Magyar tizenegy, meg román tizenegy: a huszonkettes csapdája. Vigyázat: HUMORVESZÉLY!
1. A meccsre kiutazó Rapid-szurkolók tucatjait szállították le a vonatról a magyar vámosok, mivel pakisztáni bevándorlókhoz hasonlítottak.
2. Nagy nyomás nehezedik a román nemzeti tizenegyre. A tét óriási: aki veszít, 300.000 szíriai menekültet kap.
3. Vigyázat a valutaváltásnál! Egy román beváltott 100 eurót, és kapott egy talicska forintot.
4. A gyep tökéletes a meccs előtt. A magyarok ugyanis itt legeltetik a lovaikat.
5. A magyarok Cristi Tănase hiányától félnek a legjobban: „Ha ő nincs a pályán, elveszítjük az emberelőnyünket.”
6. Néhány budapesti szíriai menekült a meccs kapcsán: „Azt hittük, mi vagyunk az elmaradottak, de a románok leköröztek. Nekik még mindig Iordănescu az edzőjük!”
7. A román válogatott legjobb támadója a kispadon fog ülni, amikor megszólal a síp: Viorel Moldovan, Iordănescu segédje.
8. A mérkőzés eredményétől vagy a lelátókon bekövetkező eseményektől függetlenül, rossz hírünk van a magyar szurkolók számára: Erdély továbbra is a románoké marad.
9. A nemzeti tizenegynek minden esélye megvan egy ragyogó meccsre: a lelátókon kiváló katari és azerbajdzsáni klubok küldöttei ülnek majd.
10. Iordănescu sürgősen behívta Bănel Nicolițát, hogy biztosítsuk a Budapesten levő szíriaiak támogatását: „Bănel teljesen közéjük tartozónak néz ki!”
11. Játékosaik mozgósítása céljából a magyarok patadobogásra akarják cserélni a magyar himnuszt.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
… a galaci család, amelynek otthonát elvitte a ruszki drón, kap egy új lakást a Ferrari-örökös nejétől… és a mindig mosolygós Victor Ponta végleg szakított a PSD-vel és hazafiasabb vizekre evez.
A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Bár eredetileg csikót próbált elejteni egy agresszív székelyvarsági medve, később rátámadt és megkergette a vasárnap esti riasztásra kiérkező hatóságokat. Kénytelenek voltak ártalmatlanítani a nagyvadat.
Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.
Négy gyermek és három felnőtt lett rosszul egy összejövetelen a Gyimesközéplokhoz tartozó Hidegségen vasárnap este. A mentőegységek valamennyiüket csíkszeredai kórházba szállították.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.