// 2026. október 8., csütörtök // Koppány

A magyar határvédő kerítés nem hülyeség!

// HIRDETÉS

A központi román sajtó egyes képviselői végre rájöttek: a valóság talán fontosabb a lopott imázsjátszmáknál.

Nyilvánvaló, hogy Európa nem képes hatékony megoldást találni a Törökországból érkező óriási menekülthullámra. Magyarország a szögesdrót-kerítéssel, egy Európában hevesen bírált megoldással védte meg határát és nemzeti érdekeit. De ez egy

elengedhetetlenül szükséges megoldás

az óriási biztonsági kockázatok korlátozására.

A Magyarország döntését bíráló országok közül néhány – ahol azt hitték, képesek másképp kezelni a helyzetet – sürgősen a magyarok közvetkeztetésére jutott: nem tudják hatékonyan kezelni a problémát. Amikor Magyarország és Szerbia határán kirobbantak az első összeütközések, a horvátországi hatóságok felajánlották segítségüket a menekülteknek, hogy továbbjussanak Németország felé. 48 órával később, miután szembesültek az országuk felé indult muzulmánok ezreivel, a horvát hivatalosságok feladták. Közrendvédelmi csapatokat vezényeltek a határátkelőkhöz és még erőszakos fellépésekre is sor került.

A menekülthullám pillanatnyilag nem érkezett meg Románia és Szerbia határához, de ez csak idő kérdése. Több ezer ember indul óriási csoportokban Törökországból, azon az útvonalon, mely a magyar határhoz vezet, vagy más útvonalakon, Bulgárián keresztül. Megjelentek az első hírek arról is, hogy Bulgária szintén kerítést épít a bolgár-török határra. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy ha Magyarország és Horvátország lezárja határait,

Románia marad az egyetlen lehetőség

a menekültek számára. Magyarország tudja ezt, és ezért kezdte továbbépíteni a román határ mentén is a kerítést.

Hazánk hatóságai azt állítják, fel vannak szerelve éjjellátó eszközökkel, és sátrakat húztak fel a szerb határ közelében. A Határrendőrség növelte létszámát, de nem tesznek más lépéseket, melyekkel meg lehetne akadályozni nagy csoportok átkelését a határon. Az egyszerű, a Magyarország Szerbiával és Horvátországgal meglévő határainál látható igazság az, hogy nagyon nagy számú emberrel szemben nem hatékonyak azok a módszerek, melyekkel eddig védték a határokat.

Ha nem akar a területén több tízezer olyan menekültet elszállásolni, akik a mezőn keresztül, Szerbiából érkeznek Romániába, akkor hazánknak azokat a módszereket kell követnie, melyeket Magyarország és Bulgária már most alkalmaz.

Nagyszámú személy ellenőrizetlen bejutása Romániába

óriási nemzetbiztonsági kockázat.

A libanoni kormányzati hivatalosságok arra hívták fel a figyelmet a múlt héten, hogy az ISIS militánsokat toborzott a menekülttáborokban, és senki sem tudja, hogy a szíriai háború szörnyűségei elől menekülő első több ezer bevándorló között hányan vannak azok, akik a terroristákat támogatják.

A menedéket keresők számára ez iszonyatos dráma. Az Iszlám Állam terroristái kergették el őket otthonaikból, és szintén az ISIS miatt fogadják félelemmel őket Európában. Senki sem akarja őket, mert senki sem tudja szavatolni, hogy ez az óriási migránshullám nem azoknak az agyatlanoknak a trójai falova-e, akik Európába akarják áthelyezni a szíriai háborút.

Orbán Viktort durván támadták a határra épített kerítés miatt, de igazság szerint ez egy szükséges lépés, hogy elkerüljük az ellenőrizetlen bejutást a nemzeti és az EU-s területre. Mielőtt a menekültek elszállásolásáról és integrálásáról beszélnénk, előbb a regisztrációjuknak és az esetleges terroristák felkutatásának leghatékonyabb megoldását kell megtalálni. Ezt pedig nem lehet olyan csoportokkal megtenni, melyek ellenőrizetlenül lépik át a határt ott, ahol csak akarják.

A leckét a világ legerősebb demokráciái már ismerik.

Az Egyesült Államok kerítést épített a mexikói határra, hogy hatékonyan és szigorúan ellenőrizhesse a személyek mozgását a két ország között. Ugyanígy tett Izrael is, hogy ezzel korlátozza a terroristák bejutását a területére.

Románia jobban járna, ha félretenné az imázsjátékot és kigondolna egy hasonló rendszert a szerb határ légmentes lezárására. Nagy szerencsénk, hogy a Duna nagyon hosszú szakaszon védi a határainkat, de van egy jelentős lezárandó rész is. Függetlenül a befogadottak számától, meg kell bizonyosodnunk arról, hogy egyetlen menekült sem jut be Romániába, csak a hatóságok által szigorúan ellenőrzött utakon, melyek szavatolni tudják az azonosításukat és a kockázatok kiiktatását.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS