A magyarok megint példát mutattak, a Kolozsvári Magyar Napokon. És a románok ezt látták. És jól van ez így.
Minden bizonnyal nem vetném papírra ezeket a sorokat, ha nem döbbentett volna meg egy hallgatólagos és konjunkturális Facebook-szövetség egy „tiszta magyar” és egy „vadromán” között, akiket az a kijelentésem zavart, hogy a Kolozsvári Magyar Napok egy lépést jelent a multikulturális társadalom felé. És ez nyilvánvalóan annak a jele, hogy
amit én nem az elnemzetlenedési és a jelképek eltemetésére irányuló folyamat egyik szakaszának tekintek, hanem a „passzivitás”, a többséggel szembeni kétségbeesett beletörődés feladásának, tehát annak, hogy ezentúl sokkal aktívabban kíván megjelenni a város életében.
Nem untatom önöket a részletekkel, nem éri meg. Meggyőződésem, hogy az erdélyiek és nemcsak ők, egyre nagyobb bizalommal tekintenek a jövő felé, és végül sikerül majd elkergetnünk a múlt kísérteteit.
Ezért térek vissza az Erdély Fővárosában nemrég véget ért eseményre, és a Nemzeti Zászló Napjával kapcsolatos csíkszeredai rendezvényre gondolva nem tudok nem fejet hajtani az előtt az elegáns mód előtt, ahogy az erdélyi magyarok megünnepelték Nemzeti Ünnepüket.
Szintén a Facebookon valaki (nem számít az etnikuma) a következőt írta: „Minden zászlónak lelke van,következésképpen
Ez pontosan illik arra a zavart állapotra, amiben (összességében) a román társadalom leledzik, melynek még hosszú utat kell megtennie, ezen az úton pedig a kolozsvári rendezvények csak egy félénk lépést jelentenek Európa felé. Erdélyi magyarok, nagyra értékelem a megfontoltságotokat!
Egy érett társadalomban már senki sem foglalkozik ilyesmivel, és főleg senki sem akar a zászlók méretében versenyezni másokkal. Nem, ezeknek a lelkükben van a helyük, vagy méltósággal kibontva bárhol, ahol kell.
Sajnos, még sok mindent meg kell értenünk és el kell fogadnunk ahhoz, hogy ez az óhaj valósággá váljon, de remélem, hogy még megérem azt az időt, amikor ha újra meglátok egy árusnál egy süveget (az eredeti szövegben is magyarul – a szerk.) és megtetszik, ahogy az néhány napja történt, akkor nem fogok habozni, megveszem, hordom és – nyilvánvalóan – senki sem fog ezzel foglalkozni.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
További hírek: a Lia Savonea vezette legfelső bíróság beperelte a kormányt, 2 milliárd lejt követelnek, egy falusi vegyesboltban pedig kábítószert lehetett vásárolni pult alól.
A húsvét manapság sokak számára pusztán kulturális, családi összejövetellé, vakációzássá, hosszú hétvégévé vált, holott a kereszténység legnagyobb ünnepéről van szó, amelynek lényege a szenvedés, a halál és az élet az összefonódása.
A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…
Rendőröket riasztottak egy összetűzéshez csütörtök este a Maros megyei Felsőrépán, de nemhogy csillapodott volna a helyzet, hanem még inkább eldurvult.
Folyamatos az érdeklődés a levélszavazás iránt Magyarország kolozsvári főkonzulátusán, ahol ezekben a napokban egymást váltják azok az erdélyi magyar választópolgárok, akik személyesen szeretnék leadni voksukat a magyarországi országgyűlési választáson.
Leesett a kerékpárról egy idős férfi Bodzafordulón péntek délután, a sérültet a SMURD helikoptere szállította Brassóba a helyi kórházból.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.