A román néplélek: nőies, megalkuvó, passzív

A görögországi népszavazás, melyen a többség a hitelezők feltételeinek – az áfa 13-ról 23 százalékra növelése, a nyugdíjkorhatár 67 évre emelése, a legszegényebbeknek biztosított szolidaritási nyugdíj megszüntetése – elutasítására szavazott, felhívja a figyelmet a görögök és románok közötti nagyon nagy különbségre, ami a személyes jólétet hátrányosan befolyásoló lépésekkel szembeni tűrőképességet illeti. Romániában nem vezettek tüntetésekhez az olyan lépések, mint az áfa vagy a nyugdíjkorhatár megemelése, népszavazásról pedig szó sem lehetett. Miért? Van egy népi szólás, melyet hajlamosak a különbségek megmagyarázására használni: „a román puliszka nem robban”. Az Adevărul több szakértőt is megkérdezett, hogy lássuk, megállja-e a helyét ez a kifejezés.

„A román puliszka nem robban”

„Ez a kifejezés egy klisé, melyet nem érdemlünk meg, mert nincs semmi köze ahhoz, hogy a románoknak mennyire van bátorságuk szembeszállni azokkal a visszaélésekkel, melyeknek ki vannak téve. A pszichológiai tanulmányok azt mutatják, hogy egy nép akár erőszakosságig is terjedő társadalmi és politikai aktivizmusa két tényezőtől függ: a kérdéses ország átlaghőmérsékletétől és a népesség maszkulin vagy feminin pszichológiai profiljától”, állítja Daniel David kolozsvári pszichológus, aki a román nép pszichológiájáról készít tanulmányt.

A hűvös (vagyis nagyjából 17 Celsius-fokos éves átlaghőmérsékletű fővárosú), vagy nagyon meleg (vagyis kb. 30 Celsius-fokos éves átlaghőmérsékletű fővárosú) országokban, a Daniel David által idézett – Van de Vliert és munkatársai által összeállított, Hőmérséklet, maszkulinitás és erőszak című – dolgozat szerint alacsony az aktivizmus, a politikai és társadalmi erőszakosság szintje. Ugyanez a tanulmány rámutatott arra, hogy az aktivizmus és a társadalmi-politikai erőszakosság szintje a „langyos” országokban (ahol az éves átlaghőmérséklet kb. 24 Celsius-fok) a legmagasabb.

Az amerikaiakra a maszkulinitás, az északiakra a femininitás jellemző

Egy ország társadalmi és politikai aktivizmusa fokának meghatározásában, az átlaghőmérséklet mellett, a pszicho-kulturális profilt uraló maszkulinitás vagy femininitás foka a meghatározó. „A dominánsan maszkulin profilú országok a magabiztosságot, az egyenes beszédet helyezik előtérbe, ezt nem annyira agresszivitásnak nevezném, mint inkább a határozott cselekvésre való hajlamnak. Ezzel szemben a dominánsan feminin jelleg a konszenzust, a megbeszélést helyezi előtérbe, összhangteremtésre, a konfliktusok tompítására törekszik”, magyarázza David. Azt állítja, hogy ez a két fogalom – maszkulinitás és femininitás – olyan szakkifejezések, melyeknek nincs közük a köznapi használathoz. Míg az amerikai társadalom tipikus példája a maszkulinitás által uralt profilnak, az észak-európai országok feminin profillal rendelkeznek.

„Egy ország pszicho-kulturális profilja nem jó vagy rossz, hanem egy adott társadalom által magáénak tulajdonított ideális pszicho-kulturális modellhez viszonyítva válik többé vagy kevésbé hasznossá. Az amerikaiak, például, olyan maszkulin profilhoz tartozó értékeket vallanak a magukénak, mint a versengés, vagy ott van az amerikai álom, mely szerint munkával bárki magasra juthat. Az északiak a feminin profilt helyezik előtérbe, mely szerint mindenkinek biztosítani kell egy minimális jólétet. Az a gond, hogy mi, románok, nem fogalmaztunk meg egy ideális pszicho-kulturális profilt”, szögezi le a pszichológus.

Romániára a femininitás és az alacsony hőmérséklet jellemző

Romániát hűvös időjárású országnak tekintik, mert Bukarestben 16,7 Celsius-fok az éves átlaghőmérséklet, pszichológiai profilja szerint pedig feminin jellegű. Azon a skálán, melyen a 0 és 50 közötti pontszám feminin, az 50 és 100 közötti maszkulin profilt jelent, Románia 42 ponttal rendelkezik.

„A két elem, a hűvös hőmérséklet és a pszichológiai profil dominánsan feminin vonása kombinációjából az következik, hogy Románia pontosan azokkal a jellemzőkkel rendelkezik, melyek az aktivizmus és a társadalmi-politikai erőszakosság alacsony fokához vezetnek. Minden ilyen profilú országnak – alacsony hőmérséklet és femininitás által uralt pszichológiai profil – megvan a maga «puliszkája». Ez nem román jellegzetesség, bármely hasonló jellegzetességű országban alacsony az aktivizmus, illetve a társadalmi és politikai erőszakosság szintje”, szögezi le David.

A Van de Vliert által készített táblázat szerint Görögországnak például 22,8 Celsius-fokos átlaghőmérséklete (ez nagyon közel áll a társadalmi-politikai szempontból legaktívabb társadalmakhoz vezető hőmérsékletértékhez, ami 24 Celsius-fok) és 57 pontos maszkulinitási foka van. Mindkét tényező Romániáénál magasabb társadalmi aktivizmust segít elő.

Más országoknak is megvan a maguk puliszkája

Vannak még Romániához hasonló országok, ahol a „puliszka nem robban: Törökország (hőmérséklet – 17,2; femininitás – 45), Finnország (8,25 és 26), Hollandia (12,25 és 14), Spanyolország (19 és 42). Míg a hőmérsékletet tekintve az AEÁ (18,3 Celsius-fok) nem áll messze Romániától, a maszkulinitás foka magasabb, 62. Németország hőmérséklete még alacsonyabb (átlagosan 13,5 Celsius-fok), de a maszkulinitási fok 66. Anglia hőmérséklete 14,17 Celsius-fok, a maszkulinitás mértéke pedig 66. Az aktivizmusra, illetve a társadalmi és politikai erőszakosságra leghajlamosabb országok közé tartozik Olaszország (20,50 Celsius-fok és 70-es maszkulinitás), de Venezuela is (25,92 és 73).

A polgár nem születik, hanem létrehozzák

Vasile Dâncu kolozsvári szociológus azt állítja, hogy a görögországi történéseknek nincs közük a polgári aktivizmushoz: „Amit a görögöknél látunk, az nem polgári aktivizmus, hanem egy temperamentummal, történelemmel kapcsolatos nagyobb tiltakozási képesség. Ha össze akarjuk hasonlítani Romániát Görögországgal, akkor a politikai kultúrában érhető tetten a különbség. Mi egy patriarchális, «atyuskán», a politikai részvétel hiányán, szolgalelkűségen, a hatalom és a népesség közötti nagyon nagy távolságon alapuló politikai kultúrában élünk. Ez a fajta mentalitás nem segíti elő a tiltakozások, a szervezett polgári akciók megjelenését.” A tüntetés és a társadalmi részvétel kultúráját csak tanulni lehet, véli a szociológus.

„A polgár nem születik meg természetes úton. A társadalom hozza létre politikai kultúrával, iskolai neveléssel, a civil társadalmon, az intézményeken keresztül. Az Egyesült Államokban vagy máshol, főleg az angolszász kultúrákban élő gyermekeket arra tanítják, hogy hozzanak létre maguknak a hatalommal szembeni alternatívákat, gondoskodjanak saját magukról, alkossanak tükörintézményeket. Nekünk nincs működőképes polgári kultúránk, a kornak alávetett egyedeink vannak, ahogy azt a krónikások mondták. Ezért vagyunk kevésbé aktívak, nem védjük meg a jogainkat, szolgalelkűek vagyunk. A görögökhöz hasonlóan mi is utcára vonulunk, de nem a legnehezebb pillanatokban, hanem érzelmektől függően; nem viszünk végig egyetlen tiltakozást sem. Minden csoda csak három napig tart”, mondja Dâncu.

50 évnyi kommunizmus

Egy másik különbség az 50 évnyi romániai kommunizmus. „50 évnyi kommunizmus után el kell tűnnie néhány nemzedéknek, hogy egy programszerűen tudatos tiltakozás megszülethessen. Nem nézek csodálattal a görögökre, mert tiltakozásuknak az a célja, hogy továbbra is hitelből éljenek. A görögök a mítoszfaragások rabjai, ők találták ki az embert a világegyetem középpontjába helyező filozófiát, nálunk anarchistábbak. Az európai népek, különösen az északiak olyan emberekből állnak, akik szabálytisztelők, megalkuvóbbak, kollektív értékeik vannak és szolidárisabbak. Nem szeretném, ha a görögökhöz hasonlítanánk jobban, azt hiszem, Európából megfelelőbb mintákat is választhatunk magunknak”, szögezi le a szociológus.

A románok „béketűrőbbek”

Toader Nicoară, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Kara modern történelmi tanszékének professzora azt állítja, a történelem folyamán a románok béketűrőbbnek számítottak: „Kétségtelen, a románok szelídebbek és béketűrőbbek voltak. E tekintetben nem különbözünk túlságosan a görögöktől, akik Konstantinápoly 1453-as eleste után évszázadokig eltűrték a török megszállást. A hosszabb ideig idegen megszállás alatt álló népességeknél, mint amilyenek a török uralom alatt élő görögök vagy bolgárok, nem került sor nagy lázadásokra, de sokkal elterjedtebb az a gyakorlat, hogy kibújnak az állammal szembeni adófizetési kötelezettség alól.” A professzor szerint most is tapasztalható ez a fajta viselkedés. „A görögök nem hajlandók adót, áfá-t fizetni, nem adnak számlát. Mindent kéz alatt oldanak meg. Ez egy történelmi reflex. Mi racionálisabbak vagyunk. Nem tudunk úgy gondolkodni, hogy ha pénzt kérsz kölcsön, akkor esetleg nem adod meg.”

„A románok nagy tömegei fejet hajtottak”

A kommunizmus idején a románok nagyon jól bizonyították társadalmi letargiájukat. „Voltak nálunk reaktívabb népek, például a jugoszlávok, a magyarok vagy a lengyelek. Persze, nálunk a hegyekbe vonult ellenállás csodálatos, hősies volt, de a népesség fejet hajtó nagy tömegéhez képest csak néhány emberről volt szó. A lengyeleknél seregnyi ember harcolt a kommunizálás ellen. A kommunizmus ellen nem lehetett a hegyekből harcolni, a nagyvárosok főterein, utcai tüntetéseken kellett cselekedni, ahogy a magyarok tették 1956-ban, vagy ahogy Prágában történt”, véli a történész. Nicoarănak elmélete is van ezekre a különbségekre: „Amikor a lengyelek és a magyarok kiépítették modern nemzeteiket, azt arisztokratikus értékek alapján tették, mert nagyon dölyfös és büszke arisztokráciájuk volt. Nekünk a középkorban csak egy nagyon vékony harcias arisztokrata rétegünk volt, amely aztán a görögökkel és a fanariótákkal keveredve egy kicsit lagymataggá vált. A modern román nemzet népi, falusi, paraszti, sőt folklórszerű értékekre épült. A nagy forradalmakat felvilágosult elmék hajtják végre, kezdetben erőszakosak, de a következő lépések is megtervezettek. Egy szegény embernek nincs túl sok védeni valója. A módos emberek akár egy nemzet becsületéért is hajlandók voltak megküzdeni. Ezek különböztetnek meg minket a magyaroktól és a lengyelektől, és tesznek hasonlatossá bennünket a görögökhöz”, szögezi le a történész.

„Maszkulin” és „feminin” országok

Egy nép pszichológiai profilja dominánsan maszkulin vagy feminin jellegű lehet. A 0 és 50 pont közötti szint a feminin, az 50 és 100 közötti szint a maszkulin jelleg dominanciáját mutatja.

Románia – 42

Görögország – 57

AEÁ – 62

Dánia – 16

Franciaország – 43

UK – 66

Kína – 66

Oroszország – 36

Németország – 66

Hollandia – 14