A migránsok köszönik szépen, de nem kérnek Romániából!

Mi a fenét keresnének itt? Nincs kebabból a kerítés.
Hirdetés

Szerbia és Horvátország között nőtt a feszültség a bevándorlók Nyugat-Európa felé áramlása kapcsán. A helyzetet enyhíthetné, ha a bevándorlókat Románia felé irányítanák, amit, különben, a horvát kormányfő is javasolt. De úgy tűnik,

Románia fantomállam a bevándorlók számára,

mely még tranzit céljából sem létezik.

Továbbra is több ezer szíriai, szomáliai, szudáni menekült halad Nyugat-Európa felé Macedónián, Szerbián, Horvátországon, Magyarországon, Szlovénián keresztül. A Szerbia által a horvát határ felé irányított bevándorlók hulláma feszültséget okozott a két ország kapcsolatában, ami a Szerbia és Horvátország közötti közlekedés teljes lezárásában csúcsosodott ki a Bajakovo–Batrovci határátkelőnél. Ezeket a feszültségeket az okozza, hogy Zágráb nyomást gyakorolt Belgrádra annak érdekében, hogy irányítsa a migránshullámokat Magyarország vagy Románia felé is. De a Szerbiába érkező menekülteknek pontos útvonaluk van, és Románia nem szerepel a térképeiken.

Ennek megfelelően a belgrádi, vagy szabadkai állomásokra érkező több ezer bevándorló Sid, egy Szerbia és Horvátország közötti kishatárforgalmi állomás felé indul. Szerda estére nagyjából 8.000 menekült gyűlt itt össze. Mindet átengedték, csütörtök délben pedig, a két állam közötti senki földjén már csak néhány tíz bevándorló volt. A horvát határőrök őket is átengedték a határon, hogy odaát várják meg a hőn óhajtott Európába szállító buszokat. Úgy tűnt, egyik menekült sem tudott azokról az új döntésekről, melyek szerint a szétosztott menekültkvótákkal több mint 6.000 bevándorló Romániába kerülne.

„Embernek akarjuk érezni magunkat!”

A bevándorlókat jelenleg csak az érdekli, hogy eljussanak Európába, jelenleg pedig tranzit szempontjából Románia egyáltalán nem vonzó, tekintettel arra, hogy Szerbia nagyon jó áthaladást biztosít nekik a horvát határig, de innen is könnyű továbbjutni, hiszen buszok szállítják őket a határtól 17 kilométerre lévő táborba. A sidi (Szerbia) határátkelőhöz 4-5 fős csoportok érkeznek, amennyiben taxi hozza őket és néhány tíz fősek, ha kisbuszok vagy autóbuszok.

Egy út Szabadkáról, vagy Belgrádból taxival akár 200 euróba is kerülhet, ahogy azt egy dél-szudáni csoporttal érkezett fiatal elmondta az UNHCR egyik képviselőjének.

Mohamad Ahmed Szíriából érkezett, ahol mérnökként dolgozott. A nagyon jól öltözött barátaival érkezett fiatal elmesélte, hogy egy hete gumicsónakkal keltek át Törökországból Görögországba és csütörtökön érkeztek meg a Szerbia és Horvátország közötti határra. A szíriai az Adevărulnak elmondta, korábban számításba vette, hogy Romániába jön tanulni. Most Nyugat-Európába akar eljutni.

Hirdetés

„Jó életet akarunk. Embernek akarjuk érezni magunkat. Akárcsak ti, mi is munkahelyet, családot, házat akarunk. A hazámban nem érzem úgy, hogy elérhetném ezeket. Háború van”, mondta a szíriai, aki kijelentette, nem fél a bevándorlókat ellenző európaiak reakcióitól, mert mint mindenhol, „itt is vannak olyanok, akik jobban kedvelnek és olyanok, akik kevésbé”. Burac szintén Szíriából érkező bevándorló. Egy jól öltözött fiatalokból álló csoport tagjaként Burac kijelentette, Szíriában gyógyszerészhallgató volt és Norvégiába akar eljutni. Arra a kérdésre, hogy számításba veszi-e Romániát, a fiatal mosolyogva azt válaszolja: „No Romania.” Varga Tibor, a Szerbia és Horvátország közötti határon dolgozó szerb (így! – a szerk.) önkéntes azt mondja, ha megnyitják a határt, akkor „egyesek Románia felé is elindulnak majd, de nem túl sokan”.

Szerbiában önkénteskedő besszarábiai

A migránsok által a Szerbia és Horvátország közötti szakaszon használt útvonalakra a két országon áthaladó tranzit szervezettsége az egyik magyarázat. A Szerbia és Horvátország közötti sidi átkelőnél az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) önkéntesei nagyon jól megszervezték az áthaladó migránsok ellátását: sátrakat állítottak fel, takarókat és ételt hoztak a több ezer személy ellátására. Csütörtökön ugyanott cseh önkéntesek takarítottak a két ország közötti határon megállított 8.000 menekült távozása után. A sidi önkéntesek között találkoztunk egy moldovai önkéntesekből álló csoporttal is. Köztük volt Andrei Taranenko is, aki egy több országban tagszervezetekkel rendelkező nemzetközi alapítvány önkéntese.

„Tegnap este kilencig voltam itt. Több ezren voltak, mert zárva volt a Horvátország és Szerbia közötti határ. Megpróbáltunk összebarátkozni velük. Meglepett, hogy tanárokkal, mérnökökkel, nagyon jól kinéző emberekkel találkoztunk. Azt hiszem, jól éltek a hazájukban, de mindenüket elvesztették. Segítségre van szükségük”, mondta Andrei.

A moldovai önkéntes, aki egy keresztény szervezet képviselője, úgy gondolja, Európának nem kellene félnie a nagyrészt muzulmán bevándorlóktól, hanem vissza kellene térnie a keresztény értékek tiszteletben tartásához. „Azt hiszem, hogy Isten fel akarja ébreszteni Európát. A mai nemzedék megfeledkezett Istenről”, magyarázza a Keresztény Európára zúduló muzulmán hullámot.

A bevándorlókat átengedik, az árut visszatartják

Miközben a Németország és az északi országok felé igyekvő bevándorlók hullámát ellenőrzik és átengedik a Szerbia és Horvátország közötti határon, a két ország közötti feszültségek annyira eszkalálódtak, hogy teljesen lezárták a Zágráb–Belgrád autópályán elhelyezkedő Bajakovo–Batrovici határátkelőt. A horvát hatóságok tették meg az első lépést, akik leállították a Horvátországból Szerbiába irányuló áruforgalmat, hogy ezzel vegyék rá Belgrádot, irányítsa a bevándorlók hullámát Románia, vagy Magyarország felé is. Végül már csak a romlandó árut szállító teherautókat engedték át, így a többi szállítójármű 15 kilométeres sorokat hozott létre. A zömmel török és bolgár szállítmányozók, akik közül egyesek már négy napja várakoztak, végül elégedetlenségükben teljesen lezárták a közlekedést.

Egyes teherautó-vezetőknek akár négy kilométert is kellett gyalogolnia a határátkelőhelyig, hogy vizet és élelmet vegyenek magának. A szerbek biztosítottak vizet és élelmet a várakozóknak, de egyesek elutasították a segítséget, mert felháborítónak tartották, hogy már több mint 72 órája várakoznak. „Senki sem szolgált semmilyen magyarázattal és egyikünk sem tudja, miért kell ennyi napja várakoznunk”, mondta Vladan Todosievici, egy szerb szállítmányozó, akinek egy fejérdombi (Belobreşca, Krassó-Szörény megye) román származású szerb nő a felesége.

„Hétfő délután fél öt óta vagyok itt. A járművem négy kilométerre van a határtól. Az lenne a megoldás, ha a két kormányfő leülne tárgyalni és megoldaná ezt a vitát, mert nagyon nagyok a veszteségek. Ha a zárlat miatt veszteségeket elszenvedő államok kártérítést követelnek, akkor az nem lesz jó”, mondta Valeri, egy Olaszországba papírt szállító bolgár járművezető.

Hirdetés