A befektetőket többek között a IV. páneurópai folyosó és az Erdély-autópálya késztette arra, hogy Románia nyugati részét válasszák.

A Magyarország, illetve Szlovákia keleti és Románia nyugati része közötti fejlődési különbség gyorsan csökken. Ennek az az oka, hogy egyre több befektető választja Erdélyt és a Bánságot, és nemcsak a munkaerővel kapcsolatos alacsony költségek, hanem a nagy infrastruktúra-projektek miatt is.

Vannak olyan közösségek, mint Szászsebes, Balázsfalva vagy Nagyszentmiklós, ahol látványosan csökkent a munkanélküliség, a gazdasági elemzők pedig arra számítanak, hogy az ilyenfajta jelenségek más közösségekben is megismétlődnek majd. Sőt,

elkezdődött a befektetések „régiósodása”,

amit szintén az infrastruktúra határoz meg. Ennek megfelelően, a IV. páneurópai folyosó megvalósulásának perspektívája arra késztette a befektetőket, hogy gyáraikat ennek az autópályának a nyomvonala mentén, vagy a magyar határ közelében építsék fel. „Ezt a jelenséget figyelhetjük meg olyan településeken, mint Nagyvárad vagy Szatmárnémeti, melyek erős befektetőket vonzanak. Az a tény, hogy Nagyvárad a Nyugat-Európába vezető autópályák közelében helyezkedik el, arra késztette az olyan befektetőket, mint az amerikai Emerson, hogy ezt a várost válasszák új befektetéseik számára, Kolozsvár rovására, tekintettel arra, hogy úgy látszik, az Erdély-autópálya elakadt, vagy csigalassúsággal épül.

Sőt, a helyi sajtó szerint az Emerson akár ipari termelése egy részét is átköltöztetheti Kolozsvárról Nagyváradra. Az ilyenfajta cégeknek egyszerűen autópályákra van szükségük, hogy elszállíthassák a Romániában legyártott termékeiket”, mondta Emilian Pop gazdasági elemző. Ezzel szemben a Kolozsvári Repülőtér nagyon jó fejlődése továbbra is vonzza az olyan cégek vezetőit, melyek szállítást nem igénylő termékekbe, például a szoftveriparba fektetnek be.

Esély Szászsebesnek, Kudzsirnak, Balázsfalvának

A IV. páneurópai folyosó mentén az autópálya építése olyan jelentős autóipari befektetőket vonzott, mint a Kudzsiron és Szászsebesen megtelepedett Star Transmission, a Mercedes leányvállalata, vagy a Bosch Balázsfalván. Továbbra is nagy az érdeklődés a kolozsvári Tetarom ipari parkok iránt, ahol jelentős beruházások történtek a cégek számára szükséges infrastruktúrába, mondja Adriana Lobdă, a Deloitte partnere és e cég kolozsvári irodavezetője. „Nyilvánvaló, hogy az infrastruktúra-fejlesztés pozitívan befolyásolja a helyi gazdaság fejlődését. Ott van a Kolozs megyei ipari parkok tapasztalata, melyek olyan nagy befektetőket vonzottak, mint az Emerson, a Bosch, vagy a DeLonghi, éppen azért, mert jó az infrastruktúrájuk, többek között az elektromos energiaellátás terén. Aztán ott van az olyan közösségek fejlődésének tapasztalata, mint a szászsebesi, melyek rendkívül fontos ipartelepekké váltak. A befektetők érdeklődését az keltette fel, hogy ez a város a IV. páneurópai folyosóhoz tartozó autópálya és az Erdély-autópályával összeköttetést biztosító Torda–Szászsebes autópálya kereszteződésénél található.

Makroökonómiai szinten

a jobb erdélyi infrastruktúra miatt a befektetések magasabb szintet értek el,

mint az ország más térségeiben. Ezen kívül megfigyelhető az ipar fellendülése az autópályák vagy európai utak mentén elhelyezkedő központokban, mint amilyen Nagyszeben, Zilah, Balázsfalva, valamint a határ mentén, a magyarországi autópályák közelében található központokban. Szatmárnémeti és Nagyvárad nagyon jó példák erre.” A szekértő úgy véli, a gazdaság dinamikáját továbbra is befolyásolni fogja az, ahogy a hatóságok az infrastruktúrafejlesztéseiket megtervezik. „A CNADNR (Román Országos Autópálya- és Közúttársaság – a szerk.) az év első három hónapjában négy szerződést írta alá csaknem 40 kilométernyi autópálya megépítéséről, mind a négy az Erdély-autópálya részét képezi és Brassót, Marosvásárhelyt, Kolozsvárt és Nagyváradot kötik majd össze. Ez egyaránt kedvező mind az infrastruktúrahálózat kibővítésének, mind az építőiparnak, mely ezáltal új projektekben vehet részt. A jó infrastruktúra és a helyi gazdaság jó növekedési üteme a beruházási struktúrák bizonyosfajta regionalizálására is hatott.

Erdélyben jelentősen nőttek a nagy hozzáadott-értéket biztosító befektetések, mint amilyen az IT, illetve az elektronikai felszerelések vagy a járműalkatrészek ipara. Ez a fejlődés az olyan minőségi szolgáltatások iránti szükségletet is növelte, mint az auditálás vagy az adótanácsadás. Ez az oka annak is, hogy a Deloitte a kolozsvári jelenléte megerősítése mellett döntött”, mondja még Adriana Lobdă. A regionális fejlesztési európai biztos, Corina Creţu szerint a közlekedési infrastruktúrát a 2014–2020-as időszakra szánt európai pénzekből is lehet majd modernizálni. A román hatóságoknak 7,5 milliárd euró áll a rendelkezésükre ilyenfajta beruházásokra. Az egyetlen bizonytalansági tényező az, hogy mennyire lesznek képesek felhasználni ezeket a pénzeket.