Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke Kolozsváron a szövetség kisparlamentjének tekintett Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) ülésén tartott politikai beszámolójában értékelte a romániai politikai helyzetet. Kijelentette: az elmúlt napok történései megmutatták, hogy Románia „megszűnt következmények nélküli ország lenni”.
„Ma Románia egy dühös ország. (.) Ahol düh van, ott a nemes szándék könnyen rontó indulattá válhat, ahol düh van, ott nincsenek árnyalatok, minden fehér vagy minden fekete. Dühre, méregre nem lehet tartósan építeni. Az a feladatunk, hogy erőnkhöz mérten a jobbító szándékot és ne a zabolátlan indulatot támogassuk. A mostani helyzet sok-sok kockázatot rejt magában,
de magában rejti azt az esélyt is, hogy az ország és a társadalom jobbá váljék” – fogalmazott Kelemen Hunor.
Megállapította: Romániában nemcsak politikai, hanem társadalmi válság is van, erre azonban továbbra is a demokratikus intézményi keretben kell megadni a válaszokat. Hozzátette, nem az elmúlt huszonöt évben kiépített intézményrendszert, hanem a politizálás módját kell megváltoztatni. Ennek a változtatásnak szerinte adottak a lehetőségei.
.jpg)
Kelemen Hunor elmondta, az államelnökkel folytatott konzultációk során azt javasolták, hogy olyan technokrata kormány alakuljon, amelyben a miniszterelnök választja meg kormánya tagjait. Szerinte ennek a kormánynak az lenne a legfontosabb feladata, hogy előkészítse a jövő évi előrehozott parlamenti választásokat, amelyeket az önkormányzati választásokkal egy időben kellene megtartani 2016 májusában vagy júniusában.
Úgy vélte,
alkotmányozó gyűlést kellene választani, amely az új alkotmány mellett reformokat fogad el a jelenleg rosszul működő területeken.
Kelemen Hunor arra figyelmeztetett, hogy az utca is a törvények betartását követeli a politikusoktól. Hozzátette, az RMDSZ sem tudja elfogadni, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) esetében négy éve nem alkalmazzák a magyar tagozat önállóságát előíró törvényt, és a kétnyelvű feliratok ügyében is következmények nélkül marad a törvényszegés.
„Sokszor bennünket is megkérdőjeleznek, (…) de ennek ellenére úgy kell tudnunk tovább építkezni, hogy a jövő évi nagy megmérettetés után, mely nagy meglepetéseket is hozhat, az erdélyi magyarság egy erős képviselettel tudjon továbbmenni” – fogalmazott Kelemen Hunor. Hozzátette, a romániai magyarság nem lehet a változások vesztese.
A kolozsvári SZKT-ülésen megválasztják a testület új elnökét, és elfogadják a jövő évi önkormányzati választások jelöltállítási szabályzatát.
.jpg)
A Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Biró Rozália négyéves értékelőjében elmondta, az általa irányított testület mint a magyar közösség választott parlamentje az RMDSZ huszonhat évnyi következetes, eredményes érdekképviseleti tevékenységében igen fontos, alapvető szerepet töltött be. Az SZKT 4 éves tevékenysége során is a Szövetség munkájának irányát meghatározó döntések színhelye volt. Az SZKT elnökségének négyéves beszámolója itt tekinthető meg.
A miniparlament élére javasolták Biró Rozália eddigi elnököt, illetve Budai Richárdot, a bukaresti szervezet elnökét. A 130 érvényes szavazatból 92-t Biró Rozália, 38-at Budai Richárd kapott, így előbbi maradt az SZKT elnöke.
Biró Rozália elnökjelölti beszédében a tematikus SZKT-ülések bevezetését, a nők és a fiatalok hangsúlyosabb szerepvállalásának a biztosítását ígérte, míg Budai Richárd az RMDSZ belső demokráciája visszaállításának az ígéretével szerzett támogatókat.
A tanácskozáson elfogadták a jövő évi önkormányzati választások jelöltállítási szabályzatát. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az SZKT-t záró sajtótájékoztatón az MTI kérdésére elmondta, a szabályzat „nyitva hagy minden kaput”, nem zárja ki az együttműködés semmilyen formáját a többi pártokkal. A szabályzat értelmében
minden helyi szintű együttműködési megállapodást a Szövetségi Állandó Tanácsnak (SZÁT) kell jóváhagynia.
A sajtótájékoztatón Kelemen Hunor kijelentette: az RMDSZ-nek attól függetlenül is szüksége van a megújulásra, hogy az utcai tüntetéseken a politikai elit megtisztulását követelik. Az MTI-nek nyilatkozva hozzátette, az elfogadott szabályzat nem tiltja meg, hogy olyan politikusok legyenek a szövetség jelöltjei, akik ellen bűnvádi eljárás van folyamatban, de minden egyes ilyen esetet külön meg fognak vizsgálni.
„Ráduly Róbert volt csíkszeredai polgármestert például nem korrupcióval vádolják. Ha felmenti alapfokon a bíróság, miért ne indulhatna?” – említette példaként Kelemen Hunor. Hozzátette: azoknak azonban mindenképpen vissza kell lépniük, akik ellen korrupció miatt emelt vádat az ügyészség. A jelöltállítás újdonsága, hogy valamennyi RMDSZ-jelöltnek
olyan nyilatkozatot kell tennie, amelyben vállalja, hogy hatáskörének megfelelően érvényesíti a nyelvhasználati jogokat az önkormányzatában,
a magyar oktatási hálózat struktúrájának az esetleges módosításáról pedig tanácskozik az RMDSZ megyei és országos illetékeseivel.
Újságírói kérdésre válaszolva Kelemen Hunor elmondta, Románia leendő technokrata miniszterelnökének olyan szakmai múlttal rendelkező hiteles embernek kellene lennie, mint például Dacian Ciolos volt mezőgazdasági európai biztos, vagy Bogdan Olteanu, a Román Nemzeti Bank alelnöke. Hozzátette, olyan személyt látna szívesen a miniszterelnöki tisztségben, akinek szolid szakmai karrier van a háta mögött, nem kötődik egyik politikai párthoz sem, és semmilyen párt színében nem száll versenybe a 2016-os választásokon, így tehát nem használja a kormányzati eszközöket a választási kampányban. Nyomatékosította: a két személy nevesítése nem jelenti, hogy az RMDSZ őket javasolná a miniszterelnöki tisztségre.
Fotó: Facebook/RMDSZ,