// 2026. október 21., szerda // Orsolya

A magyar határvédő kerítés nem hülyeség!

// HIRDETÉS

A központi román sajtó egyes képviselői végre rájöttek: a valóság talán fontosabb a lopott imázsjátszmáknál.

Nyilvánvaló, hogy Európa nem képes hatékony megoldást találni a Törökországból érkező óriási menekülthullámra. Magyarország a szögesdrót-kerítéssel, egy Európában hevesen bírált megoldással védte meg határát és nemzeti érdekeit. De ez egy

elengedhetetlenül szükséges megoldás

az óriási biztonsági kockázatok korlátozására.

A Magyarország döntését bíráló országok közül néhány – ahol azt hitték, képesek másképp kezelni a helyzetet – sürgősen a magyarok közvetkeztetésére jutott: nem tudják hatékonyan kezelni a problémát. Amikor Magyarország és Szerbia határán kirobbantak az első összeütközések, a horvátországi hatóságok felajánlották segítségüket a menekülteknek, hogy továbbjussanak Németország felé. 48 órával később, miután szembesültek az országuk felé indult muzulmánok ezreivel, a horvát hivatalosságok feladták. Közrendvédelmi csapatokat vezényeltek a határátkelőkhöz és még erőszakos fellépésekre is sor került.

A menekülthullám pillanatnyilag nem érkezett meg Románia és Szerbia határához, de ez csak idő kérdése. Több ezer ember indul óriási csoportokban Törökországból, azon az útvonalon, mely a magyar határhoz vezet, vagy más útvonalakon, Bulgárián keresztül. Megjelentek az első hírek arról is, hogy Bulgária szintén kerítést épít a bolgár-török határra. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy ha Magyarország és Horvátország lezárja határait,

Románia marad az egyetlen lehetőség

a menekültek számára. Magyarország tudja ezt, és ezért kezdte továbbépíteni a román határ mentén is a kerítést.

Hazánk hatóságai azt állítják, fel vannak szerelve éjjellátó eszközökkel, és sátrakat húztak fel a szerb határ közelében. A Határrendőrség növelte létszámát, de nem tesznek más lépéseket, melyekkel meg lehetne akadályozni nagy csoportok átkelését a határon. Az egyszerű, a Magyarország Szerbiával és Horvátországgal meglévő határainál látható igazság az, hogy nagyon nagy számú emberrel szemben nem hatékonyak azok a módszerek, melyekkel eddig védték a határokat.

Ha nem akar a területén több tízezer olyan menekültet elszállásolni, akik a mezőn keresztül, Szerbiából érkeznek Romániába, akkor hazánknak azokat a módszereket kell követnie, melyeket Magyarország és Bulgária már most alkalmaz.

Nagyszámú személy ellenőrizetlen bejutása Romániába

óriási nemzetbiztonsági kockázat.

A libanoni kormányzati hivatalosságok arra hívták fel a figyelmet a múlt héten, hogy az ISIS militánsokat toborzott a menekülttáborokban, és senki sem tudja, hogy a szíriai háború szörnyűségei elől menekülő első több ezer bevándorló között hányan vannak azok, akik a terroristákat támogatják.

A menedéket keresők számára ez iszonyatos dráma. Az Iszlám Állam terroristái kergették el őket otthonaikból, és szintén az ISIS miatt fogadják félelemmel őket Európában. Senki sem akarja őket, mert senki sem tudja szavatolni, hogy ez az óriási migránshullám nem azoknak az agyatlanoknak a trójai falova-e, akik Európába akarják áthelyezni a szíriai háborút.

Orbán Viktort durván támadták a határra épített kerítés miatt, de igazság szerint ez egy szükséges lépés, hogy elkerüljük az ellenőrizetlen bejutást a nemzeti és az EU-s területre. Mielőtt a menekültek elszállásolásáról és integrálásáról beszélnénk, előbb a regisztrációjuknak és az esetleges terroristák felkutatásának leghatékonyabb megoldását kell megtalálni. Ezt pedig nem lehet olyan csoportokkal megtenni, melyek ellenőrizetlenül lépik át a határt ott, ahol csak akarják.

A leckét a világ legerősebb demokráciái már ismerik.

Az Egyesült Államok kerítést épített a mexikói határra, hogy hatékonyan és szigorúan ellenőrizhesse a személyek mozgását a két ország között. Ugyanígy tett Izrael is, hogy ezzel korlátozza a terroristák bejutását a területére.

Románia jobban járna, ha félretenné az imázsjátékot és kigondolna egy hasonló rendszert a szerb határ légmentes lezárására. Nagy szerencsénk, hogy a Duna nagyon hosszú szakaszon védi a határainkat, de van egy jelentős lezárandó rész is. Függetlenül a befogadottak számától, meg kell bizonyosodnunk arról, hogy egyetlen menekült sem jut be Romániába, csak a hatóságok által szigorúan ellenőrzött utakon, melyek szavatolni tudják az azonosításukat és a kockázatok kiiktatását.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában
Krónika

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában

Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Székelyhon

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára

Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás
Krónika

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás

Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.

Tarr Zoltán a Madarasi Hargitán: Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére
Székelyhon

Tarr Zoltán a Madarasi Hargitán: Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére

Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére – jelentette ki a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Madarasi-Hargitán vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS