Lehet, hogy klientúra hiányában a becsületes emberek is sorra kerülhetnek?
Bár az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) – a mostani, nem a PNA nevű gúnyszervezet – 10 évvel ezelőtt jött létre, csak az utóbbi napokban jelent meg az első szilárd bizonyítéka annak, hogy tevékenysége elkezdte az alapoknál, a társadalom mélyén kifejteni a hatásait. Ez a bizonyíték egy szinte észrevétlenül maradt hír formájában jelentkezett.
Nemrég tucatnyi megyei tanfelügyelőségeken írtak ki pályázatot a főtanfelügyelői állás betöltésére. Ilyeneket már vagy hét éve nem tartottak, a jelenlegi tisztségviselők pedig megbízás alapján töltötték be ezeket az állásokat, nyilvánvalóan politikai kritériumok szerint.
Rendkívül szép távlatok vártak a potenciális jelöltekre: nekik szólt a megpályáztatott tisztséget, PSD-tagok voltak és egyiküknek sem volt kihívója. Ennek ellenére a jelöltek háromnegyede hirtelen bejelentette, hogy mégsem indul a versenyvizsgán.
Az újságírók kérdésére
Minthogy kevéssé valószínű, hogy valamilyen rejtélyes ragály támadta meg, ennyi megyében, pont a megyei tanfelügyelőségek élére pályázó személyeket, visszalépésük okait illetően csak találgathatunk.
Ezek egyike pedig nagyjából így hangzik: tekintettel az utóbbi hónapokban zajló kitartó korrupcióellenes hadjáratra – mely egyáltalán nem mutatja a gyengülés jeleit, ellenkezőleg – a megyei tanfelügyelői tisztség már nem annyira jövedelmező, mint eddig. Már semmilyen pénzügyi örömmel sem jár egy ilyen tisztség betöltése, nyomorúságos fizetésért, egy becsületes kenőpénz csábító távlata nélkül. És ne feledjük, a megyei szinten jelentős tisztségek sorában a főtanfelügyelői állás a jogtalan haszonszerzés terén nem tartozott a legvonzóbbak közé.
Türelmetlenül várom a napot – bár tudom, hogy egyhamar nem kerül rá sor –, amikor arról fogunk értesülni, hogy jelentkező híján nem sikerült betölteni a megyei vezetői tisztségeket az adóhivatalnál, a vámhivatalnál, a rendőrségnél, a fogyasztóvédelemnél, az egészségügyi hatóságnál, a kataszteri hivatalban, vagy az építésügyi felügyeletnél, hogy a pártoknak gondot okoz polgármesteri, megyei tanácselnöki, helyi tanácsnoki, parlamenti képviselői, miniszteri, miniszterelnöki jelölteket találni.
Persze, a jogállamiság védelmezői majd sietnek kijelenteni, ahogy azt most is teszik, hogy Románia a teljes leállást kockáztatja, hogy senki sem ír már alá semmit, de ez rövid ideig fog tartani, és utólag olyanokat vonzhat majd be a rendszerbe, amilyeneket mind szeretnénk: becsületes embereket. Mert nehezen tudom elhinni, hogy ebben az országban tényleg nincsenek már olyanok, akik hajlandók anélkül köztisztségeket elvállalni, hogy elsősorban a kenőpénzre gondoljanak. Vagy, hogy a közigazgatás csak korrupt módon működhet.
Most a fényes jövőt védelmezzük és a mocskos jelenbe térünk vissza. Igazán botrányos az, ahogy a szenátus vezetősége a Dan Şova letartóztatásával kapcsolatosan történt szavazást értelmezte. Az Alkotmánybíróság már többször is kimondta, hogy csak a sarkalatos törvényeket és a két házszabályt kell abszolút többséggel (a ház összes tagjának fele, plusz egy fő) megszavazni. A szokványos törvényekről és az összes többi határozatról, beleértve a mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozókat is, a jelenlévő tagok többsége dönt.
Şova esetében pedig a jelenlévő szenátorok többsége (79-67 arányban) megszavazta a letartóztatást, de egy elavult cikkelyre hivatkoztak, mely állítólag abszolút, legalább 85 igenes többséget ír elő. Az a szenátus baja, hogy a saját házszabályát nem hozta összhangba az Alkotmánybíróság döntéseivel – de a házszabály egy hibás rendelkezését felhasználni egy potenciális bűnöző védelmére bárhol a világon
Mindezen idő alatt Johannis elnök a Facebookon foglalkozik a történtekkel és kijelenti, hogy ilyesmit nem „hagyhat figyelmen kívül”. Következésképpen ugyanaznap este elmegy Peleşbe, egy királyi családi vacsorára. Más szavakkal, kisimít egy újabb redőt a nagykabátján.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
További híreink: elhunyt Kincses Előd, a marosvásárhelyi fekete március nagy tanúja, leégett a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás, és van ahol idén már másodszor virágzik a cseresznye…
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Jövő héten jelenti be a kormány a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot. Két hónapos kiskutyát dobott ki az ablakon egy pașcani férfi.
Az egészségügyi minisztérium sürgősségi rendeletet készít elő, amelyik lehetővé tenné az állami intézményeknél alkalmazott orvosok munkaszerződésének felbontását, ha munkaidejükben a magánegészségügyben dolgoznak.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Két fiatal vesztette életét egy közlekedési balesetben vasárnapra virradóan Râmnicu Vâlceában. A rendőrség üldözte őket, miután nagy sebességgel közlekedtek, és nem álltak meg a jelzésre – közölte vasárnap a Vâlcea megyei rendőrség.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.