// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

A magyar határvédő kerítés nem hülyeség!

// HIRDETÉS

A központi román sajtó egyes képviselői végre rájöttek: a valóság talán fontosabb a lopott imázsjátszmáknál.

Nyilvánvaló, hogy Európa nem képes hatékony megoldást találni a Törökországból érkező óriási menekülthullámra. Magyarország a szögesdrót-kerítéssel, egy Európában hevesen bírált megoldással védte meg határát és nemzeti érdekeit. De ez egy

elengedhetetlenül szükséges megoldás

az óriási biztonsági kockázatok korlátozására.

A Magyarország döntését bíráló országok közül néhány – ahol azt hitték, képesek másképp kezelni a helyzetet – sürgősen a magyarok közvetkeztetésére jutott: nem tudják hatékonyan kezelni a problémát. Amikor Magyarország és Szerbia határán kirobbantak az első összeütközések, a horvátországi hatóságok felajánlották segítségüket a menekülteknek, hogy továbbjussanak Németország felé. 48 órával később, miután szembesültek az országuk felé indult muzulmánok ezreivel, a horvát hivatalosságok feladták. Közrendvédelmi csapatokat vezényeltek a határátkelőkhöz és még erőszakos fellépésekre is sor került.

A menekülthullám pillanatnyilag nem érkezett meg Románia és Szerbia határához, de ez csak idő kérdése. Több ezer ember indul óriási csoportokban Törökországból, azon az útvonalon, mely a magyar határhoz vezet, vagy más útvonalakon, Bulgárián keresztül. Megjelentek az első hírek arról is, hogy Bulgária szintén kerítést épít a bolgár-török határra. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy ha Magyarország és Horvátország lezárja határait,

Románia marad az egyetlen lehetőség

a menekültek számára. Magyarország tudja ezt, és ezért kezdte továbbépíteni a román határ mentén is a kerítést.

Hazánk hatóságai azt állítják, fel vannak szerelve éjjellátó eszközökkel, és sátrakat húztak fel a szerb határ közelében. A Határrendőrség növelte létszámát, de nem tesznek más lépéseket, melyekkel meg lehetne akadályozni nagy csoportok átkelését a határon. Az egyszerű, a Magyarország Szerbiával és Horvátországgal meglévő határainál látható igazság az, hogy nagyon nagy számú emberrel szemben nem hatékonyak azok a módszerek, melyekkel eddig védték a határokat.

Ha nem akar a területén több tízezer olyan menekültet elszállásolni, akik a mezőn keresztül, Szerbiából érkeznek Romániába, akkor hazánknak azokat a módszereket kell követnie, melyeket Magyarország és Bulgária már most alkalmaz.

Nagyszámú személy ellenőrizetlen bejutása Romániába

óriási nemzetbiztonsági kockázat.

A libanoni kormányzati hivatalosságok arra hívták fel a figyelmet a múlt héten, hogy az ISIS militánsokat toborzott a menekülttáborokban, és senki sem tudja, hogy a szíriai háború szörnyűségei elől menekülő első több ezer bevándorló között hányan vannak azok, akik a terroristákat támogatják.

A menedéket keresők számára ez iszonyatos dráma. Az Iszlám Állam terroristái kergették el őket otthonaikból, és szintén az ISIS miatt fogadják félelemmel őket Európában. Senki sem akarja őket, mert senki sem tudja szavatolni, hogy ez az óriási migránshullám nem azoknak az agyatlanoknak a trójai falova-e, akik Európába akarják áthelyezni a szíriai háborút.

Orbán Viktort durván támadták a határra épített kerítés miatt, de igazság szerint ez egy szükséges lépés, hogy elkerüljük az ellenőrizetlen bejutást a nemzeti és az EU-s területre. Mielőtt a menekültek elszállásolásáról és integrálásáról beszélnénk, előbb a regisztrációjuknak és az esetleges terroristák felkutatásának leghatékonyabb megoldását kell megtalálni. Ezt pedig nem lehet olyan csoportokkal megtenni, melyek ellenőrizetlenül lépik át a határt ott, ahol csak akarják.

A leckét a világ legerősebb demokráciái már ismerik.

Az Egyesült Államok kerítést épített a mexikói határra, hogy hatékonyan és szigorúan ellenőrizhesse a személyek mozgását a két ország között. Ugyanígy tett Izrael is, hogy ezzel korlátozza a terroristák bejutását a területére.

Románia jobban járna, ha félretenné az imázsjátékot és kigondolna egy hasonló rendszert a szerb határ légmentes lezárására. Nagy szerencsénk, hogy a Duna nagyon hosszú szakaszon védi a határainkat, de van egy jelentős lezárandó rész is. Függetlenül a befogadottak számától, meg kell bizonyosodnunk arról, hogy egyetlen menekült sem jut be Romániába, csak a hatóságok által szigorúan ellenőrzött utakon, melyek szavatolni tudják az azonosításukat és a kockázatok kiiktatását.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS