// 2026. október 8., csütörtök // Koppány

Melyik V4-országban utasítják el leginkább a menekülteket?

// HIRDETÉS

Ha arra tippelt volna, hogy Magyarországon, csalódnia kell.

Sőt, a háborús övezetekből érkező menekültek befogadásával kapcsolatban a magyarok kifejezetten megengedőek – bár a listán leginkább befogadónak számító Lengyelországtól elmaradnak. A visegrádi országok közül ugyanis

a lengyelek a leginkább befogadók, a szlovákok a leginkább elutasítók

a háborús övezetekből, illetve a Közel-Keletről és Afrikából érkező menekültekkel kapcsolatban, a Tárki felmérése szerint.
A közvélemény-kutató cég tájékoztatása alapján a Közép-Európai Közvélemény-kutató Társulás 2015 utolsó negyedévében a menekültek befogadásával kapcsolatban végzett vizsgálatot négy közép-európai országban (Szlovákiában szeptember 1-9. között, Csehországban szeptember 7-14. között, Lengyelországban augusztus 17-24. között és Magyarországon október 16-23. között).
A kutatásból kiderül, hogy a háborús övezetekből érkező menekültek befogadásával kapcsolatban a lengyelek és a magyarok inkább befogadó, a szlovákok és a csehek inkább elutasító álláspontra helyezkednek.  A szlovákiai válaszadók közül kétszer annyian (63 százalék) válaszoltak úgy, hogy egyáltalán nem kellene befogadni az innen érkező menekülteket, mint a leginkább befogadónak számító lengyel válaszadók (32 százalék).

A magyar lakosság véleménye a lengyelekhez áll közel,

a válaszadók 38 százaléka nem fogadna be menekülteket, hat százalékuk szerint letelepedésüket is engedni kellene, 50 százalékuk úgy véli, csak arra az időre kellene befogadni őket, amíg vissza nem térhetnek hazájukba, míg további hat százalékuk nem tudott dönteni.

Arra a kérdésre, hogy „be kellene-e fogadni a Közel-Keletről, illetve Afrikából érkező menekülteket?”, mind a négy ország lakossága jóval kevésbé befogadó módon válaszolt. A lengyelek ugyanakkor e tekintetben is befogadóbbak a másik három ország polgárainál, a kutatás szerint 55 százalékuk inkább nem, vagy egyáltalán nem fogadna be menekülteket ezekből a térségekből. A magyar válaszadók húsz százaléka befogadná, vagy inkább befogadná ezeket a menekülteket, 71 százalékuk inkább nem, vagy egyáltalán nem, kilenc százalékuk nem tudott válaszolni. A megkérdezettek közül Csehországban 69 százalék, Szlovákiában 74 százalék inkább nem, vagy egyáltalán nem fogadna be embereket ezekből a térségekből.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS