// 2026. március 25., szerda // Irén, Irisz

Mi fán terem az erdélyi hungarikum?

// HIRDETÉS

Ezt is megtudhattuk az erdélyi magyar értéktár kiállítással egybekötött konferenciáján. És azt is, hogy a nemzeti értékgyűjtés nem számít éppen sikerágazatnak Transzszilvániában.

A nemzeti érték fogalma természetesen rendkívül tágan értelmezhető, Magyarországon azonban 2012 óta törvény szabályozza, mi számít kiemelt fontosságú, az állam által is védett közösségi értéknek. Az erdélyi magyar értéktár projektet az Élő Erdély Egyesület és a Kriza János Néprajzi Társaság indította, tudtuk meg az utóbbi intézmény kolozsvári székhelyén tartott, konferenciával egybekötött bemutató rendezvényen, ahol – Jakab Albert Zsolt KJNT-elnök felvezetőjét követően – Szakáli István Loránd agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár (címlapképünkön jobbra) segített képbe helyezni bennünket arról, hogy mi is értendő egészen pontosan hungarikum alatt.

Tehát: a nemzeti értékgyűjtés intézményesített változatának – amit a már fentebb említett 2012. évi törvény szabályoz – három szintje van. 

• A piramis legalsó szintjén a települési, tájegységi és megyei értéktárak helyezkednek el. És hogy mi számít olyan értéknek, amely bekerülhet ezekbe a tárakba? Gyakorlatilag minden, amiről egy helyi közösség tagjai úgy érzik, hogy csakis rájuk jellemző, az épített örökségtől a helyi kultúra sajátos hagyományain át a tájspecifikus gasztronómiáig. „Az az érték, amit ők annak tartanak”, hangsúlyozza Szakáli. Ezen a(z alap)szinten bárki tehet javaslatot – ezt aztán az értéktár-bizottságok bírálják el (amelyeket a helyi önkormányzatok állítanak fel minden olyan településen, amely részt vesz a programban).

 

Vannak persze olyan értékek, amelyek nem kötődnek egy adott földrajzi egységhez, ezek úgynevezett ágazati értéktárakba kerülnek (ilyen például a magyar akác, példálózik a helyettes államtitkár).

 

 

Mint megtudtuk, jelenleg (még) nincs erdélyi hungarikum

 

• A piramis közepén az ún. magyar értéktár helyezkedik el, ide már nehezebb bekerülni. Az értékkiválasztásban a fokozatosság elve érvényesül, vagyis végig kell járni a „szamárlétrát”: egy értéket először az alapszintű értéktárakba kell felvenni, innen araszolhat felfelé, közép-, aztán felsőszintre, ami a nemzeti értékgyűjtés non plusz ultrája. Igen, a hungarikum. De mielőtt rátérnénk erre, meg kell említeni, hogy létezik külhoni magyar értéktár is, bár nem nevezhető éppen akkora sikertörténetnek, mint az anyaországi hungarikum-rendszer (Magyarországon 550 településen létezik nemzeti értéktár). 

 

Megjegyzendő, ahhoz, hogy például Erdélyben „felvegyenek” egy értéket a magyar értéktárba, bírnia kell valamely hazai magyar politikai alakulat – az RMDSZ, a Néppárt vagy a Polgári Párt – támogatását. Erre azért van szükség, fejtegeti az egyébként nagyváradi származású, középiskoláit Kolozsváron végző Szakáli, mert a magyarországi rendszert, amely az önkormányzatok aktív hozzájárulására és együttműködésére épül, nehéz adaptálni Erdélyben – hiszen a Székelyföldön kívül kevés magyar többségű önkormányzat van (főleg megyei szinten). Ezért utalták a határon túli értéktár-kezdeményezések támogatását a Magyar Állandó Értekezletben (MÁÉRT) részt vevő, a magyar kormány által partnerként elfogadott szervezetek hatáskörébe. 

 

Szakmai értelemben természetesen nem ezek a politikai szervezetek rendelkeznek a határon túli értékek meghatározásával, Erdélyben például – egy meghívásos pályázat eredményeként – a már említett két intézmény, az Élő Erdély és a Kriza társaság foglalkozik a nemzeti értékgyűjtéssel.

 

• A piramis csúcsa a hungarikum. A nemrég 21 tagúra bővült hungarikum-bizottság összetétele meglehetősen reprezentatív, a minisztériumok, a Magyar Tudományos Akadémia, az Országgyűlés, a MÁÉRT, a határon túli magyarok (3 képviselővel), illetve a magyarországi nemzeti kisebbségek delegáltjaiból áll össze. 

 

 

Az erdélyi értéktár logója

 

Jelenleg 50 hungarikumot tartanak számon, ezek legnagyobb része a kultúrához és a művelődéshez kötődik, de szép számmal vannak hungarikumok az agrár- és élelmiszer-gazdaság, az épített örökség vagy a gasztronómia területéről, sőt életművek is bekerülhetnek ebbe az illusztris körbe (gondolták volna, hogy gróf Széchenyi István vagy Puskás Öcsi életműve hungarikumként van nyilvántartva?).

 

A végére hagytuk a meglepetést. Összesen 106 külhoni értéket regisztráltak eddig, ebből mintegy 70 a Vajdaságból származik, és – fogózzanak meg – 5 darab Erdélyből. Csak az érdekesség kedvéért, felsoroljuk ezeket: Páduai Szent Antal templom, ferences kolostor és a Károlyi grófok kriptája; Gyergyóújfalvai Falutörvény; Gyergyótekerőpataki római katolikus templom; Szent Imre római katolikus műemléktemplom; Jancsó udvarház.

 

Minden jel szerint lesz munkája bőven az erdélyi értéktár kezdeményezőinek.

 

(szöveg: Papp Attila Zsolt; fotók: Kedves Anett)

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A járdán gázoltak halálra egy terhes nőt. Hibáztatás helyett ideje lenne a saját felelősségünkön is elgondolkodni
Főtér

A járdán gázoltak halálra egy terhes nőt. Hibáztatás helyett ideje lenne a saját felelősségünkön is elgondolkodni

A rendszer rossz, ez tény. De nem lehet mindent a rendszerre kenni. Talán a sofőrök egyéni hozzáállásával is baj van, méghozzá nem is kicsi.

Elektromos autó az üzemanyagválság ellen? Kiszámoltuk: meghökkentő a különbség
Krónika

Elektromos autó az üzemanyagválság ellen? Kiszámoltuk: meghökkentő a különbség

Az iráni háború által okozott üzemanyagársokk új lendületet adhat az elektromos autók piacának, de nem mindenhol ugyanúgy, valódi mentalitásváltást pedig valószínűleg csak egy hosszasan elhúzódó olajválság idézhet elő.

Erdélyi parasztfelkelések: Nem minden magyar volt földesúr, és nem minden román volt jobbágy
Főtér

Erdélyi parasztfelkelések: Nem minden magyar volt földesúr, és nem minden román volt jobbágy

Ezúttal az elnyomott tömegekről és a hétköznapi hősökről értekeztek az MCC kolozsvári központjának történész meghívottjai.

Holtan találták meg a Gyergyóalfaluból eltűnt férfit
Székelyhon

Holtan találták meg a Gyergyóalfaluból eltűnt férfit

Megtalálták, de sajnos már nem volt életben a Gyergyóalfaluból eltűnt 63 éves férfi – közölték Gyergyóalfalu község Facebook-oldalán a hétfői nagyszabású keresőakciót követően.

Bocsánatkérésre szólítja Zelenszkijt a székelyföldi parlamenti képviselő
Krónika

Bocsánatkérésre szólítja Zelenszkijt a székelyföldi parlamenti képviselő

Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Erő ügyvivő elnöke bocsánatkérést vár Zelenszkijtől, és felszólítja az Ukrajna területén élő kisebbségek jogainak biztosítására.

Történelmi nap a benzinkutaknál
Székelyhon

Történelmi nap a benzinkutaknál

Nagyon hamar beigazolódtak azok az előrejelzések – egyesek szerint akkor még spekulációk –, amelyek 9–10 lej fölé vizionálták az üzemanyagok literenkénti árát.

// még több főtér.ro
Vége az illegális erdővágásnak? – hírek szombaton
2026. március 21., szombat

Vége az illegális erdővágásnak? – hírek szombaton

Románia is azok között az országok között van, akik a Hormuz-szoros megnyitását szorgalmazzák. Egy román nő és egy iráni férfi megpróbált behatolni egy brit haditengerészeti bázisba.

Vége az illegális erdővágásnak? – hírek szombaton
2026. március 21., szombat

Vége az illegális erdővágásnak? – hírek szombaton

Románia is azok között az országok között van, akik a Hormuz-szoros megnyitását szorgalmazzák. Egy román nő és egy iráni férfi megpróbált behatolni egy brit haditengerészeti bázisba.

Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS