// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Rohamrendőröket kellett bevetni az osztrák-szlovén határon

// HIRDETÉS

A migránsok erőszakkal próbálnak Ausztriába jutni. Az osztrákok egyre komolyabban gondolják a kerítést.

Rohamrendőröket kellett bevetni csütörtökön kora este az osztrák-szlovén határon, miután néhány százan áttörték a két tábort elválasztó fémkordont - jelentették az M1 aktuális csatorna tudósítói a helyszínről.

Napnyugta utánra fogyott el az ott várakozók türelme. Azt tapasztalta, hogy az okozza a feszültséget, hogy az osztrák oldalon lassan megy a menekültek továbbszállítása. Autóbuszokkal, csak ötvenesével tudják továbbvinni az embereket. Ezért csütörtökön már grazi taxik is megjelentek a határoknál. A taxisok elmondása szerint egy út Bécsig 320-350 euró, ami átszámítva nagyjából 100-110 ezer forintnak felel meg - tette hozzá a tudósító.

Többen voltak a tömegben, akik hangszórókon arabul, illetve angolul próbálják nyugtatni az embereket, de a feszültség egyre nő. Csütörtök este Szlovéniában nagyjából négyezren várakoztak arra, hogy beengedjék őket Ausztriába.

Az osztrák külügyminiszter kiállt a kerítés építése mellett

Az osztrák külügyminiszter kiállt a szlovén-osztrák határszakaszon tervezett kerítés építése mellett és arról beszélt csütörtökön, hogy meg kell teremteni a közrend fenntartásához szükséges feltételeket ugyanúgy, mint ahogyan azt tömegrendezvényeken, koncerteken vagy tüntetéseken teszik.

A kisebbik koalíciós partnert, a konzervatív Osztrák Néppártot képviselő Sebastian Kurz szerint a kerítésre az unió külső határain lévő állapotok miatt van szükség.

Magyarországra utalva arra emlékeztetett: már hónapokkal ezelőtt ő maga is arról beszélt, hogy amennyiben nem oldódik meg az unió külső határszakaszain a helyzet, úgy egyre több állam próbálhatja majd maga orvosolni a problémát.

Lehet „rács” is

Hangsúlyozta: arról nem szeretne vitatkozni, hogy miképpen nevezzék ezt a létesítményt, amelyet szerinte akár „rácsnak" is lehetne hívni.

Hatalmas feladat előtt állunk nap mint nap - jelentette ki a belügyminiszter Salzburgban csütörtökön. A városban tartott menekültügyi konferencián az ugyancsak néppárti Johanna Mikl-Leitner elmondta: minden nap átlagosan 3-400 menekültkérelmet adnak be Ausztriában, tehát minden második nap egy kisebb falu lakosságának megfelelő számú embert kell elhelyezni.

Werner Faymann osztrák kancellár még szerdán a kerítés kapcsán úgy fogalmazott: az nem kerítés lesz, hanem „kapu, oldalsó szárnyakkal.”

Hazaárulás miatt feljelentették Merkelt

Eközben Németországban több száz feljelentés érkezett a szövetségi legfőbb ügyészséghez Angela Merkel kancellár ellen az európai migrációs válsággal összefüggésben.

Az állam elleni súlyos bűncselekmények ügyében illetékes vádhatóság csütörtökön megerősítette a kancellár ellen százas nagyságrendben beérkező feljelentésekről szóló híreket. Csaknem 400 olyan büntetőfeljelentést tettek Angela Merkel ellen, amely az ország biztonságát érintő ügyekben illetékes legfőbb ügyészség hatáskörébe tartozik. A hatóság szóvivője a feljelentések tartalmáról nem nyilatkozott, de közölte, hogy valamennyit megvizsgálják.

A Focus című hírmagazin hírportálja (Focus Online) és a taz című berlini baloldali-alternatív lap beszámolói szerint a feljelentők mindenekelőtt hazaárulással vádolják a kancellárt.

A Focus Online gyűjtése szerint az egyik feljelentő azt írta, hogy Angela Merkel a Magyarországról elindult menedékkérők beengedéséről szeptember 5-re virradóra hozott döntésével veszélybe sodorta az alkotmányos rendet, és olyan állapotokat idézett elő, amely akár a németek testi épségét és életét is veszélyeztetheti. A feljelentő kiemelte, hogy a „harmadik világból származó, a (német) kultúrától idegen menekültek tömeges és a történelemben példa nélkül álló beáramlása" akár „teljes mértékben alááshatja" Németország alkotmányos rendjét.

A taz szerint nyilvánvaló, hogy a feljelentések özöne jobboldali radikális, populista csoportok tevékenységének tulajdonítható. Egy ismert jobboldali radikális portálon egy mintaszöveget is megjelentettek a feljelentők dolgának megkönnyítésére.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS