Már megint megúszta az előzetes letartóztatást a korrupcióval gyanúsított szociáldemokrata szenátor és volt fejlesztési miniszter, Dan Șova, a szenátus ugyanis másodszor sem járult hozzá ahhoz, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) őrizetbe vegye Victor Ponta miniszterelnök volt kampányfőnökét.

A törvényhozás felsőházában azért ismételték meg kedden a szavazást Șova őrizetbe vételének engedélyezéséről, mert az alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek minősítette a március 25-én megejtett első voksolás eredményét elutasításként értelmező szenátusi határozatot.

Mint ismert, meglehetősen nagy politikai vihart és hatalmas jogvitát kavart az, hogy március 25-én a jelen lévő szenátorok többsége megszavazta ugyan a korrupcióellenes ügyészség (DNA) kérését, a szenátus mégis azt közölte, hogy a törvényhozók nem járultak hozzá Șova őrizetbe vételéhez, mivel nem volt meg a házszabály által ilyen esetben előírt minősített többség, vagyis a szenátus teljes létszámának fele plusz legalább egy szavazat.

A Șova-ügy azóta valóságos politikai szappanoperává terebélyesedett, mert a román ellenzék és az igazságszolgáltatás nem nyugodott bele, hogy Șova a házszabály egy alkotmányellenes passzusa alapján ússza meg az előzetes letartóztatást, és az alkotmánybírósághoz intézett panaszok sorozatával erőszakolta ki, hogy a kormánytöbbségnek vállalnia kelljen a korrupcióval gyanúsított tagja megvédésének politikai felelősségét.

A mostani titkos voksoláson 66-an támogatták, 72-en pedig ellenezték azt, hogy a szenátus hozzájáruljon a politikus őrizetbe vételéhez, akit a bukaresti média kormányfő közeli barátjaként tart számon.

„A szenátusi szavazással a parlament kitart az igazságszolgáltatás akadályozása mellett ügyrendi fogásokat véve igénybe. Amikor a jogállamiságról van szó egyre nehezebb együtt dolgozni ezzel a parlamenttel és ezzel a többséggel” – kommentálta a voksolás eredményét egy Facebook-bejegyzésben az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltjeként megválasztott Klaus Johannis államfő.

A Șova körüli politikai botrányban korábban az Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Hollandia bukaresti nagykövetsége is állást foglalt. Rámutattak: elvárják a bukaresti parlamenttől, hogy ne akadályozza az igazságszolgáltatást.