Varsóba megérkezett a budapesti gyors

A konzervatívok földcsuszamlásszerű győzelmet arattak, a lengyel törvényhozásba egyetlen baloldali párt sem jutott be.
Hirdetés

Az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) győzött a vasárnapi lengyel parlamenti választásokon: a voksolók körében az Ipsos által végzett exit poll felmérés szerint a nemzeti konzervatív párt a szavazatok 39,1 százalékát nyerte el, miközben a nyolc éve kormányzó, jobbközép liberális Polgári Platform (PO) a voksok 23,4 százalékát szerezte meg. A választásokon a szavazók részvételi aránya 51,6 százalék volt.

Az első exit pollok szerint a 460 mandátumos parlamenti alsóházba, a szejmbe összesen 5 párt jutott be, a PiS 242, a PO 133 mandátumra tett szert. Amennyiben a náluk kisebb tömörülések nem érnek el jobb választási eredményt, a mandátumok előzetes átszámítása szerint 

a konzervatív jobboldali PiS önállóan kormányozhat. 

Sajátos helyzet egyébként, hogy bár a PiS elnöke és széles körben elismert vezetője Jaroslaw Kaczynski egykori miniszterelnök, a párt kormányfőjelöltje mégis Beata Szydlónak hívják, várhatóan ő lesz tehát az új kormány első embere. Szintén érdekesség, hogy a lengyel választások idén a „nők csatájává” alakult: nemcsak a Jog és Igazságosság, hanem a vesztes Polgári Platform listavezetője is nő – Ewa Kopacz, a jelenlegi miniszterelnök –, sőt a baloldal is női kormányfőjelöltet állított, Barbara Nowacka személyében.
 
Az első exit pollok szerint a választásokat megelőző felmérésekhez képest magas, 9 százalékos támogatottságot nyert a jobboldali Kukiz’15 mozgalom. A tömörülés vezetője, májusi elnökválasztásokon független jelöltként felfutott Pawel Kukiz rockzenész vélhetően most is a protesztszavazatokat gyűjtötte be.
 
Az 5 százalékos bejutási küszöb felett végezhetett még a jobbközép, liberális Nowoczesna (Modern) párt, amely a szavazatok 7,1 százalékot érte el, valamint az eddigi kormánykoalíció kisebbik tagja, a Lengyel Parasztpárt (PSL) 5,2 százalékkal.
A választás legnagyobb meglepetése azonban az, hogy 

most először nem lesz baloldali párt a lengyel törvényhozásban.  

A voksok 6,6 százalékát megszerző Egyesült Baloldal (ZL) – amelyet a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD), a balliberális Te Mozgalmad (TR) és több kisebb baloldali tömörülés alkot – ugyanis nem érte el a koalíciókra vonatkozó 8 százalékos küszöböt, így a parlamenten kívül maradhat. A lengyel politikai színtérről az SLD leköszönésével eltűnhet a posztkommunista baloldal.
 
A lengyelországi választási eredmények kapcsán 

számos elemző a lengyel politika „orbáni fordulatáról” beszél. 

A helyzet fonáksága, hogy míg az eddig kormányzó Polgári Platform a Fidesz szövetségese az Európai Néppártban, a magyar kormánypárt törekvéseivel mégis inkább a Jaroslaw Kaczynski-féle PiS rokonítható, elsősorban a családpolitika, a gazdaságpolitikai elképzeléseik, valamint a migránsválság kezelésére adott válaszaik alapján. A nemzeti konzervatívok már a kampányban is szigorúbb, kvótaellenes fellépést hirdettek a bevándorláspolitika terén, a várható gazdaságpolitikai fordulatot pedig az jelzi, hogy máris bejelentették:  az előző kormány által javasolt jövő évi költségvetés „nagyon alapos” módosítására készülnek, egyebek mellett 0,39 százalékos különadót vezetnének be a bankok számára.
 
A címlapfotón: Beata Szydlo és Jaroslaw Kaczynski, forrás: a PiS Facebook-oldala
Hirdetés