„A közösségi hálózatok ostobák egész légióinak biztosítanak megszólalási lehetőséget, akik azelőtt csak a bárban beszélhettek, egy pohár bor mellett, nem okozva kárt a közösségnek. Azonnal letorkolták őket, míg most
ugyanúgy véleményt mondhatnak, mint egy Nobel-díjas.
Ez az ostobák inváziója. A tévé a falu hülyéjét tolta előtérbe, akivel szemben a néző magasabb rendűnek képzelte magát. Az internetben az a drámai, hogy az igazság birtokosaként tolta előtérbe a falu hülyéjét”, mondta Umberto Eco, a gazetaromânească.com szerint.
Az író ezt tanácsolja az újságíróknak: „Szakértők csapatával szűrjék meg a virtuális térből származó információkat, mert senki sem tudja megmondani, hogy egy honlap hiteles-e, vagy sem.”
„Az újságoknak legalább két oldalt kellene szánniuk a honlapok kritikus elemzésére, mint ahogy a tanároknak is meg kellene tanítaniuk a diákoknak, hogyan használják házi feladataik elkészítésére a honlapokat. Jól másolni tehetség, de az információkat össze kellene tudni hasonlítani, hogy megértsék, hitelesek-e, vagy sem”, magyarázza az író.
Umberto Eco derűlátó a nyomtatott szöveget illetően. „Érezhető a visszatérés a nyomtatványokhoz. Eddig interneten élő és sikeres egyesült államokbeli cégek újságokat kezdenek vásárolni. Ez azt mutatja nekem, hogy van jövő,
az újság nem fog eltűnni,
legalábbis addig nem, ameddig még élnem megadatik. Még inkább igaz ez az internet korában, amikor féktelenül elszabadul az összeesküvés-elméletek tünetegyüttese, és virágzanak a kitalációk.”