Magyar tizenegy, meg román tizenegy: a huszonkettes csapdája. Vigyázat: HUMORVESZÉLY!
1. A meccsre kiutazó Rapid-szurkolók tucatjait szállították le a vonatról a magyar vámosok, mivel pakisztáni bevándorlókhoz hasonlítottak.
2. Nagy nyomás nehezedik a román nemzeti tizenegyre. A tét óriási: aki veszít, 300.000 szíriai menekültet kap.
3. Vigyázat a valutaváltásnál! Egy román beváltott 100 eurót, és kapott egy talicska forintot.
4. A gyep tökéletes a meccs előtt. A magyarok ugyanis itt legeltetik a lovaikat.
5. A magyarok Cristi Tănase hiányától félnek a legjobban: „Ha ő nincs a pályán, elveszítjük az emberelőnyünket.”
6. Néhány budapesti szíriai menekült a meccs kapcsán: „Azt hittük, mi vagyunk az elmaradottak, de a románok leköröztek. Nekik még mindig Iordănescu az edzőjük!”
7. A román válogatott legjobb támadója a kispadon fog ülni, amikor megszólal a síp: Viorel Moldovan, Iordănescu segédje.
8. A mérkőzés eredményétől vagy a lelátókon bekövetkező eseményektől függetlenül, rossz hírünk van a magyar szurkolók számára: Erdély továbbra is a románoké marad.
9. A nemzeti tizenegynek minden esélye megvan egy ragyogó meccsre: a lelátókon kiváló katari és azerbajdzsáni klubok küldöttei ülnek majd.
10. Iordănescu sürgősen behívta Bănel Nicolițát, hogy biztosítsuk a Budapesten levő szíriaiak támogatását: „Bănel teljesen közéjük tartozónak néz ki!”
11. Játékosaik mozgósítása céljából a magyarok patadobogásra akarják cserélni a magyar himnuszt.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Eltűnt egy 87 éves férfi, aki vasárnap délelőtt távozott gyergyóalfalvi hétvégi házából, azóta nem tért vissza. A Hargita megyei rendőrség a lakosság segítségét kéri a felkutatásában.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.