A történészek utánajártak, honnan is ered a Bánság neve. Kéretik figyelni, nagy a kavarodás.
Vasile Docea temesvári történész egy még mindig eléggé vitatott téma, a „Bánság” szó eredetének tisztázására vállalkozott.
Vasile Docea történész Az elveszett Bánságot keresve (În căutarea Banatului pierdut) című cikkét a párizsi Sorbonne Egyetem Közép-Európai Interdiszciplináris Kutatási Központja által kiadott, francia nyelvre fordított Le Banat: un Eldorado aux confins című kötetben közölték. Vasile Docea azt állítja, a régió nevének, más térségektől eltérően,
„A Bánság régiónév eredete a mai napig vitatott. Egyesek szerint, egy több germán népnél megjelenő ige, a ban gyökeréből származik, mely kihirdetést, bejelentést jelent. Onnan bannum alakban került a középkori latinba, ami – a frank nemzetségeknél, például – kiáltványt, de azt a tartományt is jelenti, melyre a kérdéses kiáltvány kihatott. Mások szerint, a bán a perzsa nyelvből származik és gazdát/uralkodót jelent. Az avarok állítólag átvették a szót és behozták Pannóniába, ahol a VI–VIII. századok között uralkodtak. Szintén az avarokhoz kötődik egy másik értelmezés is, mely szerint a bán szó egy nagy hadvezér, Baján Kagán nevéből származik”, írja Vasile Docea.
A történész azt állítja, ezekkel a véleményekkel vitáznak azok, akik szerint a bán szó egy régi proto-indoeurópai gyökérből, a bha-ból származik, melynek jelentése: beszélni.
„Egy másik vélemény szláv eredetűnek tartja a bán kifejezést. A bán tisztség állítólag a déli szlávoknál, Horvátország és Bosznia térségében létezett, még a magyarok idejövetele előtt, akik aztán átvették a szlávoktól”, véli Docea.
A középkori Délkelet-Európában a bán és Bánság kifejezéseket (germán, proto-indoeurópai, perzsa, avar, vagy szláv) eredetüktől függetlenül
illetve az e tisztség hatásköre alá tartozó terület megnevezésére használták.
„Abban az időszakban Európa délkeleti térségében több bánság létezett. Horvátországban bánnak nevezett tisztségviselők voltak, akárcsak Boszniában, melynek területe egy banovina volt. Úgy tűnik, a bán kifejezés a térségben azt jelölte, amit a germán térségben a jelentős katonai hatáskörökkel rendelkező, határvidéki tartomány vezetőjére használt Markgraf kifejezés jelölt. A középkorban Magyarország és Havasalföld között a Szörényi bánság helyezkedett el, mely hol a magyar királyok hűbérbirtoka volt – akiktől valószínűleg a neve is származott –, hol a vlach fejedelmek uralma alatt állt. Ebbe a későbbi, az osztrák uralom alatti Bánságnak csak a délkeleti, Duna felőli része tartozott”, állítja még Vasile Docea.
A magyar hadseregek 1526-os mohácsi veresége után a Maros, Tisza, Duna és Kárpátok közötti, addig több magyar vármegyébe szervezett területe oszmán uralom alá került. A Habsburgok és oszmánok közötti 1716–1718-as háború nyomán a bécsi udvar kiterjesztette fennhatóságát a régióra.
„Az osztrák uralom alatt a Bánság név a tartomány hivatalos megnevezésévé vált, melynek ügyeivel a «Kaiserliche Banater Landes-Administration» foglalkozott. A régió csak 1778-ban került újra magyar irányítás alá, amikor ismét vármegyékbe szervezték (Temes, Torontál és Krassó), miáltal elveszítette korábbi nevét. De a Bánság megnevezés
Ugyanis valamivel korábban megszervezték a Duna és a tartomány keleti határa között a «Bánsági katonai határőrvidéket», két – németbánsági és oláh-illír bánsági – ezreddel, mely az 1872-es felszámolásáig Bécs közvetlen parancsnoksága alatt állt”, mondja Vasile Docea.
A Bánság kifejezés 1849-ben lett újra hivatalos megnevezés. A bécsi udvar akkor a szerb Vajdaságot hozzácsatolta a három vármegyéhez, ezáltal egyetlen tartományt, a temesvári közigazgatási központú Szerb vajdaságnak, vagy Temesi bánságnak nevezett régiót hozva létre.
„Az 1867-es osztrák–magyar kiegyezés után, amikor a tartomány Magyarország fennhatósága alá került, a Bánság kifejezés elveszítette hivatalos jellegét, a térség pedig a Dél-Magyarország nevet kapta. A Bánság név közigazgatási megnevezésként 1918 után már nem tért vissza, amikor a hajdani történelmi tartományt felosztották Románia (2/3), Szerbia (1/3) és Magyarország (1%) között. A kommunista időszakban, 1960 és 1968 között, Románia nyugati, a jelenlegi Temes és Krassó-Szörény megyéket és a jelenlegi Arad megye egy részét magába foglaló részét hivatalosan Bánság Régiónak nevezték”, magyarázza a történész.
Bár közigazgatási funkcióját elvesztette, a Bánság kifejezés még mindig használatos a Maros, Tisza, Duna és Kárpátok közötti területen. A megnevezést viselő térség földrajzilag nagyon jól körülhatárolt. Az itteni románok bánságiaknak nevezik magukat, a szerbek is „bánsági szerbeknek” mondják magukat, az itteni németek magukra a „Banaterschwaben” megnevezést, a Bánságra pedig a „Heimat” kifejezést használják. „Talán ezért maradt fenn a régió neve, annak ellenére, hogy a közigazgatásban nem használták: mert nem viseli egyik itteni közösség nevét sem. Következésképpen mindenkié”, zárta mondandóját Vasile Docea.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
Vasárnap megemlékezést tartanak Marosillyén a néhai erdélyi fejedelem szülőházában, az úgynevezett Veres-bástyában, amelyet a Böjte Csaba által létrehozott dévai Szent Ferenc Alapítvány mentett meg az enyészettől.
Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?
Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.
Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.
A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.