Romániából eltűnnek a románok
Szóval lesz hely. Ez a jó hír. Viszont nem lesz nyugdíj. Ez a rossz hír. Ja, és a magyarokról nem esik szó.
Románia demográfiai helyzetének alakulása a 2050-es évekig az egyik legaggasztóbb a világon, ugyanis a becslések szerint
a következő 35 évben 22 százalékkal fog csökkenni
a lakosság.
Ami a népességszám 2050-ig becsült csökkenését illeti, Bulgária után Románia a világon a második helyen áll, figyelmeztet az Egyesült Nemzetek Szervezete. A legutóbbi tanulmányok szerint Románia a következő 35 évben elveszíti népessége 22 százalékát, vagyis négymillió lakost.
Ez az egyik legnagyobb csökkenés a világon, amiben csak bolgár szomszédaink teljesítenek rosszabbul, akiknek lakossága 27 százalékkal csökkenhet, a mostani hétmillióról kevéssel több mint ötmillióra 2050-ig, állítja az ENSZ.
Bulgária és Románia után a következő tíz helyen több kelet-európai ország is található: Moldova Köztársaság, Magyarország, Szerbia, Horvátország, Litvánia, Lettország.
És legalább ennyire aggasztóak azok a magyarázatok is, melyeket az ENSZ a hazai népességszám drasztikus csökkenésére ad: alacsony születési arány, az Európai Unió legmagasabb gyermekhalandósága, valamint a negatív természetes szaporulat. Ilyen körülmények között ahhoz, hogy a lakosságszám újra elérje a 20 millió főt, ebben az időszakban minden romániai nőnek legalább két gyermeket kell szülnie, figyelmeztetnek a szakértők.
Nem lesznek nyugdíjak
Következésképpen az 1989 decembere után tapasztalt, évről évre súlyosbodó demográfiai hanyatlás többek között a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát is veszélyezteti, állítják a szakértők, akik hozzáteszik, hogy hazánknak a felelős születésszám helyreállítására van szüksége.
„A demográfiai hanyatlás rányomja a bélyegét az állami nyugdíjrendszerre, amikor a munkaképes korú (20–64 éves) lakosság az 1989 után született kis létszámú nemzedékekből fog állni, melyeknek az 1989 előtti nagy létszámú nemzedékből származó idős (65 éves és annál idősebb) lakosságot kell eltartaniuk. A munkaképes korú népességbe már bekerültek az első 1989 után született nemzedékek, és a jövőben ez a folyamat erősödni fog”, mondta nemrég az Adevărulnak Vasile Gheţău professzor, a Román Akadémia Demográfiai Kutatások Központjának igazgatója.
Szintén az ENSZ statisztikái szerint Romániában 2050-re 49 évre nőhet az átlagéletkor, a 2015-ös 40 évről. „Globális szinten most zajlik a «baby boom»-nemzedék fokozatos nyugdíjba vonulása, mely átmenetet a mérete miatt «ezüstös cunaminak» is neveznek. Ez a jelenség önmagában is egyre nagyobb kihívást jelent majd a következő évtizedekben a nyugdíjrendszer számára.” Ez az értékelés egy másik tanulmányból származik, mely a nyugdíjba vonulási folyamatot elemzi 18 országban, köztük Romániában is.
Ennek megfelelően a vizsgálat alá vont 18 országban a nyugdíjakkal kapcsolatos kiadások átlagosan 29 százalékkal fognak nőni, amikor a „baby boom”-nemzedék tagjai nyugdíjba vonulnak, az angolszász országok pedig e szakasz felső határánál vannak a „boom”-időszak hosszabb időtartama miatt, derül ki az Allianz International Pensions tanulmányból.
A lakosság globális szinten nő
Ennek ellenére globális szinten az emberiség nem küzd ezzel a gonddal. Ellenkezőleg. A világ népessége a mostani csaknem 7 milliárdról 2050-ig 9,7 milliárdra fog nőni és több mint 11 milliárdra 2100-ig. Az indiaiak lesznek a legtöbben, akik körülbelül hét éven belül többen lesznek, mint a kínaiak.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
