Szóval lesz hely. Ez a jó hír. Viszont nem lesz nyugdíj. Ez a rossz hír. Ja, és a magyarokról nem esik szó.
Románia demográfiai helyzetének alakulása a 2050-es évekig az egyik legaggasztóbb a világon, ugyanis a becslések szerint
a lakosság.
Ami a népességszám 2050-ig becsült csökkenését illeti, Bulgária után Románia a világon a második helyen áll, figyelmeztet az Egyesült Nemzetek Szervezete. A legutóbbi tanulmányok szerint Románia a következő 35 évben elveszíti népessége 22 százalékát, vagyis négymillió lakost.
Ez az egyik legnagyobb csökkenés a világon, amiben csak bolgár szomszédaink teljesítenek rosszabbul, akiknek lakossága 27 százalékkal csökkenhet, a mostani hétmillióról kevéssel több mint ötmillióra 2050-ig, állítja az ENSZ.
Bulgária és Románia után a következő tíz helyen több kelet-európai ország is található: Moldova Köztársaság, Magyarország, Szerbia, Horvátország, Litvánia, Lettország.
És legalább ennyire aggasztóak azok a magyarázatok is, melyeket az ENSZ a hazai népességszám drasztikus csökkenésére ad: alacsony születési arány, az Európai Unió legmagasabb gyermekhalandósága, valamint a negatív természetes szaporulat. Ilyen körülmények között ahhoz, hogy a lakosságszám újra elérje a 20 millió főt, ebben az időszakban minden romániai nőnek legalább két gyermeket kell szülnie, figyelmeztetnek a szakértők.
Következésképpen az 1989 decembere után tapasztalt, évről évre súlyosbodó demográfiai hanyatlás többek között a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát is veszélyezteti, állítják a szakértők, akik hozzáteszik, hogy hazánknak a felelős születésszám helyreállítására van szüksége.
„A demográfiai hanyatlás rányomja a bélyegét az állami nyugdíjrendszerre, amikor a munkaképes korú (20–64 éves) lakosság az 1989 után született kis létszámú nemzedékekből fog állni, melyeknek az 1989 előtti nagy létszámú nemzedékből származó idős (65 éves és annál idősebb) lakosságot kell eltartaniuk. A munkaképes korú népességbe már bekerültek az első 1989 után született nemzedékek, és a jövőben ez a folyamat erősödni fog”, mondta nemrég az Adevărulnak Vasile Gheţău professzor, a Román Akadémia Demográfiai Kutatások Központjának igazgatója.
Szintén az ENSZ statisztikái szerint Romániában 2050-re 49 évre nőhet az átlagéletkor, a 2015-ös 40 évről. „Globális szinten most zajlik a «baby boom»-nemzedék fokozatos nyugdíjba vonulása, mely átmenetet a mérete miatt «ezüstös cunaminak» is neveznek. Ez a jelenség önmagában is egyre nagyobb kihívást jelent majd a következő évtizedekben a nyugdíjrendszer számára.” Ez az értékelés egy másik tanulmányból származik, mely a nyugdíjba vonulási folyamatot elemzi 18 országban, köztük Romániában is.
Ennek megfelelően a vizsgálat alá vont 18 országban a nyugdíjakkal kapcsolatos kiadások átlagosan 29 százalékkal fognak nőni, amikor a „baby boom”-nemzedék tagjai nyugdíjba vonulnak, az angolszász országok pedig e szakasz felső határánál vannak a „boom”-időszak hosszabb időtartama miatt, derül ki az Allianz International Pensions tanulmányból.
Ennek ellenére globális szinten az emberiség nem küzd ezzel a gonddal. Ellenkezőleg. A világ népessége a mostani csaknem 7 milliárdról 2050-ig 9,7 milliárdra fog nőni és több mint 11 milliárdra 2100-ig. Az indiaiak lesznek a legtöbben, akik körülbelül hét éven belül többen lesznek, mint a kínaiak.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
Románia kiutasíthatja az orosz nagykövetet, ha újabb orosz drónok hullanak az országra. A személyi igazolványáért ment a plázába egy férfi, öt év börtön lett a vége.
1920. június 4-én írták alá a versailles-i Grand Trianon kastélyban azt a békeszerződést, amely alapjaiban formálta át Magyarország sorsát. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Köő Artúr történészt, Trianon-kutatót kérdeztük.
… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.
Felrobbant egy tengeri drón pénteken a konstancai kikötőben; a robbanás hangja a környező lakónegyedekben is hallható volt.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kinevezte Lőrincz Helgát az RMDSZ javaslatára az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) elnökévé.
Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.