Pragmatikus együttműködéssel kell a kölcsönös bizalom légkörét megteremteni a magyar–román kapcsolatokban is, úgy, ahogy az Szlovákia esetében történt – hangoztatta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a román Digi24 hírtelevíziónak adott interjújában, amely szombat este, a Diplomata-útlevél című külpolitikai magazinban került képernyőre.
A miniszter azt mondta, a Kárpát-medencében a történelmi örökség miatt
komoly feszültségek állhatnak elő a kétoldalú kapcsolatokban,
ezért mindig nagy a jelentőségük a kölcsönös bizalmat építő lépéseknek.
„Szlovákia esetében a gazdasági, energetikai, közlekedési pragmatikus együttműködés olyan bizalmi alapot teremtett már, amire ráállva a nehéz kérdések is könnyebben vitathatóak meg. Románia esetében is szeretném ezt elérni, hogy legyen egy olyan kölcsönös bizalom egymás iránt, amelyre alapozva a mégoly nehéznek tűnő ügyeket is a siker reményében meg tudjuk vitatni” – fogalmazott Szijjártó Péter.
A határon túli magyar közösségek autonómiájára vonatkozó kérdésre válaszolva Szijjártó azt mondta: „nem akarjuk innen, Budapestről megmondani, milyen álláspontokra helyezkedjenek a nemzeti közösségeink”.
Budapest mindig azt támogatja, amihez a helyi magyar közösségek támogatást kérnek
a magyar vezetésről, mivel ők tudják a legjobban, mire van szükségük – tette hozzá.
Az utóbbi időben a bevándorlási üggyel kapcsolatban elfogadhatatlan kritikák érték Magyarországot a román miniszterelnök részéről – mondta Szijjártó –, amire „megfelelő hangnemben” kellett reagálni, de hozzátette: azt szeretné, hogy ezek az ügyek zárójelbe kerüljenek és a kétoldalú kapcsolat pozitívumai kerüljenek előtérbe. A magyar–román kapcsolatokban is sikerült felszámolni néhány „ésszerűtlen helyzetet” – példaként a gyorsforgalmi úthálózat és a szélessávú digitális telekommunikációs hálózat összekötését említette –, megjegyezve, hogy a 21. században „nonszensz” volt, hogy ezek eddig nem léteztek.
Az ideiglenes határzárról szólva Szijjártó Péter elmondta, Magyarország „nem jókedvében” épít kerítést, „nem szereti”, hogy a magyar–szerb és magyar–horvát között kerítés van, de a helyzet ezt indokolta. Mielőtt a kerítés megépült volna, napi öt-tízezer illegális bevándorló érkezett Magyarországra ellenőrizetlenül, ma pedig alig 10-20 illegális bevándorlónak sikerül bejutnia naponta – hívta fel a figyelmet.
Ami a magyar–román határt illeti, elmondta, ott
csak előkészítő földmunkák zajlanak.
Megerősítette: Magyarország csak akkor fog Románia irányában a zöldhatár lezárását biztosító, az illegális határátlépéseket megakadályozó kerítést építeni, ha erre feltétlenül szükség lesz.
„Különböző szolgálataink figyelik az embercsempészek által irányított bevándorlók mozgását, és csak ha olyan információk lesznek, amelyek arra vonatkoznak, hogy a bevándorlási útvonal Románia irányába fog eltérni, és újabb százezres bevándorlási számra lehet számítani, akkor fogjuk eldönteni, hogy kell-e kerítést építeni a román–magyar határon” – jelentette ki Szijjártó Péter.