1990-ben Magyarország megkaphatta volna Erdély egy részét?

Ioan Talpeș, a román külügyi hírszerző szolgálat volt igazgatója bedobott a köztudatba néhány korabeli forró infót.
Hirdetés

A SIE (Külügyi Hírszerző Szolgálat – a szerk.) volt igazgatója, Ioan Talpeş elárulta, hogy a Románia és Moldova Köztársaság lehetséges egyesüléséről szóló 1990-es forgatókönyv szerint

„Erdély egy része Magyarországhoz került volna,

a Moldovával egyesült Romániánál maradt rész pedig egy keleti irányú fejlődést követett volna”.

Mit jelentenek a Moldova Köztársaságban egymást követő események, és milyen lehetséges következményeik vannak az Európai Unió és az Orosz Föderáció közötti ütközőövezetben már egy jó ideje zajló geostratégiai játékban?

Ez két sürgető kérdés, és az ezekre adott válaszoktól függhet egy hatalmi övezet újrakonfigurálása, és ezzel egyidejűleg Moldova Köztársaság jövőbeli opcióinak lehetséges megváltozása, mely a kinyilvánított és vállalt európai irány és az Oroszország által uralt Eurázsiai Unió között ingadozik.

Ezekről beszélt Cristian Unteanu műsorában, az Adevărul Live-ban Ioan Talpeş, a SIE volt igazgatója.

A főbb kijelentések

Amíg Románia határai nem részei a Schengen-övezetnek, addig nem tekinthetők teljes mértékben szavatolt európai határoknak. Románia számára továbbra is jelentős stratégiai feladat olyan politikát kialakítani, mellyel ugyanolyan státuszra tehet szert, mint nyugati szomszédai, például Magyarország.

Most senki sem állíthatja azt, hogy lenne elképzelésünk arról, milyen érdekeink vannak. Természetes dolog, ha megpróbálunk minél szorosabb kapcsolatot kialakítani a Pruttól keletre élő lakossággal. Egy felvirágozott hídhoz hasonló kapcsolatot. Vannak dolgok, melyek teljesen más megközelítéseket generálnak Chişinăuban, mint Bukarestben.

A Prut és Dnyeszter közötti terület kérdésköre számos nehézséget okozott a nemzetközi elismerés szintjén.

Az AEÁ nem ismerte el a Besszarábia és a román állam közötti egyesülést.

Még a második világháború közeledtével lezajlott vitában is Besszarábia kérdése, akárcsak a balti államoké, egyfajta nemszeretem dolog volt. Az AEÁ a két háború közötti időszakban ismerte el a balti államokat.

Hirdetés

Sohasem akartam ítélkezni a Prut és Dnyeszter közötti emberekről, függetlenül attól, hogy szerintem mit kellene tenniük. Ők másfajta életet éltek és élnek most is, mint mi, ezért nem engedhetem meg magamnak, hogy ítélkezzek felettük.

A mostani helyzettel kapcsolatosan azt látjuk, hogy Chişinăuban a dolgok az utóbbi 25 év legélesebb szintjére jutottak el. Közeledik a nap, amikor mindenki kiteríti a lapját. Remélem, nem kerül sor erőszakra, mint Szíriában, vagy Ukrajnában. Láthatja, vannak olyanok (pl. Dmitrij Rogozin – a szerk.), aki Tiraszpolba jutva arról beszél, hogy vannak olyan repülői, melyekkel három perc alatt Bukarestbe érhet. És elhiheti, hogy vannak. A NATO stratégiai légvédelme alatt állunk, és ez azért nem rossz.

A mostani chişinăui történések előreláthatók voltak, ez már így megy egy ideje. Nem Vilnius óta. Milyen Vilnius, milyen Riga? 1990 óta tart. Ezek a szerencsétlen románok, akik a „Besszarábia, román lélekkel” mentek a Szovjetunió nagykövetségére, valójában eljátszottak bármilyen esélyt egy valódi vitára. Senki sem tudta, hogy ez csak néhány szerencsétlen, aki szembeszáll a globális szuperhatalmak döntéseivel.

Besszarábia számára az lett volna az egyetlen esély,

ha Románia egyesül Moldovával,

nem Moldova Köztársaság Romániával. Erről is volt szó. Erdély egy része Magyarországhoz kerül, a Moldovával egyesült Romániánál maradt rész pedig egy keleti irányú fejlődést követett volna.

A világban olyan mélyreható a nyitottság, hogy már nem lesznek olyan erőszakos rezsimek, melyek nem felelnek meg a szavazásokon résztvevők opcióinak. Valamilyen ilyenfajta rezsimhez kell hozzászoknunk Moldovában.

Ezek a Majdanok, amilyenek Bukarestben is elkezdődtek – de a románok nem annyira kemények, eltökéltek, harciasak, mint a kijeviek –, sokkal lehetségesebb provokációk Chişinăuban, mint Bukarestben. Röviden, lesznek provokációk. Moldova Köztársaság gondjait sem Románia, sem Oroszország nem képes gyorsan megoldani. Az európai ajánlatnak végül tartalmasabbnak kell majd lennie, és Európának is meg kell majd értenie, hogy nem Budapesten kell megvitatni Chişinău ügyét.

Hirdetés