Legalábbis az idén. Ne hagyja ki. Lehet, hogy tetszeni fog a zene is. De a Közösségi Sétatér tuti!
Utolsó napjához érkezett a lufiként hétnaposra fújt Jazz(y) in the Park. Nyár, van, vasárnap van, idő van, vakáció van. Mi kell még? Na, nézzük a kínálatot.
A hivatalos program szerint már zajlik (12.00 volt a kezdés időpontja) a Jazz for Kids program a sétatéri gyerekzónában. Együtt zajongás, együtt tanulás, ez a lényeg. Gyermekesek, zajkedvelők előnyben.
A Chillout Színpadon továbbra is DJ-k nyomulnak, szintén déltől. DJ Schnauzer (nem vicc, így hívják), Marwan Dua és Danaga.
Az Ifi Színpadon zajlik a nemzetközi verseny harmadik része, szintén tizenkettőtől. Ha minden igaz, ma kiderül, ki győz.
Aztán estefele színpadra lépnek a zárónapi csapatok. (Elvileg hattól, az alábbi sorrendben, de eddig egyszer se így történt.) A sort a hazai TiPtiL nyitja. Saját bevallásuk szerint a zenéjük a funk, dzsessz, drum’n’bass, dance, reggae és poszt-punk keveréke. Hát, kiderül.
A második csapat a szerbiai Eyot. A leírás szerint nincs stílusuk (komolyan), a rocktól a punkig, dzsesszig, ambientig mindent játszanak, ami eszükbe jut. De, mint minden hasonló zenekar, pozitív rezgéseket ígérnek ők is.
Utánuk a Tango With Lions következik. Hát, őket fogadjuk szeretettel. Mert görögök. És ugye, valószínűleg nem tudtak népszavazni a turné miatt. És hát, szarban is van az országuk. És nem dzsesszt játszanak, a fellelhető források szerint. Hanem rockzenét, elektro-beütésekkel. (Ja, nem is görögül énekel a néni.) Na mindegy, én már semmin sem csodálkozom. Esetleg felteszem a halk kérdést: a fesztivál szervezői szoktak dzsesszt hallgatni? Vagy a Youtube-kattintások száma alapján válogatják össze a meghívandó csapatokat.
És végül, a mai este fénypontja: a N.O.H.A. Vagyis az amerikai-cseh, sőt, kozmopolita Noise of Human Art. Drum'n'bass, világzene, funky groove, amit akartok. Ma este nagy bulira hunynak ki a fesztiváli fények.
Kíváncsian várjuk, mi lesz még a nyári Sétatéren. Mert erőst szeretjük a hangulatot.
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
Nem mindegy, hogy milyen kézben marad a hátrahagyott református örökség – Makkai Péter református lelkész, korábbi szociális államtitkár előadásán jártunk.
Közismert okok miatt jó ideje nemigen beszélhetünk román–magyar államközi kapcsolatokról. Ennek ellenére, sőt annál inkább adódik a kérdés, hogy merre mozdul el a két szomszédos ország viszonya, és hogy ez milyen hatást gyakorol az erdélyi magyarokra.
További vasárnapi hírek: a PSD nagyon udvarol az RMDSZ-nek, hogy támogassa Grindeanu kormányát, egy közvélemény-kutató pedig elmagyarázza, miért nincsenek az utóbbi időben politikai felmérések.
Villámcsapás ért egy tanárt a Bucsecs-hegységben, miközben egy 14 gyermekből álló csoporttal túrázott. A pedagógust eszméletlen állapotban találták meg a hegyimentők, majd hordágyon szállították le a hegyről.
Teljes zűrzavar közepette szállították el a Bihar megyében felszámolt illegális szociális létesítmények lakóit, közülük sok magyar rászoruló Olténiába került.
Elpusztult az a nagyméretű medve, amely egy hónapja jószágokat pusztított Balánbányán, és csütörtök hajnalban ismét visszatért egy portára. A vadászok rálőttek az agresszív állatra, amely elmenekült, de reggel a vérnyomok alapján megtalálták a tetemét.
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.