// 2025. július 2., szerda // Ottó

A Keleti Partnerség nem dőlt a kardjába Rigában

// HIRDETÉS

Inkább szép csendesen kimúlt. Legalábbis ez látszik a távolból.

Korábban azt írtam, a rigai csúcstalálkozó esetében léteznek a látható játékok. Aztán a mélyben zajlók is, melyek sokkal fontosabbak, nehezebbek és végtelenül szélesebb körű stratégiai kiterjesztésekkel rendelkeznek, mint amilyen, szigorúan technikai értelemben, a Keleti Partnerség bármikor is lehetne, mely most, véleményem szerint, még az ötletet hajdan lelkesen támogatók számára is nyilvánvaló módon

a kimúlásához közeledik.

És, már bocsánat, de még csak nem is diadalmas, grandiózus módon, mint egy hős, aki karddal a kezében és azzal a tudattal esik el a harcmezőn, hogy hősiessége a Walhallában nyeri el méltó jutalmát.

Távolról sincs ilyesmiről szó, annak ellenére, hogy – az arányokat és a szigorúan irodalmi hasonlat kereteit betartva – sokan feláldozták magukat a Keleti Partnerség világra jöttével együtt ígért európai reményért. Persze sohasem mondták, hogy ez az EU-csatlakozás előszobája kívánt lenni, de ugyanennyire igaz az is, hogy a tagadást mindig egy titokzatos és sokat sejtető mosoly kísérte, amit úgy lehetett érteni, hogy: „Ti csináljátok, mi azért vagyunk itt, hogy a dolgok egy olyan terv szerint történjenek, amely európai igyekezetetek beteljesülését fogja jelenteni.”

És így születtek meg, egymás után, az Európa-melletti pártok, robbantak ki a színes forradalmak, ennek nevében toltak bele jelentős összegeket az EU által küldött, jótékony hatású és nagylelkű euróeső kihasználására – szokásuk szerint – gombamód szaporodó NKSZ-ekbe, így alakultak ki a reményekből született építmények. A lakosság jelentős része ezeket egy adott pillanatban komolyan, sőt, nagyon komolyan kezdte venni.

Az üzenet most ugyanúgy hangzik, vagyis „elismerik és támogatják az európai igyekezeteket”, de a csatlakozási folyamattal kapcsolatos remények szárnyait brutális módon lenyesték.

Következésképpen a kérdés dimenziójának megértéséhez – szomorúan – el kell fogadnunk, hogy a keleti országokkal (Ukrajna, Moldova Köztársaság, Grúzia, Azerbajdzsán, Örményország, sőt még Fehéroroszország is – hiszen ez az ország is része a Partnerség eredeti összetételének) kapcsolatos csúcstalálkozón az országcsőddel szembesülő Görögország kétségbeesett helyzete volt a legfontosabb téma.

De a mélyben zajló vita az új térképről szólt. A hatalom és befolyások térképéről, mely most egy nagyon különleges kontextusban körvonalazódik: belobbanás előtti, vagy már belobbant látens konfliktusos helyzetek sorozata, mely kiegészíti a már kirobbantakat.

Nézzék meg Európa mostani térképét. Látni fogják, hogy az Európai Unió teljes keleti és déli határa mentén

egy csomó ilyen konfliktusos helyzet van:

a balti országoktól kezdve, ahol nő az orosz kisebbség által kifejtett nyomás, a polgárháborús Ukrajnán keresztül a Fekete-tengerig. Ezek nemcsak regionális, de maguk után akár nemzetközi részvételt is vonzani képes valódi feszültséggócok. Aztán ott a Balkán, ahol a soha el nem felejtett, évszázados, de a közelmúltban is – Jugoszlávia szétesése után – lezajlott vérengzések nyomán egy sor jelentős konfliktus törhet ki. Folytathatjuk a sort az országcsőd állapotában lévő Görögországgal, majd a Földközi-tenger térségével, ahol alig néhány hét múlva az EU haditengerészeti művelete indulhat…

Ilyen körülmények között ki vállalná magára azt a történelmi felelősséget, hogy kiváltsa Oroszország végső reakcióját azzal, hogy átlépi a máltai tárgyalásokon felvetett, de – Gorbacsov szerint – soha be nem tartott „vörös vonalat”?

Az európai országok nem készek elfogadni egy túlságosan offenzív diskurzust akkor, amikor a politikai döntéshozók asztalán folyamatosan gyülekeznek

egy új globális gazdasági válság jeleire utaló figyelmeztetések.

A katonai tervezők régi logikája a következőt tanította nekik: „Jobb elkerülni azt a helyzetet, amikor egyszerre több fronton kell harcolni.” Következésképpen megpróbálnak időt nyerni.

Pontosan ezt teszi Putyin is abban a reményben, hogy legalább a szankciókkal való játszadozások alábbhagynak egy kicsit (sőt, akár csökkenthetik is azokat, ahogy azt ma egy brüsszeli forrás állította), és eljön az ideje egy föderális államról tárgyalni Ukrajnában, ami más jövőbeni konstrukciók modellje lehet, és amire precedensként hivatkozhat majd más térségekben is, ahol a jövőben megveti a lábát.

Látható, hogy időszerűvé vált választ adni a – politikai szempontból rendkívül helytelen, de – Brüsszelben jó néhány éve már intenzíven feltett kérdésre:

ki fizet mindezekért?

Európának elege lett abból az óriási pénzügyi teherből, amit azok a lenyűgöző méretű, több ezer milliárd eurós összegek jelentek, melyeket a nyugat-balkáni térség országainak demokratizálására és európaiasítására költenek, melyek a leginkább esélyesek lennének egy következő bővítésre, mégis megdöbbenten kell tapasztalniuk, hogy az első szikrára azonnal etnikai konfliktus robban ki, mert nem Európa egysége áll a középpontban, hanem Nagy-Albánia álmának teljesülése, például…

240 milliárdot ítéltek meg Görögországnak, amiből eddig 170-et ki is fizettek, de ez a pénz elpárolgott a semmire, nulla eredménnyel…

Óriási összegeket küldtek Ukrajnának, közvetlenül és számos humanitárius segély formájában… a helyzet mégis egyre drámaibb, és pontosan ugyanez a helyzet körvonalazódik a számunkra kedves Moldova Köztársaságban is.

Oroszországnak szintén elege van a nemzetközi elszigeteltségből, és már nem is képes fedezni a szeparatista régiók teljes ellátásának erőfeszítését, tekintettel a jelenlegi recesszióra és az orosz piac jövő évi erős visszaesésére vonatkozó gazdasági előrejelzésekre.

És akkor?

Az egyetlen válasz az, hogy nyilvánvalóan egy másik, sokkal átfogóbb napirendről tárgyalnak, melyben az olyan elemek, mint amilyen az a megállapodás, amelyikről ma fognak hallani, az Ukrajna és EU közötti szabadkereskedelmi övezetre vonatkozó, csak egyszerű részletkérdést jelentenek. Miért? Egyszerűen azért, mert mélységes politikai képmutatás azt hinni, hogy az EU és Oroszország úgy beszélnek Ukrajnáról, mintha az normális ország lenne, miközben egy kettős ellenőrzés alatt álló terület.

Akkor hol van a szabadkereskedelmi övezet? Nincs.

Vagy legalábbis egyelőre nincs.

Emlékezzenek vissza, Romano Prodi elnök és Putyin elnök valamivel korábban azt ígérte, hogy jelentős lépéseket fognak tenni egy közös szabadkereskedelmi övezet felé, a szakértői bizottságnak pedig még most is a rendelkezésére állnak a tárgyalási dokumentumok tömegei.

Elképzelhető, hogy a nagy játékosok egy ilyenfajta – vagy legalábbis hasonló méretű és kiterjedésű – megállapodásra gondolnak, hogy kiegyensúlyozásként létrehozzanak egy mérlegszerepű térséget, amelynek közepén az EU állna: egyrészt az AEÁ-val kötne szabadkereskedelmi megállapodást, másrészt az Orosz Föderációval, vagy az Eurázsiai Unióval.

Tudom, hogy ilyesmiről már volt vita egy bizonyos klubban, szó volt egy integrált északi térségről, mely érdekek koalícióján, kulturális hagyományokon és végső soron – miért ne? – egy közös zsidó-keresztény identitáson alapult.

Nem tudom, ez mennyire lehetséges, de most óriási a nyomás, hogy elmozduljanak valahogy a holtpontról, tudatában lévén annak, hogy az alapvető gondok nemcsak nevetségesek lehetnek, hanem olyan károsak is, hogy katasztrófába vezethetik a világot.

Ezzel a rigai csúccsal lezárul egy fejezet. Majd meglátjuk, mi kezdődik. Hiszen, és ebben biztosak lehetnek, a mélyben a mozgás már megkezdődött.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Az első medve – tizenkilencedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”

Magánélet-e a korrupció? Avagy mit üzen az alkotmánybíróság legutóbbi döntése?

Varga László Edgár

A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A nagyváradi polgármesteri hivatal torkán akadt a premontrei apát

Sólyom István

A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.

A zene, amely miatt a hadsereg lerohant egy köztársaságot… és más történetek

Szántai János

A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olaszországban bukkant Vlad Țepeș sírjára – állítja a volt Prahova megyei tanácselnök – hírmix
Főtér

Olaszországban bukkant Vlad Țepeș sírjára – állítja a volt Prahova megyei tanácselnök – hírmix

Jövő héten jelenti be a kormány a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot. Két hónapos kiskutyát dobott ki az ablakon egy pașcani férfi.

Országszerte spontán sztrájkot robbantottak ki a közalkalmazottak a tervezett megszorítások miatt
Krónika

Országszerte spontán sztrájkot robbantottak ki a közalkalmazottak a tervezett megszorítások miatt

Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.

Kelemen Hunor szerint Ilie Bolojan egy killer – hírmix
Főtér

Kelemen Hunor szerint Ilie Bolojan egy killer – hírmix

További híreink: elhunyt Kincses Előd, a marosvásárhelyi fekete március nagy tanúja, leégett a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás, és van ahol idén már másodszor virágzik a cseresznye…

185-tel mérték be a rendőrök a két fiatalt, akik menekülés közben a teljesen kiégett autóban vesztették életüket
Székelyhon

185-tel mérték be a rendőrök a két fiatalt, akik menekülés közben a teljesen kiégett autóban vesztették életüket

Két fiatal vesztette életét egy közlekedési balesetben vasárnapra virradóan Râmnicu Vâlceában. A rendőrség üldözte őket, miután nagy sebességgel közlekedtek, és nem álltak meg a jelzésre – közölte vasárnap a Vâlcea megyei rendőrség.

Megnyirbálta a kormány a közalkalmazottak bérpótlékát, munkabeszüntetéssel fenyegetőznek a dolgozók
Krónika

Megnyirbálta a kormány a közalkalmazottak bérpótlékát, munkabeszüntetéssel fenyegetőznek a dolgozók

Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.

Halálos áldozatot követelt a ratosnyai baleset
Székelyhon

Halálos áldozatot követelt a ratosnyai baleset

Életét vesztette a Ratosnya közelében történt baleset egyik áldozata vasárnap délután, egy másik személyt mentőhelikopterrel szállítottak kórházba.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Az első medve – tizenkilencedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”

Magánélet-e a korrupció? Avagy mit üzen az alkotmánybíróság legutóbbi döntése?

Varga László Edgár

A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A nagyváradi polgármesteri hivatal torkán akadt a premontrei apát

Sólyom István

A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.

A zene, amely miatt a hadsereg lerohant egy köztársaságot… és más történetek

Szántai János

A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.

// HIRDETÉS