A vádiratban megfogalmazottakhoz képest aránytalanul súlyosak azok a kényszerintézkedések, melyeket Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester (képünkön) ellen hozott a Hargita megyei törvényszék – jelentette ki Nagy Zoltán, a Hargita megyei település alpolgármestere. Úgy fogalmazott, jövőre „meglehet a böjtje” annak, hogy a tisztségéből felfüggesztett Mezei nem dolgozhatott az elmúlt öt hónapban.

„Mindenki számára ismert: a vád az, hogy Mezei hivatali visszaélést követett el azáltal, hogy eladott egy 400 négyzetméteres gyilkostói telket. Ez a vád nem arról szól, hogy Mezei János megkárosította a várost, zsebre tette, hazavitte az eladásból származó pénzt. Ez az összeg befolyt a város kasszájába” – magyarázta az alpolgármester. Hozzátette, nem kizárólag Mezei döntött a telek eladásáról, hanem arról az önkormányzati képviselőtestület szavazott 2013-ban.

Nagy Zoltán mondvacsinált vádnak nevezte, hogy a DNA szerint Mezei sikkasztásra való felbujtást követett el, amikor kikérte a városházáról a februári tanácsülés videofelvételét tartalmazó kazettát.

Ezzel egy időben kitérő válaszokat adott a bukaresti törvényszék azzal kapcsolatban, hogy a Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda tisztségéből felfüggesztett polgármestere és Szőke Domokos alpolgármester ellen indított eljárást miért minősítették bizalmasnak.

A törvényszék elnöke, Laura Andrei válaszának bevezetőjében a büntetőjogi perrendtartás 285. cikkelyének 2. bekezdésére hivatkozik, amely szerint a nyomozási szakaszban az eljárás nem nyilvános. Ugyanakkor idézi a büntetőjogi perrendtartás 53. cikkelyét, mely szerint a nyomozás ideje alatt az illetékes bíró dönt a megelőző és az ideiglenes biztonsági intézkedésekről, a házkutatásokról vagy más, különleges megfigyelésekről, az ügyben érintett javak megóvásáról is.