A szentgyörgyi sárkány esete a románokkal

Az van, hogy a helyi román közösség attól tart, az új sárkány lenyeli Vitéz Mihályt. Megáll az ész és ácsorog.
Hirdetés

Egy régi román vicc nagyjából így hangzik:

– Mit tesznek az olténiaiak, ha unatkoznak?

– Levetkőznek és őrzik a ruhájukat.

Erre emlékeztet a stilizált sepsiszentgyörgyi sárkányról szóló vita is, melyet a polgármesteri hivatal alakítana ki a Szabadság téren.

Röviden, a következő a helyzet: a helyi hatóságok rendezni szeretnék a Szabadság teret, és a város főépítésze úgy gondolta, egy stilizált sárkányt épít (európai pénzből). Egy behemótot… a fene tudja, mi fog ebből végül kisülni, és nem is számít, mert nem vagyunk sem építészek, sem műkritikusok.

Ez valakinek a művészi elképzelése arról, ami a város jelképévé válhat.

Valami semleges dolog, mert a városnak magyarul és románul is Szent György a neve, és a város védőszentje hajdanán állítólag megölt egy sárkányt.

Nem volt az a sárkány sem román, sem magyar.

Hanem egy… hüllő. Egy nagyobb gyík. Gondolom. Eddig egyetlen egyet sem láttam.

A román közösség azonnal reagált: „Jaj… Szabad ilyet tenni?… Ni, most már egy bizonyos szögből nem látszik Vitéz Mihály (Mihai Viteazul) szobra!”

Hirdetés

Hát akkor állj már arrébb, testvér, úgy két méterrel… menj hozzá közelebb, mert nem tolja azt senki odébb! Ott marad a helyén! És a helyükön maradnak a kísérői is, beleértve a Székelyt, a görög származású vlach vajda legfőbb szövetségesét is. És bár egy kicsit a Google-ban kotorászva hol azt olvasom, hogy a magyarok 2009-ben le akarták rombolni, hol azt, hogy 1989 előtt fel akarták robbantani – a szoborcsoport még mindig ott van.

A román és a magyar nacionalisták, mint mindig, a hivatalos (vagyis a „megszűrt”) történelem mögé bújnak, és vakok a jelen tényeivel szemben. A Szabadság tér szinte ugyanolyan maradt, amilyen 1989 előtt volt. Vitéz Mihály szobra még csak nem is a Szabadság, hanem a közvetlen közelében levő és nemrég felújított Vitéz Mihály téren található.

Most a Szabadság téren a sor, hogy szakemberek – és nem történészek vagy nacionalisták – felújítsák. Majd meglátjuk, hogy jól, vagy rosszul sikerül. A költségek eléggé átláthatóak lesznek, mert európai pénzekről van szó, az engedélyek megfelelnek a törvényeknek. Nincs abszolút semmilyen gond.

Egyes hozzá nem értők sértett hiúságán kívül.

Rendben, megértem, a történelem fontos aspektus egy nép számára, de ezeknek a nacionalistáknak meg kell érteniük, hogy már nem 1600-ban, hanem 2015-ben élünk. És hogy kevésbé fontos, mit tett akkor Vitéz Mihály, mint az, hogy miként élnek most a város lakói.

Köztünk legyen mondva, a vajda nem is gondolt arra, hogy a három román országot egyesítette, teljesen más érdekei voltak. És ebben még csak eredeti sem volt, hiszen ezt a gondolatot Báthory Zsigmondtól (a dákok utódainak Sigismund) vette át, aki törvényesen és a középkor összes lovagi szabályának megfelelően, Dácia volt területén politikailag megvalósította a román országok első egyesülését. Zsigmond egyesülése törvényes és részlegesen elismert volt (a törökök kivételével), míg Mihály „egyesülése” nem igazán, mivel ő csak Habsburg Rudolf császár helytartója volt Erdélyben.

De ezek nem igazán fontosak. 2015-ben kevésbé fontos, hogy mi volt 100, vagy 500 évvel ezelőtt. Ha egy Lenin-szobor lenne ott, akkor ezek az civil szervezetek ugyanígy tiltakoznának? Vagy egy sarlót és kalapácsot ábrázoló szobor esetén? És ha egy sárkány helyett Burebista 50 méter magas szobrát terveznék oda?

2015-ben CSAK a 2015-ös helyzet számít. És e helyzet szerint, itt az ideje, hogy a város hatóságai felújítsák a Szabadság teret. Pont. Nem tudom, mit kell ezen ennyit vitatkozni.

Hirdetés