„Most ne menjünk bele abba, hogy a »kiszűrősdit« laza nagyvonalúsággal a magyar hatóságokra hagyják (határőr legyen a talpán, amelyik az iratait összetépő jajveszékelő afgán tálibot megkülönbözteti a háború elől tényleg menekülő szírtől), abban a biztos tudatban, hogy akiről esetleg kiderül, hogy mégsem jogosult a menekültstátuszra, azt visszazsuppolják abba az országba, ahol belépett a Schengeni-övezetbe, azaz Magyarországra. Tételezzük fel, hogy csak »fajtiszta« szírt küldenek Németországba, Franciaországba. Ezek menekültek, tehát befogadják őket, valamilyen uniós személyi okmányt, állampolgárságot kapnak. Azután mi lesz? Mert egyszer kiteszik a »betelt« táblát, s azt mondják, hogy akkor most az EU többi országa következik (nem tudok szabadulni attól a rosszindulatú újságírói felvetéstől, hogy ezalatt megnézik, ki lenne alkalmas munkára – a többiek mehetnek).

Miként fogják rávenni a német/francia jólétet vélhetően hamar megszokó migránsok csoportját, hogy költözzenek Romániába, mondjuk a radóci menekülttáborba? Hogy az is Unió? Na, ne vicceljenek! Erőszakkal? Hát akkor hol vannak az uniós eszmék? De ha még idehozzák is (a francia Gendarmerie nemigen válogat az eszközökben), mitől fognak azok itt maradni? Másnap visszamennek – elvégre a munkavállalók szabad mozgása az Európai Unió működéséről szóló szerződés 45. cikkében rögzített uniós alapelv.

Akkor mire való a kvóta?”