A vasárnapról hétfőre virradó éjszaka a (Nagyváradról induló) IR 1742. számú Kolozsvár–Bukarest vonat tizenkét óra alatt tette meg a két város közötti 497 kilométeres utat (a Kolozsvárig összegyűjtött félórás késést nem számítva). Ez nem volt egyedi eset.
Bár a CFR (a román állami vasúttársaság – szerk. megj.) erre az útvonalra és szerelvényre vonatkozó hivatalos menetideje tíz óra (9 h 59’),
a két-három órás késések megszokott dolognak számítanak.
A 497 kilométerre vonatkozó 12 óra 41,4 km/h átlagsebességet jelent. 2005-ben a francia kerékpáros körversenyen 41,6 km/h volt az átlagos sebesség. Idén nyáron Chris Froome brit kerékpáros a Tour de France-ot 39,6 km/h órás átlagsebességgel nyerte meg, ami az egész útvonalra vonatkozott (a lejtőkkel és kapaszkodókkal együtt).
A Tarom az egyetlen légi társaság, mely oda-vissza járatokat üzemeltet Bukarest és Kolozsvár között. Egy utazás napján – mondjuk ma, október 13-án – vásárolt jegyért 91-140 eurót kell fizetni Bukaresttől Kolozsvárig. Október 14-ére egy Kolozsvár–Bukarest jegy 116-166 euróba kerül (a járattól, de a jegy beszerzési helyétől is függően).
A vonatút a menetidejét illetően riasztó, a repülőút pedig az árával,
legalábbis egy olyan ország esetében, ahol a lakosság 90 százalékának 400 euró a nettó átlagbére.
Lenne még egy megoldás. A Bukarest és Kolozsvár közötti távolságot közúton (450 km) hat és fél–hét óra alatt megtenni (megállás nélkül), tehát 60-65 km/h átlagsebességgel. De az út felét autópályán lehet megtenni (Bukarest–Piteşti, Szászsebes–Nagyszeben, Torda–Kolozsvár), ami azt jelenti, hogy 230 kilométeren – legalábbis elméletileg – 100 km/h-val, de a többi 220 km rémálom: 48-50 km/h.
A Közlekedési Ágazati Operatív Program (a romániai infrastruktúra kiépítésére/felújítására vonatkozó európai program) vasútra vonatkozó fejezetében azt állítják, hogy a vasutat európai pénzből alkalmassá teszik arra, hogy (az EU pénzéből felújított szakaszokon) 160 km/h sebességgel lehessen haladni. De három hónappal a program 2007–2013-as érvényességi idejének lezárása előtt, a Közlekedési ÁOP az erre szánt 4,3 milliárd eurónak
csak a 60 százalékát volt képes lehívni az EU-tól.
Következésképpen fennáll annak a veszélye, hogy a 4,3 milliárdból elveszhet 1,8 milliárd euró. Lehet, hogy 1,8 milliárd eurótól végül nem esünk el, de egy milliárd mindenképpen lehívhatatlan lesz csak ebből a programból, hiszen már nincs idő elkölteni, ennek ugyanis 2015. december 31-e a határideje.
Egymilliárd euró elég lett volna arra, hogy Bukaresttől Kolozsvárig autópályán lehessen közlekedni a teljes 450 kilométeren, és így a menetidő négy óra lenne, nem pedig hét. Nagyon valószínű, hogy egymilliárd euróból alkalmassá lehetett volna tenni a vasúti infrastruktúrát arra, hogy Bukaresttől Kolozsvárig 100 km/h sebességgel lehessen közlekedni, főleg úgy, hogy a pálya egy részét már felújították. De
sem a vasút, sem a közút nem fog látni egy fityinget sem ebből a pénzből.
Az egymilliárd euró, az EU infrastruktúrára szánt pénze pedig már nem érkezik meg Romániába.
A kormány másfél évvel ezelőtt 7 eurócentes adót vetett ki minden liter üzemanyagra, arra hivatkozva, hogy ezt a pénzt autópálya-építésre fogják költeni. Egy ideje, arra a kérdésre, hogy miért nem látható túl nagy pezsgés az autópálya-építés terén, annál is inkább, hogy a kormány több mint egymilliárd eurót hajtott be ezzel az adóval, a Pénzügyminisztérium azt állítja, a törvény „nem engedi” meg számára, hogy adott célra költse el ezt az összeget, és a pénz az állam közös kasszájába kerül. Vagyis a kormány feneketlen zsákjába. De ha a törvény nem engedi, akkor a törvényt meg lehet változtatni, ha pedig nem lehet megváltoztatni, akkor – mivel tudja, hogy egymilliárd euró többlete lett a hét eurocentes adóból –
a kormány ugyanezzel az összeggel kiegészíthette volna az autópályák finanszírozását.
Ebben semmilyen törvény nem akadályozta. De nem tette. Sőt, a költségvetésből történő infrastruktúra-kiadás (tőkekiadás) az év első nyolc hónapjában egymilliárd lejjel volt kevesebb, mint a múlt év hasonló időszakában, mely év amúgy is az utóbbi kilenc év legrosszabb időszaka volt, ami az infrastruktúrára szánt összegeket illeti.
Múlt héten Kolozsváron zajlott az Erdélyi Nemzetközi Könyvfesztivál. Idén Kolozsvár Európa Ifjúsági Fővárosa. A szállodák tele vannak, az utcán ugyanolyan gyakran hallasz angol, francia vagy német beszédet, mint románt vagy magyart. Európa minden szegletéből érkeznek emberek.
Kolozsvár csak az ország más szegleteiben élők számára tiltott város.
40 km/h sebességgel haladó vonatokkal, a havi nettó átlagbér felébe kerülő légi járatokkal Románia a románok számára, egy tetszőleges október hónap bármelyik napján, elrettentő a menetidőt is és az árat illetően is.
Fogolyként élnek a saját országukban.
Ez történik 25 éve, ha nem éppen már 150 éve, és senki sem tudja, mikor lesz ez másképp.