A két miniszterelnök ugyanis Skócia önrendelkezési jogköreinek még további szélesítéséről tárgyalt Edinburghban. Nicola Sturgeon pártja,
a Skót Nemzeti Párt (SNP) tárgyalási pozíciója megerősödött
a múlt heti brit választásokon: a megszerzett 56 mandátumával (Skóciának összesen 59 hely jár az Egyesült Királyság parlamentjének alsóházában) Nagy-Britannia harmadik legnagyobb pártjává vált, a választásokat fölényesen megnyerő Konzervatív Párt és az ellenzéki Munkáspárt után. Ezért aztán – brit sajtóértesülések szerint – kész lenne akár London hozzájárulása nélkül is újabb népszavazást kiírni Skócia függetlenségéről, ha nem találja elégségesnek a brit kormány javaslatait az önkormányzati hatáskörök bővítésére.
Sturgeon a tárgyalás után a BBC televíziónak részletek említése nélkül mindazonáltal elmondta:
Cameron ígéretet tett arra, hogy „megfontolja” a skót kormány igényeit
az eddigi tervekben előirányzottnál is szélesebb szuverén jogkörökre. A londoni kormány már a hamarosan ismertetendő idei kormányprogramban szerepeltetni kívánja a skót önkormányzatiság bővítéséről szóló törvénytervezetet, amelynek pontjait egy külön szakértői bizottság állította össze.
E pontok között szerepel sok más mellett, hogy Skócia teljes önállóságot kapna a helyi személyi jövedelemadó-kulcsok meghatározásában, és a skót parlament hatáskörébe kerülne a szárazföldi nyersolaj- és földgáz-kitermelési koncessziók odaítélése Skócia területén.
Nicola Sturgeon azonban a brit kormányfővel tartott pénteki tárgyalás után megerősítette azt a hivatalos skót kormányzati álláspontot, hogy a bizottság javaslatcsomagja
csak a kiindulópontja lehet a még ennél is szélesebb skóciai önrendelkezési jogokról szóló tárgyalásoknak.
A skót miniszterelnök kijelentette: a bizottsági ajánlásokban megfogalmazott jogkörökön túl a skót kormány önrendelkezési jogkört szeretne mindenekelőtt az üzleti szféra adóztatásában, a helyi minimálbér meghatározásában és a szociális kiadásokban.
A skót kormányfő eddig igen óvatosan fogalmazott azzal kapcsolatban, hogy az SNP a rendkívüli előretörést ki akarja-e használni egy újabb függetlenségi népszavazás kiírására. Nicola Sturgeon többször hangoztatott álláspontja az, hogy
„különleges horderejű” fejlemények esetén válhat indokolttá
a skóciai függetlenségi referendum megismétlése, például akkor, ha a brit kormány – amely két éven belül népszavazást tervez Nagy-Britannia EU-tagságáról – „ki akarná rángatni” az egész országgal együtt Skóciát is az Európai Unióból.
A skót függetlenségről tavaly szeptemberben tartott referendum után azonban – amelyen az elszakadást ellenzők győztek – David Cameron kizárta az ismétlést, mondván: a népszavazás legalább egy nemzedéknyi időre rendezte a kérdést.