// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Melyik V4-országban utasítják el leginkább a menekülteket?

// HIRDETÉS

Ha arra tippelt volna, hogy Magyarországon, csalódnia kell.

Sőt, a háborús övezetekből érkező menekültek befogadásával kapcsolatban a magyarok kifejezetten megengedőek – bár a listán leginkább befogadónak számító Lengyelországtól elmaradnak. A visegrádi országok közül ugyanis

a lengyelek a leginkább befogadók, a szlovákok a leginkább elutasítók

a háborús övezetekből, illetve a Közel-Keletről és Afrikából érkező menekültekkel kapcsolatban, a Tárki felmérése szerint.
A közvélemény-kutató cég tájékoztatása alapján a Közép-Európai Közvélemény-kutató Társulás 2015 utolsó negyedévében a menekültek befogadásával kapcsolatban végzett vizsgálatot négy közép-európai országban (Szlovákiában szeptember 1-9. között, Csehországban szeptember 7-14. között, Lengyelországban augusztus 17-24. között és Magyarországon október 16-23. között).
A kutatásból kiderül, hogy a háborús övezetekből érkező menekültek befogadásával kapcsolatban a lengyelek és a magyarok inkább befogadó, a szlovákok és a csehek inkább elutasító álláspontra helyezkednek.  A szlovákiai válaszadók közül kétszer annyian (63 százalék) válaszoltak úgy, hogy egyáltalán nem kellene befogadni az innen érkező menekülteket, mint a leginkább befogadónak számító lengyel válaszadók (32 százalék).

A magyar lakosság véleménye a lengyelekhez áll közel,

a válaszadók 38 százaléka nem fogadna be menekülteket, hat százalékuk szerint letelepedésüket is engedni kellene, 50 százalékuk úgy véli, csak arra az időre kellene befogadni őket, amíg vissza nem térhetnek hazájukba, míg további hat százalékuk nem tudott dönteni.

Arra a kérdésre, hogy „be kellene-e fogadni a Közel-Keletről, illetve Afrikából érkező menekülteket?”, mind a négy ország lakossága jóval kevésbé befogadó módon válaszolt. A lengyelek ugyanakkor e tekintetben is befogadóbbak a másik három ország polgárainál, a kutatás szerint 55 százalékuk inkább nem, vagy egyáltalán nem fogadna be menekülteket ezekből a térségekből. A magyar válaszadók húsz százaléka befogadná, vagy inkább befogadná ezeket a menekülteket, 71 százalékuk inkább nem, vagy egyáltalán nem, kilenc százalékuk nem tudott válaszolni. A megkérdezettek közül Csehországban 69 százalék, Szlovákiában 74 százalék inkább nem, vagy egyáltalán nem fogadna be embereket ezekből a térségekből.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj
Székelyhon

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj

Emelkedik a hulladékszállítás díja a legtöbb hargitai településen az új hulladékgazdálkodási rendszer decemberi bevezetésével. Gyergyó térségében lehet a legnagyobb a drágulás, de Csíkban és Udvarhelyszéken is többen magasabb költségekre számíthatnak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS