// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Tömeges kilépés az EMNP-ből

// HIRDETÉS

A sepsiszentgyörgyi szervezet néhány tagja nem elégedett a pártvezetéssel.

Már az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is osztódással szaporodik: az alakulat sepsiszentgyörgyi szervezetének egykori alapító tagjai, lelkes támogatói, városi és megyei tanácstagjai egy része jelentette be: megírta kilépési nyilatkozatát, és távozik a pártból. Egy bő féléves ügy, Bedő Zoltán városi elnök kizárása, a helyi szervezet feloszlatása vezetett ide, mint fogalmaztak, nem bíznak többé a diktatórikus pártvezetésben, nem tartják helyesnek az országos elnökség lépéseit, ezért a jövőben egy mozgalomban kívánják szolgálni közösségünket, melynek azt a nevet adták: Szövetség a Magyarság Megmaradásáért.

Bedő Zoltán szerda délutánra sajtótájékoztatót hívott össze, és hat egykori párttársával közösen ismertette a tényeket. Mint fogalmazott, sokkal többen is lehettek volna, de az adott keret ennyit bírt meg. Számításaik szerint a vitatott március 30-i küldöttgyűlésen számba vett 146 tag közül ma már csak kilencen maradtak a pártban, a többiek Bedő csapatához csatlakoztak.

A néppárt jelen levő hat alapító tagja, támogatója: Fazakas Ildikó pszichológus, Tóth Barnabás, tanár, Tréfás János vállalkozó, Váncsa Albert tanár, városi tanácstag, Tompa György orvos, megyei tanácstag és Ütő Gusztáv képzőművész kilépési nyilatkozata indoklásából olvasott fel részletet. Mindannyian a pártvezetés „diktatórikus” eljárását kifogásolták, személyes sérelmekkel, tapasztalatokkal megtűzdelve. Csalódottságukat nem rejtették véka alá, úgy értékelték, az EMNP ma már nem képviseli azt, amiért egykor tagjaivá váltak, a nemzeti ügyekben sem áll ki kellő súllyal, nincs értelme ott folytatniuk közéleti tevékenységüket.

A párt elnöksége sajnálattal vett tudomást a történtekről, bíznak benne, a személyes beszélgetések, bizonyos tények tisztázása talán jobb belátásra bírja a távozók egy részét, és hajlandóak lesznek csatlakozni ahhoz a fiatal csapathoz, amely körvonalazódik a háromszéki megyeközpontban.

Kép: Háromszék

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS