// 2026. június 5., péntek // Fatime

A filmzabáló három kívánsága

// HIRDETÉS

Annyira jól megy most a TIFF, hogy a művészeti igazgató hirtelen azt se tudta, mit kívánjon. De aztán dőlt belőle.

Elképesztően jók az eladási számok – lelkendezett kedd délután Mihai Chirilov, a TIFF (Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál) művészeti igazgatója. Ő avatta fel a fesztivál főtéri henyélőjének beszélgetős kanapéját, ahova Mihnea Măruță kolozsvári újságíró ma Isaach de Bankolét, holnap Marin Moraru színészt, az idei életműdíj nyertesét, szombaton pedig a fesztivál díszmeghívottját, Nastassja Kinski színésznőt ülteti le.

Még soha ennyi jegy nem fogyott el elővételben, mondta Chirilov, és még nem történt meg, hogy délben már ne kapjunk jegyet az egyik esti vetítésre, tesszük hozzá mi. De tegnap már ez is megtörtént.

 

A hatalmas érdeklődést a filmek iránt a művészeti igazgató azzal magyarázza, hogy idén sikerült idejében, a fesztivál előtt kiadni a programfüzetet. Ez a dolog korántsem egyszerű, mert több mint 200 film van műsoron, mindegyik legalább kétszer, vagyis több mint 400 vetítést kell vhogy összehangolni fesztivál- és egyéni szinten is. 

 

 

A közszolgálati tévé is beköltözött a lounge-ba

 

A filmek különböző formátumokban érkeznek, amelyek más-más vetítési technikát igényelnek, Kolozsváron például már csak két olyan terem van, ahol 35 mm-es filmről is lehet vetíteni. Ráadásul és végre jó az idő, több év után először nem esik esténként, ezerrel pörögnek a szabadtéri programok. A Főtér mint mozi különösen jó barométer, árulta el Chirilov, az esténként ide gyűlő nézők száma általában egyenesen arányos a fesztivál teljes látogatottságával.

Vannak azért szívfájdalmai is 

szervezőként, vallotta be a művészeti igazgató: olyan filmet például nem tudnak elhozni Kolozsvárra, amelyért legalább kétezer eurót kérnek a forgalmazók, mert nincs akkora terem Kolozsváron, hogy ki tudnák hozni az árát kétszeri vetítésből.

 

Szintén nagyon bánja, hogy nem tudták elhozni a Cannes-ban nagydíjat nyert Saul fiát, és nem azért, mert a film nyert a fesztiválok fesztiválján, hanem mert szerepel benne a TIFF egyik állandó munkatársa, Molnár Levente színész, a kolozsvári magyar társulat tagja, és neki szánták volna ajándékként a kolozsvári vetítést. Sokat tárgyaltak a producerekkel, de végül nem kaptak érthető magyarázatot sem arra, miért nem vetíthetik le a filmet most Kolozsváron.

Akik nem vetik bele magukat a fesztiválba,

azoknak olyan kiemelt eseményeket ajánlott, mint a százegy éves A tolonc vetítése, a hazai nagy öregnek számító Daneliuc filmjeit vagy a közönségtalálkozót Nastassja Kinskivel. A toloncot tavalyi centenáriumán szerették volna bemutatni a TIFF-en, de addigra nem fejezték be Budapesten a restaurálását. 

 

A kockáról kockára digitálisan visszanyert film szerinte két dolog miatt nagy szám: hogy annak a Kertész Mihálynak az első rendezése, aki Michael Curtizként a Casablancában csúcsosodó hollywoodi karriert futott be, és hogy látszik benne, hogyan nézett ki Kolozsvár száz éve. (És ez az egyetlen fennmaradt film, amelyben Jászai Mari látható, tesszük hozzá mi a harmadik nagy számot.)

 

Annak ellenére, hogy a filmet korábban már vetítették Kolozsváron, most erre is hatalmas volt az érdeklődés, Chirilov még azt meglebegtette, hogy esetleg rendeznek neki még egy vetítést, ahol ugyanúgy az opera zenekara játssza majd a tavaly komponált szimfonikus zenét.

 

 

Mihnea Măruță és Mihai Chirilov a kanapén

 

A legjobb filmjeit a '60-70-es években forgató román rendező Mircea Daneliuc alkotásait ugyancsak felújítva vetítik, és átírták rajtuk az idejétmúlt angol feliratokat. Magával a rendezővel csütörtök este lehet találkozni, a Mikrofonpróba vetítésén lesz jelen fél nyolctól Florin Piersic moziban. 

 

Chirilov is úgy véli, hogy a román újhullámként elhíresült és sikereket arató hazai rendezők nem a semmiből pattantak elő, hanem annak a „régi hullámnak" a leszármazottai, akiknek tagjait viszont nem nagyon szokás együtt, csoportként emlegetni, mint például Lucian Pintilie vagy Mircea Daneliuc. Ő azt tartja Daneliuc egyik nagy érdemének, hogy a román filmet levitte a díszletek közül az utcára.

 

Az idei sztármeghívottal pedig hétvégén lehet találkozni, Nastassja Kinski színésznő szombat délután öttől lesz a TIFF Lounge vendége. A Párizs, Texas – amelynek ő a rejtett gyémántja Chirilov szerint annak ellenére, hogy csak az utolsó fél órában jelenik meg benne – gálavetítését ezért máról áttették szombatra: Wim Wenders filmjét délután negyed öttől lehet megnézni a Diákművelődési Házban.

Akik csak enni jönnek ki a mozikból,

azoknak Villarongáról és filmjeiről regélt a művészeti igazgató, illetve arról, hogyan (véletlenül) ismerkedett meg az argentin rendezővel az egyik filmfesztiválon. Egy durva hétvége alatt fogyasztotta el a filmjeit, és természetesen adódott, hogy miért ezt a hármat választotta ki a TIFF-re. Az argentin rendező egyik filmjében sem teketóriázik, mindegyikben következetesen végigviszi a felvetett témákat és szálakat: az Üvegkalitka a legkegyetlenebb, míg a legújabb, a Fekete kenyér a leginkább közönségbarát filmje.

 

Chirilov mesélt még az idei új szekcióról: A szavak szükségtelenek néven olyan filmeket vetítenek, amelyekben nincs vagy alig van párbeszéd. Ezek közül az örmény Kukoricasziget / Corn Island gyönyörű (Ragályi Elemér az operatőre), az ukrán A törzs / The Tribe pedig radikális: süketnéma szereplői csak jelnyelven kommunikálnak benne. Se felirat, se alámondás nem segíti a hallókat.

 

 

Süketnémák bentlakásos iskolájában játszódó sztorihoz a rendező tudatosan nem kínál mankókat, viszont ha az első negyedórát kibírjuk, akkor Chirilov szerint soha többé nem fogjuk elveszettnek érezni magunkat nem halló és nem beszélő emberek társaságában akkor sem, ha nem tudunk jelelni.

 

Ugyanígy az orosz Teszt című filmben sem érződik a párbeszéd hiánya, mint ahogy Chirilov szerint például Kim Ki-duk tavaly szenzációt keltő filmjében, a Moebius-ban ez egy kissé erőltetett.

Ha lenne három kívánsága,

amit a mozi aranyhala teljesít, mit kérne – kérdezte Mihnea Măruță, mire a művészeti igazgató gondba került. Az első kettő nagyon gyorsan eszébe jutott: hogy az aranyhal törölje az emlékezetéből az összes rossz filmet, mert nagyon sokat látott, és sajnos sokra is emlékszik, illetve hogy csütörtök este ne essen az eső, mert akkor vetítik a Főtéren Cătălin Porumboiu Cannes-ban Un Certain Talent díjat nyert filmjét, a Comoarát (A kincs).

 

 

A harmadik kívánsága az volt, hogy jöjjön vissza az aranyhal két nap múlva a harmadikért, de amikor a moderátor konkrét kívánságokra kérdezett rá, akkor nagyon gyorsan vágta a válaszokat. Chirilov a már nem élő rendezők közül Ingmar Bergmannal találkozna legszívesebben, és ha kapna ötmillió eurót román filmre, akkor azt nem rendezőknek adná forgatásokra, hanem arra költené, hogy találkozni tudjon az összes rendező, üljenek le, és változtassák meg a jelenlegi filmtörvényt, és szüljenek egy országos mozistratégiát.

 

Legszívesebben egy másfél oldalas Dürrenmatt-novellát filmesítene meg, amelyben a beszélő egyetlen mondatban mesél el 40-50 évet. És ha egy időkapszulában csak öt filmet tudna megmenteni az utókornak, akkor Bergman Personáját, Paul Thomas Anderson Magnoliáját, Luis de Funes akármelyik filmjét, David Lynchtől a Mulholland Drive-ot és Hitchcock Madarakját választaná. A román filmek közül pedig a Balanțát Lucian Pintiliétől, a Proba de microfont Mircea Daneliuc-tól, a Moartea domnului Lăzărescut Cristi Puiutól, a Moromețiit és a Secvențét zárná időkapszulába.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Távirányítós pumpával lopta a kamionból a gázolajat egy román és egy moldovai sofőr Franciaországban – hírmix
Főtér

Távirányítós pumpával lopta a kamionból a gázolajat egy román és egy moldovai sofőr Franciaországban – hírmix

Románia kiutasíthatja az orosz nagykövetet, ha újabb orosz drónok hullanak az országra. A személyi igazolványáért ment a plázába egy férfi, öt év börtön lett a vége.

Kommunista időkben elrejtett iratokra bukkantak a recsenyédi unitárius templomban
Krónika

Kommunista időkben elrejtett iratokra bukkantak a recsenyédi unitárius templomban

A recsenyédi unitárius templom karzatának padlózata alól nemrég előkerült négykötetnyi iratanyag új fejezetet nyithat a település történetének kutatásában. Nagy Adél lelkésznő a véletlenszerű feltárásról, az iratok érdekességéről beszélt a Krónikának.

A fegyveres erők főparancsnoka és a védelmi miniszter mást mond oroszdrón-ügyben…
Főtér

A fegyveres erők főparancsnoka és a védelmi miniszter mást mond oroszdrón-ügyben…

… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.

Idétlenkedő csíkszeredai tanácsosok
Székelyhon

Idétlenkedő csíkszeredai tanácsosok

Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.

Állampolgársága megvonására „buzdít” a Székelyföld emlegetése miatt gyalázott román újságíró
Krónika

Állampolgársága megvonására „buzdít” a Székelyföld emlegetése miatt gyalázott román újságíró

Bírálatok kereszttüzébe került nemzettársai körében a magyarok iránt leplezetlen rokonszenvvel viseltető Lucian Mîndruță bukaresti újságíró, rádiós műsorvezető. Az ismert médiaszakember keményen beolvasott azoknak, akik szerint Székelyföld nem létezik.

Pincében lőtték ki a garázdálkodó medvét
Székelyhon

Pincében lőtték ki a garázdálkodó medvét

Naponta többször is megjelent egy három-négy éves medve a sikaszói nyaralók és házak között, ráadásul többször betört az udvarokra és épületekbe, hűtőt és kerítéseket rongálva meg. Végül kedden délután lőtték ki, amikor egy épület pincéjében volt.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS