Romániából eltűnnek a románok
Szóval lesz hely. Ez a jó hír. Viszont nem lesz nyugdíj. Ez a rossz hír. Ja, és a magyarokról nem esik szó.
Románia demográfiai helyzetének alakulása a 2050-es évekig az egyik legaggasztóbb a világon, ugyanis a becslések szerint
a következő 35 évben 22 százalékkal fog csökkenni
a lakosság.
Ami a népességszám 2050-ig becsült csökkenését illeti, Bulgária után Románia a világon a második helyen áll, figyelmeztet az Egyesült Nemzetek Szervezete. A legutóbbi tanulmányok szerint Románia a következő 35 évben elveszíti népessége 22 százalékát, vagyis négymillió lakost.
Ez az egyik legnagyobb csökkenés a világon, amiben csak bolgár szomszédaink teljesítenek rosszabbul, akiknek lakossága 27 százalékkal csökkenhet, a mostani hétmillióról kevéssel több mint ötmillióra 2050-ig, állítja az ENSZ.
Bulgária és Románia után a következő tíz helyen több kelet-európai ország is található: Moldova Köztársaság, Magyarország, Szerbia, Horvátország, Litvánia, Lettország.
És legalább ennyire aggasztóak azok a magyarázatok is, melyeket az ENSZ a hazai népességszám drasztikus csökkenésére ad: alacsony születési arány, az Európai Unió legmagasabb gyermekhalandósága, valamint a negatív természetes szaporulat. Ilyen körülmények között ahhoz, hogy a lakosságszám újra elérje a 20 millió főt, ebben az időszakban minden romániai nőnek legalább két gyermeket kell szülnie, figyelmeztetnek a szakértők.
Nem lesznek nyugdíjak
Következésképpen az 1989 decembere után tapasztalt, évről évre súlyosbodó demográfiai hanyatlás többek között a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát is veszélyezteti, állítják a szakértők, akik hozzáteszik, hogy hazánknak a felelős születésszám helyreállítására van szüksége.
„A demográfiai hanyatlás rányomja a bélyegét az állami nyugdíjrendszerre, amikor a munkaképes korú (20–64 éves) lakosság az 1989 után született kis létszámú nemzedékekből fog állni, melyeknek az 1989 előtti nagy létszámú nemzedékből származó idős (65 éves és annál idősebb) lakosságot kell eltartaniuk. A munkaképes korú népességbe már bekerültek az első 1989 után született nemzedékek, és a jövőben ez a folyamat erősödni fog”, mondta nemrég az Adevărulnak Vasile Gheţău professzor, a Román Akadémia Demográfiai Kutatások Központjának igazgatója.
Szintén az ENSZ statisztikái szerint Romániában 2050-re 49 évre nőhet az átlagéletkor, a 2015-ös 40 évről. „Globális szinten most zajlik a «baby boom»-nemzedék fokozatos nyugdíjba vonulása, mely átmenetet a mérete miatt «ezüstös cunaminak» is neveznek. Ez a jelenség önmagában is egyre nagyobb kihívást jelent majd a következő évtizedekben a nyugdíjrendszer számára.” Ez az értékelés egy másik tanulmányból származik, mely a nyugdíjba vonulási folyamatot elemzi 18 országban, köztük Romániában is.
Ennek megfelelően a vizsgálat alá vont 18 országban a nyugdíjakkal kapcsolatos kiadások átlagosan 29 százalékkal fognak nőni, amikor a „baby boom”-nemzedék tagjai nyugdíjba vonulnak, az angolszász országok pedig e szakasz felső határánál vannak a „boom”-időszak hosszabb időtartama miatt, derül ki az Allianz International Pensions tanulmányból.
A lakosság globális szinten nő
Ennek ellenére globális szinten az emberiség nem küzd ezzel a gonddal. Ellenkezőleg. A világ népessége a mostani csaknem 7 milliárdról 2050-ig 9,7 milliárdra fog nőni és több mint 11 milliárdra 2100-ig. Az indiaiak lesznek a legtöbben, akik körülbelül hét éven belül többen lesznek, mint a kínaiak.
Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!
Fall Sándor
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben
Sánta Miriám
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás
Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.
Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Amíg mi még javában aludtunk, addig medvék jártak Csíksomlyón, Csíkszentdomokoson és Székelylengyelfalván
Medve jelenlétére figyelmeztető Ro-Alert üzenetet kaptak a csíkszeredaiak szombat reggel nyolc óra után, hogy nagyvadat észleltek a csíksomlyói Szék út 98/A szám alatt.
Tarr Zoltán csalódást okozott azoknak Kolozsváron, akik a Tiszával eszközölnének ki változást az RMDSZ-ben
A Tisza-kormány támogatja a külhoni magyarokat, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, de felelősen kívánja elkölteni az adófizetők pénzét – jelentette ki kolozsvári közönségtalálkozóján Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.
Fényes nappal támadt a gyerekével iskolába tartó nőre a medve egy háromszéki faluban
Medencetöréssel és karmolt sebekkel került kórházba az a nő, akire csütörtök reggel támadt egy medve a Bodok községhez tartozó Zalán egyik utcáján. Az áldozat éppen iskolába tartott a fiával, amikor szembejött velük a nagyvad.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!
Fall Sándor
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben
Sánta Miriám
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
