// 2026. április 3., péntek // Buda, Richárd

Mi fán terem az erdélyi hungarikum?

// HIRDETÉS

Ezt is megtudhattuk az erdélyi magyar értéktár kiállítással egybekötött konferenciáján. És azt is, hogy a nemzeti értékgyűjtés nem számít éppen sikerágazatnak Transzszilvániában.

A nemzeti érték fogalma természetesen rendkívül tágan értelmezhető, Magyarországon azonban 2012 óta törvény szabályozza, mi számít kiemelt fontosságú, az állam által is védett közösségi értéknek. Az erdélyi magyar értéktár projektet az Élő Erdély Egyesület és a Kriza János Néprajzi Társaság indította, tudtuk meg az utóbbi intézmény kolozsvári székhelyén tartott, konferenciával egybekötött bemutató rendezvényen, ahol – Jakab Albert Zsolt KJNT-elnök felvezetőjét követően – Szakáli István Loránd agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár (címlapképünkön jobbra) segített képbe helyezni bennünket arról, hogy mi is értendő egészen pontosan hungarikum alatt.

Tehát: a nemzeti értékgyűjtés intézményesített változatának – amit a már fentebb említett 2012. évi törvény szabályoz – három szintje van. 

• A piramis legalsó szintjén a települési, tájegységi és megyei értéktárak helyezkednek el. És hogy mi számít olyan értéknek, amely bekerülhet ezekbe a tárakba? Gyakorlatilag minden, amiről egy helyi közösség tagjai úgy érzik, hogy csakis rájuk jellemző, az épített örökségtől a helyi kultúra sajátos hagyományain át a tájspecifikus gasztronómiáig. „Az az érték, amit ők annak tartanak”, hangsúlyozza Szakáli. Ezen a(z alap)szinten bárki tehet javaslatot – ezt aztán az értéktár-bizottságok bírálják el (amelyeket a helyi önkormányzatok állítanak fel minden olyan településen, amely részt vesz a programban).

 

Vannak persze olyan értékek, amelyek nem kötődnek egy adott földrajzi egységhez, ezek úgynevezett ágazati értéktárakba kerülnek (ilyen például a magyar akác, példálózik a helyettes államtitkár).

 

 

Mint megtudtuk, jelenleg (még) nincs erdélyi hungarikum

 

• A piramis közepén az ún. magyar értéktár helyezkedik el, ide már nehezebb bekerülni. Az értékkiválasztásban a fokozatosság elve érvényesül, vagyis végig kell járni a „szamárlétrát”: egy értéket először az alapszintű értéktárakba kell felvenni, innen araszolhat felfelé, közép-, aztán felsőszintre, ami a nemzeti értékgyűjtés non plusz ultrája. Igen, a hungarikum. De mielőtt rátérnénk erre, meg kell említeni, hogy létezik külhoni magyar értéktár is, bár nem nevezhető éppen akkora sikertörténetnek, mint az anyaországi hungarikum-rendszer (Magyarországon 550 településen létezik nemzeti értéktár). 

 

Megjegyzendő, ahhoz, hogy például Erdélyben „felvegyenek” egy értéket a magyar értéktárba, bírnia kell valamely hazai magyar politikai alakulat – az RMDSZ, a Néppárt vagy a Polgári Párt – támogatását. Erre azért van szükség, fejtegeti az egyébként nagyváradi származású, középiskoláit Kolozsváron végző Szakáli, mert a magyarországi rendszert, amely az önkormányzatok aktív hozzájárulására és együttműködésére épül, nehéz adaptálni Erdélyben – hiszen a Székelyföldön kívül kevés magyar többségű önkormányzat van (főleg megyei szinten). Ezért utalták a határon túli értéktár-kezdeményezések támogatását a Magyar Állandó Értekezletben (MÁÉRT) részt vevő, a magyar kormány által partnerként elfogadott szervezetek hatáskörébe. 

 

Szakmai értelemben természetesen nem ezek a politikai szervezetek rendelkeznek a határon túli értékek meghatározásával, Erdélyben például – egy meghívásos pályázat eredményeként – a már említett két intézmény, az Élő Erdély és a Kriza társaság foglalkozik a nemzeti értékgyűjtéssel.

 

• A piramis csúcsa a hungarikum. A nemrég 21 tagúra bővült hungarikum-bizottság összetétele meglehetősen reprezentatív, a minisztériumok, a Magyar Tudományos Akadémia, az Országgyűlés, a MÁÉRT, a határon túli magyarok (3 képviselővel), illetve a magyarországi nemzeti kisebbségek delegáltjaiból áll össze. 

 

 

Az erdélyi értéktár logója

 

Jelenleg 50 hungarikumot tartanak számon, ezek legnagyobb része a kultúrához és a művelődéshez kötődik, de szép számmal vannak hungarikumok az agrár- és élelmiszer-gazdaság, az épített örökség vagy a gasztronómia területéről, sőt életművek is bekerülhetnek ebbe az illusztris körbe (gondolták volna, hogy gróf Széchenyi István vagy Puskás Öcsi életműve hungarikumként van nyilvántartva?).

 

A végére hagytuk a meglepetést. Összesen 106 külhoni értéket regisztráltak eddig, ebből mintegy 70 a Vajdaságból származik, és – fogózzanak meg – 5 darab Erdélyből. Csak az érdekesség kedvéért, felsoroljuk ezeket: Páduai Szent Antal templom, ferences kolostor és a Károlyi grófok kriptája; Gyergyóújfalvai Falutörvény; Gyergyótekerőpataki római katolikus templom; Szent Imre római katolikus műemléktemplom; Jancsó udvarház.

 

Minden jel szerint lesz munkája bőven az erdélyi értéktár kezdeményezőinek.

 

(szöveg: Papp Attila Zsolt; fotók: Kedves Anett)

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá
Főtér

És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá

Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.

Tanulságok egy még le sem zajlott választás kapcsán
Krónika

Tanulságok egy még le sem zajlott választás kapcsán

Miközben Magyarországon az elmúlt választási ciklusok legkiélezettebb és -feszültebb politikai kampánya zajlik, Erdélyben – és több magyarlakta vidéken a Kárpát-medencében – már megkezdődött a szavazási folyamat.

Akkora rönköt vontatott az úttesten egy férfi, hogy a polgármester lehidalt – hírek szombaton
Főtér

Akkora rönköt vontatott az úttesten egy férfi, hogy a polgármester lehidalt – hírek szombaton

További híreink: az időnket is ellopják – 23 órás lesz a vasárnap; az üzemanyagárak pedig elszabadultak, de a gazdákat legalább megmentené egy rendelet.

Ahány város, annyi ár: ennyiért juthatnak hozzá a húsvéti bárányhúshoz Székelyföldön
Székelyhon

Ahány város, annyi ár: ennyiért juthatnak hozzá a húsvéti bárányhúshoz Székelyföldön

A vágott bárány átlagára 45 és 60 lej között mozog kilogrammonként Székelyföld piacain. Míg Gyergyószéken már 45 lejért is találni húst, Sepsiszentgyörgyön mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk a vásárlóknak a 60 lejes egységár miatt.

Megdöbbenést keltett Romániában, hogy a magyar aranytartalék megelőzte a románt
Krónika

Megdöbbenést keltett Romániában, hogy a magyar aranytartalék megelőzte a románt

Kiemelt figyelemmel reagált a román sajtó arra a hírre, hogy Magyarország aranykészletei immár nagyobbak, mint a Bukarest által felhalmozottak.

Látványos fordulat az üzemanyagpiacon: a dízel ára „benézett” tíz lej alá
Székelyhon

Látványos fordulat az üzemanyagpiacon: a dízel ára „benézett” tíz lej alá

Mintegy 40 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára szerdán, egyelőre az OMV és a Petrom-töltőállomásokon.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS