Ha a románoknak kell Moldova, a székelyek miért ne kérhetnék az autonómiát?

Sabina Fati írása helyenként billeg, de de ott rejlik benne a kérdés.
Hirdetés

A Magyarország és Románia között a kapcsolatok sohasem voltak törésmentesek. Egyrészt azért, mert nem került sor valódi történelmi megbékélésre, másrészt pedig mindkét ország politikusai rendszeresen felhasználják a nacionalista retorikát választási célokra. A romániai magyarok bármilyen gesztusát továbbra is irredentának fogják értelmezni, amíg az Orbán Viktor által vezetett kormány az ellenséges légkört fenntartók malmára hajtja a vizet.

Magyarország kormányfője, Orbán Viktor által a Facebookon közzétett fényképek „történelmi jelképeket” ábrázolnak, állítja sajtóirodájának főnöke, miután a bukaresti Külügyminisztérium keményen válaszolt erre a gesztusra. A magyar kormányfő több fényképet is közzétett Facebook-oldalán a tusnádfürdői nyári egyetemről, arról az évente megrendezett eseményről, melyen a budapesti hivatalosságok a romániai magyar közösség képviselőivel és a nagyközönséggel találkoznak. Minden alkalommal meghívják a román vezetőket is, akik az utóbbi időben elutasítják a részvételt.

Az Orbán Viktor által kiválasztott fényképek

között olyanok is vannak, melyeken régi és új kitűzők láthatók Székelyföld, vagy akár az első világháború előtti Nagy-Magyarország térképével is.

Erdély, annak ellenére, hogy mindig is zömmel románajkúak lakták (tessék? – a szerk.), 1918-ig az Osztrák-Magyar Birodalom része volt és a budapesti hatóságok igazgatták. Ez történelmi tény, amit a trianoni szerződés (1920) változtatott meg és amire nosztalgiával gondolnak a magyar elit egyes képviselői, főleg, hogy Románia nyugati részében még mindig több mint egymillió magyar él. Erdély lakosságának több mint 15 százalékát magyarok alkotják. A budapesti kormány nem követelheti Erdélyt, ám

támogatja a székelyföldi magyarok autonómiáját,

mert a Hargita, Kovászna és Maros megyékből álló térségben összpontosul a magyarajkúak zöme. Az ellenzékben lévő Jobbikos szélsőségesek Nagy-Magyarország mellett folytatnak propagandát, fiókszervezeteik vannak Erdélyben, ám nehezen hihető, hogy képesek lennének destabilizálni ezt a történelmi tartományt.

A román Külügyminisztérium úgy véli, hogy a magyar kormányfő gesztusa, „revizionista jelképek” közzététele nem segíti a román–magyar kapcsolatok „hatékonyabbá tételét”, mert ezzel megsértette a két állam által 1996-ban aláírt kétoldalú szerződést, valamint a Románia és Magyarország közötti együttműködésről és stratégiai partnerségről szóló 2002-es nyilatkozatot.

Hirdetés

Ez kiegyensúlyozatlan válasz, ha azt nézzük, hogy

milyen propagandát folytat Románia szinte hivatalosan

Moldova Köztársasággal szemben. Románia voltaképpen azért fogadta el, hogy a hazai magyarok szavazhassanak a magyarországi választásokon, hogy a Moldova Köztársaságban élő románok is megtehessék ugyanezt a romániai választásokon.

A Bukarestben és Budapesten elfogadhatónak tartott demokratikus „újítások” szélesre tárják a kapukat az irredenta diskurzusok és kisiklások fele mutató választási játékok előtt.

 

Fotó: ziare.com

Hirdetés