Szeptember 21-én ismét a magyar szerzőké a főszerep a magyar dráma napja alkalmából.
Erdélyben több színház megünnepli a magyar dráma napját szeptember 21-én, Marosvásárhelyen és Nagyváradon ősbemutatóval készülnek az eseményre. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Aranka György felvilágosodás kori művelődésszervező szobrát koszorúzza meg hétfőn délután, ebből az alkalomból elhangzik Demény Péter kolozsvári író és szerkesztő erre az alkalomra írt köszöntője.
A színház Kistermében este hat órakor bemutatják a nagyváradi Varga Gábor Kályhabúcsúztató című darabjának felolvasószínházi ősbemutatóját Gáspárik Attila rendezésében. A premieren jelen lesz a jelenleg Nagyváradon élő szerző, akivel az előadást követően Demény Péter beszélget közönségtalálkozó keretében.
Nagyváradon a Szigligeti Színház a szintén nagyváradi származású Szíjártó Tímea-Aletta Az eset című darabját tűzte műsorra. A szöveg, amit most mutatnak be először, korábban elnyerte az erdélyi dráMÁzat II. pályázat Debüt kategóriájának fődíját. A darabot Sardar Tagirovsky, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem rendező szakos diákja állítja színpadra. Az előadást követően Simon Judit újságíró Szűcs Katalin Ágnes kritikussal és Kárpáti Péter dramaturggal a kortárs magyar dráma helyzetéről beszélget.
Kolozsváron már a hétvégén megünneplik a magyar dráma napját. Ebből az alkalomból egyéjszakás drámaírói műhelyt tartanak a színház büféjében. Az érdeklődők választhatnak egy történetet, amit megírhatnak reggelig. A színház közlése szerint amennyiben írói válságba kerülnek a résztvevők, a segélykérő dobozból kapnak egy megmentő teát, kávét, mondatot, szituációt vagy szereplőt. Az éjszaka született írásokat vasárnap délután Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak című előadás előtt felolvassák.
Csíkszeredában a Csíki Játékszín az elmúlt évad népszerű előadását, Kosztolányi Dezső Édes Anna című regénye alapján készült előadását tűzi műsorra hétfőn Lendvai Zoltán rendezésében.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.
… a galaci család, amelynek otthonát elvitte a ruszki drón, kap egy új lakást a Ferrari-örökös nejétől… és a mindig mosolygós Victor Ponta végleg szakított a PSD-vel és hazafiasabb vizekre evez.
Házuk kertjében ment szembe egy medvével két kisgyerek szerdán délután Lövétén. Mivel veszélyessé vált a helyzet, ártalmatlanítani kellett a nagyvadat. A példány nagyjából kéthete folyamatosan bejárt a településre.
Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.
Viharosra fordul az időjárás az ország nagyrészében csütörtöktől. A csíkszeredaiakat Ro-Alertben is figyelmeztették a viharriasztásra, amiben a katasztrófavédelem kihangsúlyozza, hogy a szélsőséges időjárás idején mindenki gondoskodjon a biztonságáról.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.