Szóval lesz hely. Ez a jó hír. Viszont nem lesz nyugdíj. Ez a rossz hír. Ja, és a magyarokról nem esik szó.
Románia demográfiai helyzetének alakulása a 2050-es évekig az egyik legaggasztóbb a világon, ugyanis a becslések szerint
a lakosság.
Ami a népességszám 2050-ig becsült csökkenését illeti, Bulgária után Románia a világon a második helyen áll, figyelmeztet az Egyesült Nemzetek Szervezete. A legutóbbi tanulmányok szerint Románia a következő 35 évben elveszíti népessége 22 százalékát, vagyis négymillió lakost.
Ez az egyik legnagyobb csökkenés a világon, amiben csak bolgár szomszédaink teljesítenek rosszabbul, akiknek lakossága 27 százalékkal csökkenhet, a mostani hétmillióról kevéssel több mint ötmillióra 2050-ig, állítja az ENSZ.
Bulgária és Románia után a következő tíz helyen több kelet-európai ország is található: Moldova Köztársaság, Magyarország, Szerbia, Horvátország, Litvánia, Lettország.
És legalább ennyire aggasztóak azok a magyarázatok is, melyeket az ENSZ a hazai népességszám drasztikus csökkenésére ad: alacsony születési arány, az Európai Unió legmagasabb gyermekhalandósága, valamint a negatív természetes szaporulat. Ilyen körülmények között ahhoz, hogy a lakosságszám újra elérje a 20 millió főt, ebben az időszakban minden romániai nőnek legalább két gyermeket kell szülnie, figyelmeztetnek a szakértők.
Következésképpen az 1989 decembere után tapasztalt, évről évre súlyosbodó demográfiai hanyatlás többek között a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát is veszélyezteti, állítják a szakértők, akik hozzáteszik, hogy hazánknak a felelős születésszám helyreállítására van szüksége.
„A demográfiai hanyatlás rányomja a bélyegét az állami nyugdíjrendszerre, amikor a munkaképes korú (20–64 éves) lakosság az 1989 után született kis létszámú nemzedékekből fog állni, melyeknek az 1989 előtti nagy létszámú nemzedékből származó idős (65 éves és annál idősebb) lakosságot kell eltartaniuk. A munkaképes korú népességbe már bekerültek az első 1989 után született nemzedékek, és a jövőben ez a folyamat erősödni fog”, mondta nemrég az Adevărulnak Vasile Gheţău professzor, a Román Akadémia Demográfiai Kutatások Központjának igazgatója.
Szintén az ENSZ statisztikái szerint Romániában 2050-re 49 évre nőhet az átlagéletkor, a 2015-ös 40 évről. „Globális szinten most zajlik a «baby boom»-nemzedék fokozatos nyugdíjba vonulása, mely átmenetet a mérete miatt «ezüstös cunaminak» is neveznek. Ez a jelenség önmagában is egyre nagyobb kihívást jelent majd a következő évtizedekben a nyugdíjrendszer számára.” Ez az értékelés egy másik tanulmányból származik, mely a nyugdíjba vonulási folyamatot elemzi 18 országban, köztük Romániában is.
Ennek megfelelően a vizsgálat alá vont 18 országban a nyugdíjakkal kapcsolatos kiadások átlagosan 29 százalékkal fognak nőni, amikor a „baby boom”-nemzedék tagjai nyugdíjba vonulnak, az angolszász országok pedig e szakasz felső határánál vannak a „boom”-időszak hosszabb időtartama miatt, derül ki az Allianz International Pensions tanulmányból.
Ennek ellenére globális szinten az emberiség nem küzd ezzel a gonddal. Ellenkezőleg. A világ népessége a mostani csaknem 7 milliárdról 2050-ig 9,7 milliárdra fog nőni és több mint 11 milliárdra 2100-ig. Az indiaiak lesznek a legtöbben, akik körülbelül hét éven belül többen lesznek, mint a kínaiak.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Országszerte 2172 hivatásos katonai állást hirdetett meg a román védelmi minisztérium. A hétfőn kezdődött toborzási kampányban 18 és 45 év közötti jelentkezőket várnak, akiknek legalább tíz osztály elvégzéséről szóló bizonyítványuk van.
Továbbá: jaj, nektek, állattenyésztők, jön a vega népmozgalom, Gigi Becali megadta a hangot. És halleluja, a liberálisok megszavazták a Niculescu-kormányt, persze, nem jó kedvükben.
Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.
Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.
Megtiszteltetés és óriási felelősség volt Románia miniszterelnök-helyetteseként képviselni a magyar közösséget, és felelősséggel dolgozni a kormányban – írta szerda délutáni posztjában Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.