginkább befogadónak számító Lengyelországtól elmaradnak. A visegrádi országok közül ugyanis

a lengyelek a leginkább befogadók, a szlovákok a leginkább elutasítók

a háborús övezetekből, illetve a Közel-Keletről és Afrikából érkező menekültekkel kapcsolatban, a Tárki felmérése szerint.
A közvélemény-kutató cég tájékoztatása alapján a Közép-Európai Közvélemény-kutató Társulás 2015 utolsó negyedévében a menekültek befogadásával kapcsolatban végzett vizsgálatot négy közép-európai országban (Szlovákiában szeptember 1-9. között, Csehországban szeptember 7-14. között, Lengyelországban augusztus 17-24. között és Magyarországon október 16-23. között).
A kutatásból kiderül, hogy a háborús övezetekből érkező menekültek befogadásával kapcsolatban a lengyelek és a magyarok inkább befogadó, a szlovákok és a csehek inkább elutasító álláspontra helyezkednek.  A szlovákiai válaszadók közül kétszer annyian (63 százalék) válaszoltak úgy, hogy egyáltalán nem kellene befogadni az innen érkező menekülteket, mint a leginkább befogadónak számító lengyel válaszadók (32 százalék).

A magyar lakosság véleménye a lengyelekhez áll közel,

a válaszadók 38 százaléka nem fogadna be menekülteket, hat százalékuk szerint letelepedésüket is engedni kellene, 50 százalékuk úgy véli, csak arra az időre kellene befogadni őket, amíg vissza nem térhetnek hazájukba, míg további hat százalékuk nem tudott dönteni.

Arra a kérdésre, hogy „be kellene-e fogadni a Közel-Keletről, illetve Afrikából érkező menekülteket?”, mind a négy ország lakossága jóval kevésbé befogadó módon válaszolt. A lengyelek ugyanakkor e tekintetben is befogadóbbak a másik három ország polgárainál, a kutatás szerint 55 százalékuk inkább nem, vagy egyáltalán nem fogadna be menekülteket ezekből a térségekből. A magyar válaszadók húsz százaléka befogadná, vagy inkább befogadná ezeket a menekülteket, 71 százalékuk inkább nem, vagy egyáltalán nem, kilenc százalékuk nem tudott válaszolni. A megkérdezettek közül Csehországban 69 százalék, Szlovákiában 74 százalék inkább nem, vagy egyáltalán nem fogadna be embereket ezekből a térségekből.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
Krónika

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?
Főtér

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Székelyhon

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS