Szeptember 21-én ismét a magyar szerzőké a főszerep a magyar dráma napja alkalmából.
Erdélyben több színház megünnepli a magyar dráma napját szeptember 21-én, Marosvásárhelyen és Nagyváradon ősbemutatóval készülnek az eseményre. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Aranka György felvilágosodás kori művelődésszervező szobrát koszorúzza meg hétfőn délután, ebből az alkalomból elhangzik Demény Péter kolozsvári író és szerkesztő erre az alkalomra írt köszöntője.
A színház Kistermében este hat órakor bemutatják a nagyváradi Varga Gábor Kályhabúcsúztató című darabjának felolvasószínházi ősbemutatóját Gáspárik Attila rendezésében. A premieren jelen lesz a jelenleg Nagyváradon élő szerző, akivel az előadást követően Demény Péter beszélget közönségtalálkozó keretében.
Nagyváradon a Szigligeti Színház a szintén nagyváradi származású Szíjártó Tímea-Aletta Az eset című darabját tűzte műsorra. A szöveg, amit most mutatnak be először, korábban elnyerte az erdélyi dráMÁzat II. pályázat Debüt kategóriájának fődíját. A darabot Sardar Tagirovsky, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem rendező szakos diákja állítja színpadra. Az előadást követően Simon Judit újságíró Szűcs Katalin Ágnes kritikussal és Kárpáti Péter dramaturggal a kortárs magyar dráma helyzetéről beszélget.
Kolozsváron már a hétvégén megünneplik a magyar dráma napját. Ebből az alkalomból egyéjszakás drámaírói műhelyt tartanak a színház büféjében. Az érdeklődők választhatnak egy történetet, amit megírhatnak reggelig. A színház közlése szerint amennyiben írói válságba kerülnek a résztvevők, a segélykérő dobozból kapnak egy megmentő teát, kávét, mondatot, szituációt vagy szereplőt. Az éjszaka született írásokat vasárnap délután Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak című előadás előtt felolvassák.
Csíkszeredában a Csíki Játékszín az elmúlt évad népszerű előadását, Kosztolányi Dezső Édes Anna című regénye alapján készült előadását tűzi műsorra hétfőn Lendvai Zoltán rendezésében.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Jelentkezett a Román Lottótársaság központi székhelyén hétfőn az a nyertes, aki az október 22-i Loto 6/49 sorsoláson elvitte az első kategóriás, 17 760 754,40 lejes (több mint 3,32 millió eurós) főnyereményt.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.