A központi román sajtó egyes képviselői végre rájöttek: a valóság talán fontosabb a lopott imázsjátszmáknál.
Nyilvánvaló, hogy Európa nem képes hatékony megoldást találni a Törökországból érkező óriási menekülthullámra. Magyarország a szögesdrót-kerítéssel, egy Európában hevesen bírált megoldással védte meg határát és nemzeti érdekeit. De ez egy
az óriási biztonsági kockázatok korlátozására.
A Magyarország döntését bíráló országok közül néhány – ahol azt hitték, képesek másképp kezelni a helyzetet – sürgősen a magyarok közvetkeztetésére jutott: nem tudják hatékonyan kezelni a problémát. Amikor Magyarország és Szerbia határán kirobbantak az első összeütközések, a horvátországi hatóságok felajánlották segítségüket a menekülteknek, hogy továbbjussanak Németország felé. 48 órával később, miután szembesültek az országuk felé indult muzulmánok ezreivel, a horvát hivatalosságok feladták. Közrendvédelmi csapatokat vezényeltek a határátkelőkhöz és még erőszakos fellépésekre is sor került.
A menekülthullám pillanatnyilag nem érkezett meg Románia és Szerbia határához, de ez csak idő kérdése. Több ezer ember indul óriási csoportokban Törökországból, azon az útvonalon, mely a magyar határhoz vezet, vagy más útvonalakon, Bulgárián keresztül. Megjelentek az első hírek arról is, hogy Bulgária szintén kerítést épít a bolgár-török határra. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy ha Magyarország és Horvátország lezárja határait,
a menekültek számára. Magyarország tudja ezt, és ezért kezdte továbbépíteni a román határ mentén is a kerítést.
Hazánk hatóságai azt állítják, fel vannak szerelve éjjellátó eszközökkel, és sátrakat húztak fel a szerb határ közelében. A Határrendőrség növelte létszámát, de nem tesznek más lépéseket, melyekkel meg lehetne akadályozni nagy csoportok átkelését a határon. Az egyszerű, a Magyarország Szerbiával és Horvátországgal meglévő határainál látható igazság az, hogy nagyon nagy számú emberrel szemben nem hatékonyak azok a módszerek, melyekkel eddig védték a határokat.
Ha nem akar a területén több tízezer olyan menekültet elszállásolni, akik a mezőn keresztül, Szerbiából érkeznek Romániába, akkor hazánknak azokat a módszereket kell követnie, melyeket Magyarország és Bulgária már most alkalmaz.
Nagyszámú személy ellenőrizetlen bejutása Romániába
A libanoni kormányzati hivatalosságok arra hívták fel a figyelmet a múlt héten, hogy az ISIS militánsokat toborzott a menekülttáborokban, és senki sem tudja, hogy a szíriai háború szörnyűségei elől menekülő első több ezer bevándorló között hányan vannak azok, akik a terroristákat támogatják.
A menedéket keresők számára ez iszonyatos dráma. Az Iszlám Állam terroristái kergették el őket otthonaikból, és szintén az ISIS miatt fogadják félelemmel őket Európában. Senki sem akarja őket, mert senki sem tudja szavatolni, hogy ez az óriási migránshullám nem azoknak az agyatlanoknak a trójai falova-e, akik Európába akarják áthelyezni a szíriai háborút.
Orbán Viktort durván támadták a határra épített kerítés miatt, de igazság szerint ez egy szükséges lépés, hogy elkerüljük az ellenőrizetlen bejutást a nemzeti és az EU-s területre. Mielőtt a menekültek elszállásolásáról és integrálásáról beszélnénk, előbb a regisztrációjuknak és az esetleges terroristák felkutatásának leghatékonyabb megoldását kell megtalálni. Ezt pedig nem lehet olyan csoportokkal megtenni, melyek ellenőrizetlenül lépik át a határt ott, ahol csak akarják.
Az Egyesült Államok kerítést épített a mexikói határra, hogy hatékonyan és szigorúan ellenőrizhesse a személyek mozgását a két ország között. Ugyanígy tett Izrael is, hogy ezzel korlátozza a terroristák bejutását a területére.
Románia jobban járna, ha félretenné az imázsjátékot és kigondolna egy hasonló rendszert a szerb határ légmentes lezárására. Nagy szerencsénk, hogy a Duna nagyon hosszú szakaszon védi a határainkat, de van egy jelentős lezárandó rész is. Függetlenül a befogadottak számától, meg kell bizonyosodnunk arról, hogy egyetlen menekült sem jut be Romániába, csak a hatóságok által szigorúan ellenőrzött utakon, melyek szavatolni tudják az azonosításukat és a kockázatok kiiktatását.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
Románia kiutasíthatja az orosz nagykövetet, ha újabb orosz drónok hullanak az országra. A személyi igazolványáért ment a plázába egy férfi, öt év börtön lett a vége.
1920. június 4-én írták alá a versailles-i Grand Trianon kastélyban azt a békeszerződést, amely alapjaiban formálta át Magyarország sorsát. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Köő Artúr történészt, Trianon-kutatót kérdeztük.
… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.
Felrobbant egy tengeri drón pénteken a konstancai kikötőben; a robbanás hangja a környező lakónegyedekben is hallható volt.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kinevezte Lőrincz Helgát az RMDSZ javaslatára az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) elnökévé.
Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.