Egy Temesváron tartott fórum előadói szerint az 1989-es temesvári népfelkelés elvezetett ugyan a Ceaușescu-diktatúra bukásához, de a romániai totalitárius rendszer és nómenklatúra átmentése békés úton mindmáig tart.

A Folytatólagosan elkövetett represszió – ugyanazon üldözöttek, ugyanazon üldözők című fórumot Tőkés László európai parlamenti képviselő irodája és a romániai átmenetben fontos szerepet játszó Temesvár Társaság szervezte szombaton. A fórum moderátora A moderátor Toró T. Tibor, volt temesi parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke volt.

A fórum az 1989. decemberi temesvári népfelkelés, az 1990. márciusi magyarellenes pogromkísérlet és az 1990. júniusi bukaresti „bányászjárás” történéseit elevenítette fel utóbbi 25. évfordulóján. Mindhárom esemény során a „nép egyszerű fiait” próbálták felhasználni

a valódi rendszerváltást követelőkkel szemben.

1989 decemberében Temesvárra szállították, de végül nem vetették be a népfelkelés ellen a botokkal felszerelt craiovai gyári munkásokat. Marosvásárhelyen a Görgény völgyéből behozott falusi román embereket vetettek be a magyar közösség követeléseivel szemben. Az 1990-es években hatszor szállítottak dorongokkal felszerelt Zsil-völgyi bányászokat Bukarestbe, hogy fellépjenek a valódi rendszerváltást követelő értelmiségiek ellen. A legtöbb áldozatot követelő „bányászjárás” 1990. június 13-án volt.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke úgy értelmezte: a temesvári spontán antikommunista népfelkelést Ion Iliescu arra használta fel, hogy „államcsínyt hajtson végre” Romániában. Ennek következménye, hogy Nicolae Ceaușescu kivégzése után alig fél évvel a kommunista nómenklatúra és a volt Securitate szinte zökkenőmentesen térhetett vissza a hatalomba.

Az EP-képviselő szerint a hatalom akkori megszerzői „demokratikus álcát és eurokonform alakot öltve, negyedszázad után is kellő taktikai érzékkel és profizmussal őrzik pozícióikat”. Szerinte ezzel magyarázható, hogy

még mindig nem büntették meg az embertelen kommunista rendszert fenntartó és kiszolgáló elnyomókat,

nem rehabilitálták és nem kárpótolták az áldozatokat. Hozzátette, hogy ezzel a helyzettel a nemzetközi jog sem képes szembenézni.

Florian Mihalcea, a Temesvár Társaság elnöke elmondta, feltárt bűncselekmények százainak dossziéi nem kerültek bírósági fázisba, a kommunista bűnösöket mindmáig egy egész „állami-hatalmi szövedék” védi.

Megállapítását Dan Voinea nyugalmazott vezérőrnagy, volt román katonai főügyész is megerősítette. Voinea szerint

a kommunizmusnak körülbelül egymillió áldozata volt Romániában.

Az ügyész – aki a Ceaușescu diktátorpárt halálra ítélő perben a vádat képviselte – arról beszélt, hogy „rendőrökből, katonákból, ügyészekből titkos ügynökökből, politikusokból, állami hivatalnokokból, egyetemi tanárokból, nagyvállalkozókból áll az a „láthatatlan hadsereg”, amely az elmúlt esztendők valamennyi hatalmi fennállásának kedvezményezettje és protezsáltja volt – idézte a volt katonai főügyész állítását a közlemény.

A fórum következtetéseit összegezve Tőkés László kijelentette: a szabadságharccal együtt és azzal párhuzamosan az „igazságharcot” is tovább kell folytatni.

(fotó: Tőkés László sajtóirodája. Balról jobbra: Toró T. Tibor, Tőkés László, Florian Mihalcea, Dan Voinea)