A mioritikus nemzetféltők nem ismerik el Koszovót. Nem és nem! Hiszen a székely szakadárok csak erre várnak.
Koszovó elismerése Románia számára eltérést jelentene az 1859 óta követett külpolitikai elvektől. Mi több, nemzeti érdekünket szolgálja, ha kiszámíthatóságot mutatunk a térségbeli államok és partnerek, de tiszteletet is a nemzetközi jog iránt.
Jelenleg a határok módosítását az 1975-ös helsinki megállapodás szabályozza nemzetközi szinten. A dokumentum kimondottan rögzíti a határok és a területi integritás sérthetetlenségét. Ezeket csak az összes érintett fél szabad akaratából lehet módosítani.
Csehszlovákia például mindkét fél, Csehország és Szlovákia egyértelmű és szabadon kifejezett akaratából válhatott ketté. A döntést országos népszavazással szentesítették.
A Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság egyesülése szintén – ez esetben összeolvadással – módosította a határokat. Erre is közös, országos népszavazás útján szabályozott és törvényesített akarattal került sor.
Koszovó viszont úgy vált ki Szerbiából, hogy
Koszovó kiválása Szerbiából, a helsinki megállapodás rendelkezéseivel ellentétben, csak az egyik fél szabad akaratából és egy nagyhatalom erőszakos támogatásával történt meg.
Románia nem tartozott a Koszovót elismerő államok közé, és nem is szabad ezt megtennie.
amiért Románia nem ismerheti el Koszovót, a transznisztriai régió a másik.
Egy ilyenfajta lépés törvénysértő jellegén túlmenően, a nagyhatalmak egy gyenge pillanatukban megnyitották Pandora szelencéjét, ezzel Oroszország expanziós érdekeinek kedvezve. A keleti szomszéd ezt a precedenst használta fel a Krím annektálására, szintén csak az egyik fél, a félsziget orosz és oroszbarát lakosságának akarata szerint.
Koszovó elismerését partnereink, elsősorban az AEÁ, nem várják el tőlünk. Mindenki szabadon dönthet a kérdésben. Ilyen körülmények közt még csak ürügyünk sincs álláspontunk módosítására, annál is inkább, hogy ez nagyon sok hátránnyal járna, melyek közül a Szerbiával, az álláspontunkat – természetesen – tiszteletben tartó állammal meglévő kapcsolatunk megromlása a legfontosabb.
A környékünkön lévő államok határa folyamatosan változott, esetenkénti meggyengüléseiktől függően. A Szerbiával meglévő kapcsolatunk, bár nem éri el a kívánt szintet, mégiscsak az egyik legjobb, amit egy szomszéddal fenntarthatunk. Hazánk
hogy ezzel saját érdekeit védje a regionális hatalmak érdekeivel szemben. A történelem folyamán nem kevésszer történt meg, hogy a szomszédos ország ellen agressziót követtek el, hazánk pedig nem ismerte el a határmódosítást. Sőt, sokszor nekünk is felajánlották területek annektálását, a részvételt a szomszédos állam feldarabolásában, amit – helyesen – elkerültünk.
Igaz, hogy Románia felajánlotta területét a NATO Szerbia elleni támadásaihoz. De ez is kompromisszumos cselekedet volt, melynek során egyrészt tiszteletben tartottuk a szövetséges államok érdekeit, másrészt viszont kivontuk magunkat egy szerb állam elleni agresszióból.
A kölcsönös atrocitások leállításához szükség volt Románia segítségére. Ki tudja, hova jutottak volna és milyen bűnöket követtek volna el, ha nem sikerül leállítani a felek közötti konfliktust.
Románia utólag békefenntartó csapatokat küldött a térségbe, de ezek a szerbek román katonák iránti bizalma révén a helyi egyensúly biztosításában vettek részt.
Koszovó és a Krím esete világosan megmutatta, hogy
amire a nagyhatalmak csak ürügyként hivatkoznak.
Romániának kötelessége segíteni Szerbia európai integrációját, mivel csak ez képes megoldani a jelenlegi gondokat. Egy erős, demokratikus és európai szerb állam megerősítené hazánk helyzetét a régióban. Ehhez bizalomra van szükség.
A jelenlegi vezetők szerepe nagyon egyszerű: nem szabad olyan nyilatkozatokkal beavatkozni ebbe az ügybe, melyek nem biztosítják külpolitikánk állandóságát.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Jövő héten jelenti be a kormány a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot. Két hónapos kiskutyát dobott ki az ablakon egy pașcani férfi.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
További híreink: elhunyt Kincses Előd, a marosvásárhelyi fekete március nagy tanúja, leégett a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás, és van ahol idén már másodszor virágzik a cseresznye…
Két fiatal vesztette életét egy közlekedési balesetben vasárnapra virradóan Râmnicu Vâlceában. A rendőrség üldözte őket, miután nagy sebességgel közlekedtek, és nem álltak meg a jelzésre – közölte vasárnap a Vâlcea megyei rendőrség.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Életét vesztette a Ratosnya közelében történt baleset egyik áldozata vasárnap délután, egy másik személyt mentőhelikopterrel szállítottak kórházba.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.