Magyarország a horvát határ meghatározott helyein is kerítést létesít – közölte Orbán Viktor miniszterelnök a Die Presse című osztrák lap honlapján szerda este megjelent interjújában. A kormányfő közös interjút adott a Die Presse mellett a német Die Welt, az angol The Times és a francia Le Figaro című lapnak. Az interjú késő estig csak az osztrák és a német lap online kiadásában jelent meg.

A horvát határ egyes helyein létesítendő  kerítéssel kapcsolatban  kormányfő a Die Presse szerint hozzátette, hogy erről már beszélt a belügyminiszterrel, és már „tervek vannak erre”. A lap felvette, hogy ehhez idő kell, amire a miniszterelnök azt válaszolta, hogy Magyarországnak már van gyakorlata.
Orbán Viktor hozzátette ugyanakkor, hogy az igazi erőt nem a kerítés jelenti.

„Vannak új törvényeink, amelyek szigorú büntetést irányoznak elő az illegális migránsok számára. A határra küldtük a rendőrséget és a hadsereget. Ez világossá kell tegye, hogy bár a migránsok benyújthatnak menedékkérelmet, tartaniuk kell magukat a szabályokhoz” – jelentette ki.

A kormányfő emlékeztetett, hogy a menekültekről szóló genfi konvenció is kimondja, hogy a menedékkérők nem választhatják meg azt az országot, ahol menedéket szeretnének. A menekülteknek joguk van a védelemre, de ezt a szomszédos államoknak kell biztosítaniuk. Ezt követően kérhetik, hogy máshol helyezzék el őket.

Felidézte, hogy 1956-ban a külföldre menekülő magyarokat a szomszédos Ausztriában gyűjtötték össze táborokban, ahonnét aztán szabályozott módon menedékkérelemmel fordulhattak Svédországhoz, Ausztráliához, Németországhoz és más államokhoz, ez gyakran évekig is eltartott.

Arra a kérdésre, hogy vissza akarja-e küldeni a menekülteket, például a háború sújtotta szíriai Aleppóba, Orbán Viktor azt mondta, nem a mi dolgunk tanácsokat adni, a mi dolgunk az európai és a magyar szabályok fenntartása.     „A nemzetközi közösség célja nem lehet az, hogy minden menekültet befogadjon és új otthont adjon neki. Nem lehet cél az, hogy minden szíriai elhagyja Szíriát. Politikai síkon arra kell törekednünk, hogy Szíria újra élhető hely legyen” – mondta.

Egy kérdésre válaszolva közölte, hogy Magyarország az elmúlt öt évben 1500 családot fogadott be, főleg az úgynevezett arab tavasz után.

„2012-ben kopt keresztényekkel kötöttem megállapodást. Természetesen készek vagyunk további menekülteket befogadni. De ezt nem most kell megvitatnunk” – mondta.
Mint kifejtette, most arról kell beszélni, hogyan lehet megállítani a menekülteket.

A Werner Faymann osztrák kancellárhoz fűződő viszonyát firtató kérdésre válaszolva azt mondta, hogy jó a kapcsolatuk, még mindig rendszeresen beszélnek telefonon, legutóbb három napja kapott hívást osztrák kollégájától.

„Együtt kell működnünk, mi mást tehetnénk? Amikor személyesen beszéltünk, soha nem használta azokat a csúnya szavakat, amelyeket nyilvánosan mondott. Én ezt nem veszem személyesnek, ez politikai játék” – közölte.

„Én ezt nem veszem komolyan. Ez egyszerűen rossz viselkedés. Civilizált európaiak nem fejezhetik ki így a véleményüket. Az európai baloldalon egyszerű munkamegosztás működik: valakinek minden nap támadni kell a magyar miniszterelnököt. Én értem ezt a logikát. Egyik nap a román szidalmaz, másik nap a svéd, aztán az osztrák” – válaszolta arra a kérdésre, hogy „tehát nem veszi komolyan azt, hogy Faymann az európai történelem legsötétebb fejezetéhez hasonlította a menekültválságban tanúsított magatartását?”

A kérdésre, hogy elvár-e bocsánatkérést Faymanntól, Orbán azt felelte, hogy „ez sosem volt az osztrákok legerősebb oldala. (…) Az osztrákok néha bárdolatlanok. Az osztrák és román megnyilatkozások gyakran meglehetősen destruktívak”.