// 2026. szeptember 13., vasárnap // Kornél

Mi Sepsiszentgyörgy aduja a kultfővárosi címért folyó versenyben?

// HIRDETÉS

A szerző kicsit messziről indít, és nem mindig következetes, de megéri végigolvasni.

A Gagauz Autonóm Tartomány Moldova Köztársaság délnyugati részén terül el. Teljes neve Gagauzia Autonóm Területi Egység, melynek autonómiáját Moldova Köztársaság 1994-es alkotmánya szentesíti és szavatolja.

Lakosainak száma 156 ezer, ennek 82,1 százaléka gagauz. Gagauzia saját zászlóval, himnusszal, nyelvvel rendelkezik. Azt lehetne mondani, hogy

papíron minden tökéletes

és az emberek autonómiának örvendhetnek. De a valóságban teljesen más a helyzet.

A gagauz autonómia, bizonyos értelemben, tartalmatlan. A hivatalos nyelvet, a románt idegen nyelvként oktatják. Gagauzia lakói nyugodt emberek, akik nem panaszkodnak, és sokszor mi, románok sem vagyunk tudatában a gondjaiknak.

Hagyjuk, hogy a napi ügyek eltereljék a figyelmünket, és nem jutnak eszünkbe a szomszédos országokban kisebbségben élő nemzettársaink. Igen, a határon túl románokról van szó… (Nem teljesen világos a szerző gondolatmenete, ahogy a törökhöz hasonló nyelvet beszélő gagauzok gondjairól átváltott a határon túli románokra – a szerk.)

E téren a magyarokról kellene példát vennünk,

akik tudják, hogyan követeljék a jogaikat, erős személyiségük, identitásuk van, és nem hagyják magukat asszimilálni. Sokan azt fogják mondani, hogy a nálunk élő magyaroknak gyakorlatilag autonómiájuk van, sőt, több is, mint kellene, a románokkal, vagy éppenséggel a gagauziai gagauzokkal ellentétben, például.

De kevés szó esik arról, hogy a magyarok autonómiája az 1918-as gyulafehérvári kiáltványban is le van írva és szentesítve van.

„Teljes nemzeti szabadság minden együttélő népnek. Minden nép a saját nyelvén fog tanulni, magát igazgatni és ítélkezni, a kebeléből választott egyéneken keresztül és minden nép, számarányának megfelelően, képviseleti jogot kap az ország törvényhozó testületeiben és kormányzatában.”

Ám a gond a román állam által leírt és elfogadott dolgok tiszteletben tartásával van. Azt lehetne mondani, hogy itt is

egyfajta hamis autonómiáról van szó.

Valóban, a magyaroknak több joguk van, mint a gagauziai románoknak, de távol állunk egy igazi autonómiától. Még mindig sok az előítélet és sajnos a legtöbbször abból a téves gondolatból indulnak ki, hogy a többségiek az urak, a kisebbségieknek pedig alá kell vetniük magukat a többségnek.

John Stuart Mill angol filozófus részletesen írt a többség zsarnokságáról és arról, hogyan tudunk ezzel szemben védekezni. Sokszor élnek vissza ezzel, a kisebbségek jogait pedig éppen a többség nevében sértik meg. Állandóan egyensúlyra kell törekedni, a mindenki számára megfelelő középútra.

Nem könnyű, de egy közösség csak akkor virágozhat fel, amikor együtt dolgoznak az ott élő nemzetek. A nacionalisták ijesztgetésre használják az autonómiát, az ország szétesésével riogatnak, a különféle etnikumok regionális zászlóit ugyanazok a nacionalisták, elszakadáspárti, szeparatista jelképeknek tartják. Ilyenfajta mentalitásból csak gyűlölet következhet.

Ezekben a napokban Sepsiszentgyörgyön tartózkodtam, és kellemesen meglepett, hogy a város ringbe szállt a 2021 Európa Kulturális Fővárosa címért.

Sepsiszentgyörgy kisváros, és az egész dolog viccnek tűnhet. Viszont ha alaposabban megnézzük, mégis komoly és éppenséggel elérhető dolog. Rendkívüli emberek élnek ott, akik mindent beleadnak, hogy ezt lehetségessé tegyék.

Miért fontos ennek a 77 százalékban magyar etnikumúak által lakott kisvárosnak a jelöltsége? Éppen azért, mert a kultúra meghatározása itt sem műalkotásokat, vagy előadásokat jelent, hanem emberek közötti kapcsolatokat, sőt egyszerű, mindennapos dolgokat.

A kultúra a legerősebb fegyver az idegengyűlölet, a sztereotípiák és az előítéletek ellen.

A sepsiszentgyörgyiek az identitást választották témául.

A magyarok identitása, a románok identitása, magának a városnak az identitása, a két etnikum között felmerülő gondok, a megoldásuk módja, de azok a dolgok is, melyek közösek bennük.

A mindkét etnikum részvételével zajló színdarabok, előadások, koncertek, a térség foglalkozásai és hagyományai olyan dolgok, melyek közelebb viszik majd őket egymáshoz, segítik őket jobban megérteni egymást.

Éppen a multikulturalizmus Sepsiszentgyörgy aduja a sokkal nagyobb városokkal folytatott versenyben.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Vonzerejéből nem, ám vendégéjszakáiból veszített Borszék, ahol a moldovai turisták közül többen le is telepednek
Krónika

Vonzerejéből nem, ám vendégéjszakáiból veszített Borszék, ahol a moldovai turisták közül többen le is telepednek

Borszék a Moldovai Köztársaságból is sok vendéget vonz, közülük többen ingatlant vásároltak vagy letelepedtek. Népszerűsége ellenére idén mintegy ezerrel csökkent a vendégéjszakák száma, és a gyógyfürdő forgalma is visszaesett.

Miért akarunk kifesteni egy égő házat? Gondolatok az iskolai egyenruhák kérdéséről
Főtér

Miért akarunk kifesteni egy égő házat? Gondolatok az iskolai egyenruhák kérdéséről

Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

Saját autója gázolhatta el a holtan talált férfit
Székelyhon

Saját autója gázolhatta el a holtan talált férfit

Holtan találtak rá szombaton délután Marosszentgyörgyön egy 78 éves férfira, akit valószínűleg saját autója gázolhatott el. A rendőrség vizsgálja a baleset körülményeit.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS