A magyarok megint példát mutattak, a Kolozsvári Magyar Napokon. És a románok ezt látták. És jól van ez így.
Minden bizonnyal nem vetném papírra ezeket a sorokat, ha nem döbbentett volna meg egy hallgatólagos és konjunkturális Facebook-szövetség egy „tiszta magyar” és egy „vadromán” között, akiket az a kijelentésem zavart, hogy a Kolozsvári Magyar Napok egy lépést jelent a multikulturális társadalom felé. És ez nyilvánvalóan annak a jele, hogy
amit én nem az elnemzetlenedési és a jelképek eltemetésére irányuló folyamat egyik szakaszának tekintek, hanem a „passzivitás”, a többséggel szembeni kétségbeesett beletörődés feladásának, tehát annak, hogy ezentúl sokkal aktívabban kíván megjelenni a város életében.
Nem untatom önöket a részletekkel, nem éri meg. Meggyőződésem, hogy az erdélyiek és nemcsak ők, egyre nagyobb bizalommal tekintenek a jövő felé, és végül sikerül majd elkergetnünk a múlt kísérteteit.
Ezért térek vissza az Erdély Fővárosában nemrég véget ért eseményre, és a Nemzeti Zászló Napjával kapcsolatos csíkszeredai rendezvényre gondolva nem tudok nem fejet hajtani az előtt az elegáns mód előtt, ahogy az erdélyi magyarok megünnepelték Nemzeti Ünnepüket.
Szintén a Facebookon valaki (nem számít az etnikuma) a következőt írta: „Minden zászlónak lelke van,következésképpen
Ez pontosan illik arra a zavart állapotra, amiben (összességében) a román társadalom leledzik, melynek még hosszú utat kell megtennie, ezen az úton pedig a kolozsvári rendezvények csak egy félénk lépést jelentenek Európa felé. Erdélyi magyarok, nagyra értékelem a megfontoltságotokat!
Egy érett társadalomban már senki sem foglalkozik ilyesmivel, és főleg senki sem akar a zászlók méretében versenyezni másokkal. Nem, ezeknek a lelkükben van a helyük, vagy méltósággal kibontva bárhol, ahol kell.
Sajnos, még sok mindent meg kell értenünk és el kell fogadnunk ahhoz, hogy ez az óhaj valósággá váljon, de remélem, hogy még megérem azt az időt, amikor ha újra meglátok egy árusnál egy süveget (az eredeti szövegben is magyarul – a szerk.) és megtetszik, ahogy az néhány napja történt, akkor nem fogok habozni, megveszem, hordom és – nyilvánvalóan – senki sem fog ezzel foglalkozni.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.
Kolozsvárról is kitiltják a játéktermeket. Sűrű pártváltások a román parlementben: öt hónap alatt 19-en kerültek át másik frakcióba.
Egy alkotmánybíró, több politikus között egy magyar szenátor és több üzletember is annak a magángépnek a fedélzetén tartózkodott, amely júliusban a görög Míkonosz szigetére szállított egy romániai küldöttséget – közölte a PressOne oknyomozó portál.
További csütörtöki hírek: sebesült medve támadt egy autóból kiszálló emberre Maros megyében. És a pénzügyminiszter beizzítja az adóhivatalt.
Lakóház sarkának ütközött egy autó vasárnap éjszaka Szentegyházán. Mire a rendőrök kiérkeztek a helyszínre, senkit nem találtak a járműben, a közelben tartózkodó 29 éves férfi pedig azt állította, hogy ő csak utas volt.
Miközben Kolozsváron román közegben politikai vitába torkollt, hogy a tanfelügyelőség a tanévkezdés alkalmából ortodox misét „ajánlott” a román iskolák figyelmébe, a magyar tanintézetek esetében ez a kérdés nem okoz problémát.
Antal István-Lóránt szenátornak nem volt pártmegbízása arra, hogy felszálljon a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőre, és nem lett volna szabad azon a gépen lennie – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.