Sokak számára talán bizarr kulturális esemény zajlott tegnap, Mindenszentek délutánján a Házsongárdi temetőben.
Az Scena Urbană és az Opera Group Project szervezésében, illetve előadásában klasszikus zenei koncertre került sor... a Házsongárdi temető központi bejáratánál, pontosabban Sigmond Elek, az első kolozsvári nagyiparos mauzóleuma előtt.
A zenészek, énekesek Wolfgang Amadeus Mozart Requiemjéből adtak elő részleteket, amennyire meg tudtuk ítélni. Valóságos fényárban úszott a tér, az emberek (kábé 150 fő) hallgatták a zenét, nézték a túlvilági jelenséget. Hogy az elhunytak szellemei (az az több tízezer) mit szóltak a dologhoz, nem tudni, de valószínűleg ők is élvezték a muzsikát, a sok évi, évtizednyi, évszázadnyi csend után.
Amint a szervezők a koncert előtt elmondták, ez az első ilyen jellegű próbálkozás, tehát meg lehet bocsátani az esetlegességek diszkrét báját. Viszont azt is ígérték, további hasonló eseményekre kerítenek sort. Azokra viszont nem ártana kicsit jobban felkészülni. Mert azért ez csak nem flashmob.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.
Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.
Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.