A korrupcióellenes ügyészek legnagyobb visszhangot kiváltó ügyei nagyjából 306 millió eurónyi megvesztegetésről és a román államnak okozott kárról szólnak. Ennyi pénzből 778.000 alkalmazott kaphatott volna a jelenlegi átlagbérnek megfelelő fizetést egy hónapig. A Gândul felbecsülte, mit kezdhetett volna ennyi pénzzel az állam: megépíthetett volna 80 kilométernyi síkvidéki autópályát, kifizethetett volna 1,39 millió rezidens orvosi, vagy 1,13 millió tanítói havi bért, vagy 900.000 tanári fizetést.

Ezen kívül a román állam viszonylag örökre szóló fizetést biztosíthatott volna Klaus Johannis elnöknek és utódainak, vagy mostantól számítva több mint két évezredre állhatta volna a Román Nemzeti Bank kormányzója, Mugur Isărescu és utódai bérét.

306 millió euró a legutóbbi felfedett korrupciós ügyekből

A DNA által nyilvánosságra hozott, legnagyobb visszhangot kiváltó korrupciós ügyek számlája nagyjából 306 millió eurót tesz ki.

A Marian Vanghelie, az 5. kerületi polgármester által a városháza nagyjából 450 millió euró értékű szerződései nyomán megkövetelt 20 százalékos díj kb. 90 millió eurót jelent. A DNA ügyészei nem állították közvetlenül, hogy ez a Vanghelie által kapott megvesztegetés, de beszámoltak a polgármester gyakorlatáról, és közzétették az érintett szerződések teljes értékét.

A DNA-s ügyészek a Microsoft-ügyben egy 20 millió dolláros alapról (ez jelenleg nagyjából 18 millió euró) beszélnek, amelyet a Fujitsu Siemens képviselői hoztak létre a román kormányzati politikusok megvesztegetésére, hogy ezáltal az állam számára kedvezőtlen áron és feltételekkel biztosítsák a Microsoft-licenszek beszerzését.

Ugyanebben az ügyben Gabriel Sandu PDL-s volt távközlési minisztert azzal vádolják, hogy 2,2 millió eurót kapott megvesztegetésként, Gheorghe Ştefant, a volt Piatra Neamţ-i PDL-s polgármestert, Elena Udrea közeli emberét pedig azzal, hogy 4 millió eurót fogadott el. Ugyanebben az ügyletben állítólag 10 millió euró kenőpénz jutott Nicolae Dumitru (Niro) üzletemberhez, akinek ebből Dorin Cocoşt és Şerban Mihăilescu PSD-s szenátort kellett megvesztegetnie. Szintén a Microsoft-ügyben Dorin Cocoşt, Elena Udrea volt férjét azzal vádolják, hogy 9 millió eurót kapott megvesztegetésként.

Dorin Cocoşt további 10 millió euró kenőpénz elfogadásával vádolják az ANRP–Bica 2-ügyben, ezt az összeget pedig állítólag azért kapta, hogy érvényesítse az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóságon (ANRP) belüli bizottság és Alina Bica, a DIICOT volt főnöke és e bizottság volt tagja feletti befolyását.

Különben a DNA által az ANRP-vel kapcsolatosan elindított ügyekben tapasztalhatók a román államnak okozott legnagyobb károk. A Bica 1-ügyben, melyben a DIICOT volt főnökét hivatallal való visszaéléssel vádolják, az ügyészek 62,5 millió euró értékű kárt állapítottak meg, ami a visszaszolgáltatott földterületek túlértékeléséből adódott, és amiből a Pénzügyminisztérium 61,7 millió eurót követel vissza.

Egy másik ANRP-t és az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) volt főnökét, Horia Georgescut, a kárpótlási bizottság volt tagját érintő ügyben a DNA által megállapított kár eléri a 85 millió eurót, ami szintén a földterületek értékbecslők által megállapított túl magas értékből következett.

Egy másik ANRP-s ügyben az intézmény volt vezetőjét, Cătălin Dumitrut azzal vádolják, hogy egy visszaszolgáltatási ügy megoldásáért 1 millió eurót fogadott el megvesztegetésként.

A DNA ügyészei Elena Udreát azzal vádolják, hogy összesen 1,1 millió eurót kapott abban az időszakban, amikor PDL-s fejlesztési és idegenforgalmi miniszter volt, ami a minisztérium által sípályák kiépítésére kötött szerződések 10 százalékát jelentette. Az ügyészek állítása szerint ebből az összegből 900.000 euró egy fekete táskában került Elena Udrea irodájába, a minisztérium volt főtitkárán, Gheorghe Nastasián keresztül.

Darius Vâlcov volt pénzügyminiszter is képes volt 2 millió eurót termelni hivatallal való visszaéléssel, megvámolva azokat a szerződéseket, melyeket Slatina város kötött egyes cégekkel, amikor ő volt a város PDL-s polgármestere. Az ügyészek ezt az összeget összefüggésbe hozzák azzal a több mint 100 festménnyel, melyeket Vâlcov ismerősei dugtak el.

Nem utolsósorban Konstanca hivatalból felfüggesztett polgármesterét, Radu Mazărét (PSD) is azzal vádolják, hogy összesen 9 millió euró kenőpénzt fogadott el a Konstanca város köztisztasági szerződésének odaítéléséért és azért, hogy telkeket biztosítson egyes bevásárlóközpontokban érintett befektetőknek. Mazăre 4 millió eurós kárt is okozott, amikor a városháza alábecsülte egyes mamaiai és konstancai telkek értékét, állítják egy Mazărével szemben indított másik ügyben.

Mit lehet 360 millió euróval kezdeni: 80 kilométernyi autópálya, vagy 1,38 millió havi bér rezidens orvosoknak

A DNA által bűnvádi nyomozás alá vont román tisztségviselők korrupciós hálózatain átfuttatott pénzből és az okozott kárból a román állam sok mindent megvalósíthatott volna.

A Közlekedésügyi Minisztérium költségstandardjai szerint meg lehetett volna építeni 80 kilométer síkvidéki autópályát (3,8 millió euró/km), vagy 62 kilométer dombvidéki autópályát (4,9 millió euró/km), vagy csak 50 kilométer hegyvidéki autópályát (6,1 millió euró/km). A pesszimistább és a költségek terén megengedőbb Ioan Rus közlekedésügyi miniszter csak 27 kilométernyi autópályát épített volna meg az általa készített Mestertervben megígért 1.300 kilométerből, amelyből az derül ki, hogy egy kilométernyi autópálya átlagosan 11 millió euróba kerül.

Románia ebből a pénzből 778.625 dolgozónak fizethetett volna egy hónapig átlagbért, ami februárban 1.731 lej (nagyjából 393 euró) volt. Ki lehetett volna fizetni 1.390.909 rezidens orvos havi bérét, ami 975 lej (220 euró). Vagy inkább 1.133.333 tanító havi fizetését, ami nagyjából 1.200 lej (270 euró) fejenként. Az átlagos szolgálati idővel rendelkező közoktatási tanárok esetében ez az összeg 900.000 havi bért jelentett volna, 1.500 lejes (340 eurós) havi fizetést figyelembe véve.

Ha szabadjára engedték volna a megtakarítási fantáziájukat, a korrupciós ügyekből származó pénzből a román állam viszonylag örökre biztosíthatta volna Románia elnökének fizetését: 16.754 évre, Klaus Johannis elnök 6.700 lejes bérét alapul véve. Ebből az összegből Románia Nemzeti Bankja vezetőségét 2.096 évig lehetett volna fizetni, ha változatlan maradna Mugur Isărescu kormányzó több mint 12.000 eurós havi bére.