Legalábbis az idén. Ne hagyja ki. Lehet, hogy tetszeni fog a zene is. De a Közösségi Sétatér tuti!
Utolsó napjához érkezett a lufiként hétnaposra fújt Jazz(y) in the Park. Nyár, van, vasárnap van, idő van, vakáció van. Mi kell még? Na, nézzük a kínálatot.
A hivatalos program szerint már zajlik (12.00 volt a kezdés időpontja) a Jazz for Kids program a sétatéri gyerekzónában. Együtt zajongás, együtt tanulás, ez a lényeg. Gyermekesek, zajkedvelők előnyben.
A Chillout Színpadon továbbra is DJ-k nyomulnak, szintén déltől. DJ Schnauzer (nem vicc, így hívják), Marwan Dua és Danaga.
Az Ifi Színpadon zajlik a nemzetközi verseny harmadik része, szintén tizenkettőtől. Ha minden igaz, ma kiderül, ki győz.
Aztán estefele színpadra lépnek a zárónapi csapatok. (Elvileg hattól, az alábbi sorrendben, de eddig egyszer se így történt.) A sort a hazai TiPtiL nyitja. Saját bevallásuk szerint a zenéjük a funk, dzsessz, drum’n’bass, dance, reggae és poszt-punk keveréke. Hát, kiderül.
A második csapat a szerbiai Eyot. A leírás szerint nincs stílusuk (komolyan), a rocktól a punkig, dzsesszig, ambientig mindent játszanak, ami eszükbe jut. De, mint minden hasonló zenekar, pozitív rezgéseket ígérnek ők is.
Utánuk a Tango With Lions következik. Hát, őket fogadjuk szeretettel. Mert görögök. És ugye, valószínűleg nem tudtak népszavazni a turné miatt. És hát, szarban is van az országuk. És nem dzsesszt játszanak, a fellelhető források szerint. Hanem rockzenét, elektro-beütésekkel. (Ja, nem is görögül énekel a néni.) Na mindegy, én már semmin sem csodálkozom. Esetleg felteszem a halk kérdést: a fesztivál szervezői szoktak dzsesszt hallgatni? Vagy a Youtube-kattintások száma alapján válogatják össze a meghívandó csapatokat.
És végül, a mai este fénypontja: a N.O.H.A. Vagyis az amerikai-cseh, sőt, kozmopolita Noise of Human Art. Drum'n'bass, világzene, funky groove, amit akartok. Ma este nagy bulira hunynak ki a fesztiváli fények.
Kíváncsian várjuk, mi lesz még a nyári Sétatéren. Mert erőst szeretjük a hangulatot.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Egy munkahelyen a beígért béremeléstől a távozás feltételeiig sok minden válhat vita tárgyává. Vallasek Magdolna jogásszal arról beszélgettünk, mit érdemes tisztázni a szerződés aláírása előtt, és milyen mozgástere van a dolgozónak a munkaviszony során.
Olajgyár építését támogatja a CEC Bank Kolozs megyében. Továbbá: most már tényleg lesz IKEA Erdélyben?
Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.
Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.
Több mint ötezer lejes pénzbírságot róttak ki a marosvásárhelyi helyi rendőrök, miután két fiatalt sörözésen kaptak. Az őket kiszolgáló pincér járt rosszabbul.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.