Szeptember 21-én ismét a magyar szerzőké a főszerep a magyar dráma napja alkalmából.
Erdélyben több színház megünnepli a magyar dráma napját szeptember 21-én, Marosvásárhelyen és Nagyváradon ősbemutatóval készülnek az eseményre. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Aranka György felvilágosodás kori művelődésszervező szobrát koszorúzza meg hétfőn délután, ebből az alkalomból elhangzik Demény Péter kolozsvári író és szerkesztő erre az alkalomra írt köszöntője.
A színház Kistermében este hat órakor bemutatják a nagyváradi Varga Gábor Kályhabúcsúztató című darabjának felolvasószínházi ősbemutatóját Gáspárik Attila rendezésében. A premieren jelen lesz a jelenleg Nagyváradon élő szerző, akivel az előadást követően Demény Péter beszélget közönségtalálkozó keretében.
Nagyváradon a Szigligeti Színház a szintén nagyváradi származású Szíjártó Tímea-Aletta Az eset című darabját tűzte műsorra. A szöveg, amit most mutatnak be először, korábban elnyerte az erdélyi dráMÁzat II. pályázat Debüt kategóriájának fődíját. A darabot Sardar Tagirovsky, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem rendező szakos diákja állítja színpadra. Az előadást követően Simon Judit újságíró Szűcs Katalin Ágnes kritikussal és Kárpáti Péter dramaturggal a kortárs magyar dráma helyzetéről beszélget.
Kolozsváron már a hétvégén megünneplik a magyar dráma napját. Ebből az alkalomból egyéjszakás drámaírói műhelyt tartanak a színház büféjében. Az érdeklődők választhatnak egy történetet, amit megírhatnak reggelig. A színház közlése szerint amennyiben írói válságba kerülnek a résztvevők, a segélykérő dobozból kapnak egy megmentő teát, kávét, mondatot, szituációt vagy szereplőt. Az éjszaka született írásokat vasárnap délután Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak című előadás előtt felolvassák.
Csíkszeredában a Csíki Játékszín az elmúlt évad népszerű előadását, Kosztolányi Dezső Édes Anna című regénye alapján készült előadását tűzi műsorra hétfőn Lendvai Zoltán rendezésében.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Továbbá: egy román állampolgár bankautomatát akart robbantani Olaszországban, de fordítva sült el. És a vérnackó AUR máris felgyűrte az ingujját a németországi AfD-siker után.
Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.
Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.
Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.