A Kovászna, Hargita és Maros megyei románok civil fóruma kihasználva azt a médiahisztériát, amit a sepsiszentgyörgyi városháza tornyára ki nem helyezett román zászló okozott, újból elővette egy 2009-es ötletét: nyilvánítsák a nemzeti lobogót történelmi emléknek. Ezzel akarják elérni, hogy a trikolór ismét ott lobogjon a toronyban, azoknak a katonáknak az emlékét őrizve, akik

a második világháborúban azért küzdöttek, hogy „Erdély felszabaduljon az idegen uralom alól”.

A civil fórum vezetősége által jegyzett közlemény leszögezi: a román katonák hősiességének és a szabadságnak egyik emblematikus szimbóluma, hogy Sepsiszentgyörgy volt az első város Észak-Erdélyben, melyet felszabadítottak a „horthysta-fasiszta” uralom alól 1944. szeptember 8-án, ennek jeleként pedig kitűzték a városháza tornyára a román lobogót.

A közlemény aláírói azt kérik a Kovászna megyei prefektustól, Sebastian Cucutól, hogy vizsgálja meg milyen törvényi keretek teszik lehetővé a nemzeti szimbólumok sérelmezésének büntethetőségét, illetve nyilvánítsák bűncselekménynek a nemzeti jelképek megsértését. Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es polgármestere, mint a román állam tisztviselője ugyanis a az egész román nemzetet provokálta azzal, hogy megtagadta a zászló kihelyezését – véli a székelyföldi román szervezet,

mely tipikusan ellenségeskedő RMDSZ politikájára is utalást tesz.

Antal Árpád polgármester az Agerpres megkeresésére azt nyilatkozta, hogy a polgármesteri hivatal épületére a törvény által megszabott módon, annak homlokzatán található a román zászló, és ugyanaz a törvény érvényes Călăraşiban is, mint Sepsiszentgyörgyön.

Mint ismeretes, valóban Sepsiszentgyörgy volt az első észak-erdélyi város, amelyikbe 1944-ben bevonult a román hadsereg. A bevonulás két héttel azután történt, hogy Bukarestben Mihály román király testőrsége letartóztatta Ion Antonescu marsallt, Románia Hitler-barát kormányzóját, és az ország átállt a szövetséges hatalmak oldalára.